Kínai uralkodók listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kína császárainak listája szócikkből átirányítva)

A Kínai Császárság i. e. 221-ben jött létre Csin Si Huang-ti hódításaival. Addig Kelet- és Északkelet-Kína különböző törzseinek különböző kiterjedésű és szervezetű államai alkották a mai Kína területén lévő ősi királyságokat. Az i. e. 221 előtti államok nem azonosak Kínával, hanem előzményei annak. A közös ezekben az államokban az, hogy már az i. e. 3. évezredben valószínűleg a mai kínai nyelv ősét beszélték az itt élők.

Tartalomjegyzék

Az első legendás uralkodók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

uralkodónév név
posztumusz név
uralkodási idő
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
Nǚwā Nü-va 女媧 180 000 év
Yǒucháo Ju-csao 有巢 110 000 év
Suìrén Szuj-zsen 燧人 456 000 év
Shénnóng Sen-nung 神農 Wǔgǔ Xiāndì Vu-ku Hszien-ti 五谷先帝 5000 év
Pángǔ Pan-ku 盤古 18 000 év
Fúxī Fu-hszi 伏羲 i. e. 2852–2737
Yándì Jen-ti 炎帝 Yáng Tóu Shān Jang Tou-san 羊頭山 i. e. 2737–2699
Huángdì Huang-ti 黃帝 Xuān Yuán Shì
Gōng Sūn
Yǒu Xióng Shì
Hszüan Juan-si
Kung-szun
Ju Hsziung-si
軒轅氏
公孫
有熊氏
i. e. 2699–2588
Shǎohào Sao-hao 少昊 Xuánxiā Hszüan-hszia 玄囂 i. e. 2587–2494
Zhuānxū Csuan-hszü 顓頊 Gāoyáng Kao-jang 高陽 i. e. 2490–2413
Dì Kù Ti Ku 帝嚳 Gāo Xīnshì Kao Hszin-si 高辛氏 i. e. 2412–2343
Dì Zhì Ti Cse 帝摯 Qīng Yángshì Csing Jang-si 青陽氏 i. e. 2343–2333
Yáo Jao Yī Qí
Táo Táng
Fàng Xūn
Táng Yáo
Ji-csi
Tao-tang
Fang-hszün
Tang-jao
伊祁
陶唐
放勳
唐堯
i. e. 2333–2234
Dì Shùn Ti Sun 帝舜 Zhònghuá
Dàshùn
Yúshùn
Csung-hua
Ta-sun
Jü-sun
重華
大舜
虞舜
i. e. 2233–2184
Dàyǔ Ta-jü 大禹 i. e. 2183–2177

Hszia-dinasztia (i. e. 21. század – i. e. 1600)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hszia-dinasztia az első uralkodóház a Sárga-folyó völgyében, amelyről a kínai krónikák beszámolnak.

uralkodási név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
Dà Yǔ Ta-jü 大禹 i. e. 22–21. század Lásd a mitikus királyoknál, a kronológia végig bizonytalan
Xià Qǐ Hszia Csi 夏啓 Csi 啓 / 启 8–9 év Jü fia.
Tài Kāng Taj Kang 太康 Kāng Kang Hszia Csi fia
Zhòng Kāng Csung Kang 仲康 Kāng Kang Taj Kang testvére
Dì Xiāng Ti Hsziang 帝相 Xiāng Hsziang i. e. 3–2. évezred
fordulója előtt
28 évnél több
Csung Kang fia
négy évtizednyi interregnum
i. e. 2. évezred
vége
Han Csuo és fiai lázadása
Shào Kāng Sao Kang 少康 Szi 20–21 év Ti Hsziang fia
Zhù Csu   17 év Sao Kang fia
Huái Huaj 26 / 44 év Csu fia
Máng Mang   18 / 33 év Huaj fia
Xiè Hszie 泄 / 洩 25 év Mang fia
Bù Jiàng Pu Csiang 不降 Jiàng Csiang 59 év Hszie fia
Jiōng Csiung 21 év
Yǐn Jiǎ Jin Csia 胤甲 Yǐn Jin 21 év Csiung fia
Kǒng Jiǎ Kung Csia 孔甲 31 év
Gāo Kao 11 év Kung Csia fia
Hòu Jìng Hou Csing 后敬 Fa 19 év A taj-hegyi földrengés alapján i. e. 1831 körül uralkodott
Xià Jié Csie 夏桀 Lǔ Guǐ Lu Kuj 履癸 1675 / 1600 A mingtiaói csatában a sangok legyőzték

Sang-dinasztia (i. e. 1600–1046)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sang-dinasztia a hsziák megdöntésével jutott hatalomra, majd a csouk váltották fel őket. A dinasztia Huang-tiig, a legendás „sárga császárig” vezette vissza családfáját.

személynév
uralkodói név
jóslócsont-név
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
ELŐDÖK
Huáng Dì Huang-ti 黃帝 A „Sárga Császár”
Xuán Xiā Hszüan Hszia 玄囂
Jiǎ Jí Csia Csi 蟜極
Gāo Xīn Kao Hszin 高辛

Xie
Csi
Hszie

Shàng Jiǎ Sang Csia 上甲
Zhāo Míng Csao Ming 昭明
Xiāng Tǔ Hsziang Tu 相土
Chāng Ruò Csang Zso 昌若
Cáo Yǔ Cao Jü 曹圉
Míng Ming
Zhèn Csen Wáng Hài Vang Haj 王亥
Wēi
Shàng Jiǎ Wēi
Vej
Sang-csia Vej

上甲微
Shàng Jiǎ Sang Csia 上甲
Bào Dīng Pao Ting 報丁
Bào Yǐ Pao Ji 報乙
Bào Bīng Pao Ping 報丙
Zhǔ Rén Csu Zsen 主壬 Shì Rén Si Zsen 示壬
Zhǔ Guǐ Csu Kuj 主癸 Shì Guǐ Si Kuj 示癸
személynév
uralkodói név
jóslócsont-név
uralkodott
székhely
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
URALKODÓK
Zǐ Lǚ Ce Lu 子履 Dà Yǐ
Tiān Yǐ
Ta Ji
Tian Ji
大乙
天乙
Chéng Tāng
Wǔ Tāng
Cseng Tang
Vu Tang
成汤
武汤
1675–1646
(1766–1754
1754–1742)
Bo
Shangyi
Po
Sangji
Tài Dīng Taj Ting 太丁 Dà Dīng Ta Ting 大丁 mh. 1645
(1753
1741)
Bo Po
Zǐ Shèng Ce Seng 子勝 Wài Bǐng Vaj Ping 外丙 Bǔ Bǐng Pu Ping 卜丙 2–3 év Tang uralkodásával egy időben
Zǐ Yōng Ce Jung 子庸 Zhōng Rén Cung Zsen 中壬 Nán Rén Nan Zsen 南壬 4 év Tang uralkodásával egy időben
Zǐ Zhì Ce Cse 子至 Tài Jiǎ Taj Csia 太甲 Tà Jiǎ
Tài Zōng
Ta Csia
Taj Cung
大甲
太宗
12/23 év
Xuàn Hszüan Wò Dīng Vo Ting 沃丁 Qiāng Dīng Csiang Ting 羌丁 19 év
Zǐ Biàn Ce Pien 子辨 Tài Gēng Taj Keng 太庚 Dà Gēng
Xiǎ Gēng
Tài Kāng
Xiǎ Kāng
Ta Keng
Hszia Keng
Taj Kang
Hszia Kang
大庚
小庚
太康
小康
太甲
5 év
Zǐ Gāo Ce Kao 子高 Xiǎ Jiǎ Hszia Csia 小甲 17 év
Zǐ Diàn
Zǐ Zhou
Ce Tien
Ce Csou
子佃
子伷
Yōng Jǐ Jung Csi 雍己 Lǔ: Jǐ Lu Csi 呂己 12 év
Zǐ Mì
Zǐ Zhou
Ce Mi
Ce Csou
子密
子伷
Tài Wù
Dà Wù
Zhōng Zōng
Taj Vu
Ta Wu
Csung Cung
太戊
大戊
中宗
Tiān Wù
Zǔ Wù
Tien Vu
Cu Vu
天戊
祖戊
75 év
Lǔ Jǐ Lu Csi 呂己 jóslócsontokon fennmaradt
név, talán Jung Csivel
azonos
Zǐ Zhuāng Ce Csuang 子庄 Zhōng Dīng Csung Ting 仲丁 Sān Zǔ Dīng Szan-cu Ting 三祖丁 9 év Ao
Zǐ Fā Ce Fa 子发 Wài Rén Vaj Zsen 外壬 Bǔ Rén Pu Zsen 卜壬 10 év Ao
Zǐ Zhěng Ce Cseng 子整 Hé Dǎn Jiǎ Ho-tan Csia 河亶甲 Jiān Jiǎ Csien Csia 戔甲 9 év Xiang Hsziang
Zǐ Téng Ce Teng 子滕 Zǔ Yǐ
Zhōng Zōng
Gāo Zǔ
Cu Ji
Csung Cung
Kao Cu
祖乙
中宗
高祖
Xià Yǐ
Rù Yǐ
Hszia Ji
Zsu Ji
下乙
入乙
19 év Geng Keng
Zǐ Dàn Ce Tan 子旦 Zǔ Xīn Cu Hszin 祖辛   4 év Bi Pi
Zǐ Yú Ce Jü 子逾 Wò Jiǎ
Kāi Jiǎ
Vo Csia
Kaj Csia
沃甲
開甲
Qiāng Jiǎ
Lóng Jiǎ
Csiang Csia
Lung Csia
羌甲
龍甲
5 év
Zǐ Xīn Ce Hszin 子新  Zǔ Dīng Cu Ting 祖丁 Xiǎ Dīng
Sì Zǔ Dīng
Hszia Ting
Sze-cu Ting
小丁
四祖丁
9 év
Gèng Keng Nán Gēng
Nán Kāng
Nan Keng
Nan Kang
南庚
南康
Zǔ Gēng Cu Keng 祖庚 6 év Bi
Yan
Pi
Jen
Ho Yáng Jiǎ
Hé Jiǎ
Jang Csia
Ho Csia
陽甲
和甲 / 魺甲
Xiàng Jiǎ
Kǒu Jiǎ
Fù Jiǎ
Zǔ Jiǎ
Hsziang Csia
Kou Csia
Fu Csia
Cu Csia
象甲
口甲
父甲
祖甲
4 év Yan Jen
Xún Hszün Pán Gēng Pan Keng 盤庚 Fù Gēng
Zǔ Gēng
Sān Zǔ Gēng
Fu Keng
Cu Keng
Szan-cu Keng
父庚
祖庚
三祖庚
1401–1373 Yan
Shāng
Jen
Sang
az első történeti király
Sòng Szung 子颂 Xiǎ Xīn Hszia Hszin 小辛 Fù Xīn
Ér Zǔ Xīn
Fu Hszin
Er-cu Hszin
父辛
二祖辛
1373–1353 Shāng Sang
Liǎn Lien 敛 / 歛 Xiǎ Yǐ Hszia Ji 小乙 Fù Yǐ
Xiǎ Zǔ Yǐ
Hòu Zǔ Yǐ
Fu Ji
Hszia-cu Ji
Hou-cu Ji
父乙
小祖乙
后祖乙
1352–1325
Zǐ Zhāo Ce Cao 子昭 Wǔ Dīng
Gāo Zōng
Vu Ting
Kao Cung
武丁
高宗
Fù Dīng
Zǔ Dīng
Hòu Zǔ Dīng
Dì Dīng
Fu Ting
Cu Ting
Hou-cu Ting
Ti Ting
父丁
祖丁
后祖丁
帝丁
1324–1266
(1238–1180)
Zǔ Jǐ
Xià Jǐ
Cu Csi
Hszia Csi
祖己 Fù Jǐ
Xiōng Jǐ
Xiǎ Wáng
Zhōng Jǐ
Fu Csi
Hsziung Csi
Hszia Vang
Csung Csi
父己
兄己
小王
中己
Yào Jao Zǔ Gēng
Zǔ Kāng
Cu Kang 祖庚
祖康
Fù Gēng
Xiōng Gēng
Fu Kang
Hsziung Keng
父庚
兄庚
1265–1259
(1179–1173)
Zài Caj 載  Zǔ Jiǎ
Dì Jiǎ
Cu Csia
Ti Csia
祖甲
帝甲
Fù Jiǎ Fu Csia 父甲 1258–1226
(1172–1140)
Xiān Hszian 先  Lǐn Xīn
Féng Xīn
Lin Hszin
Feng Hszin
廩辛
馮辛
Sān Zǔ Xīn
Fù Xīn
Xiōng Xīn
Szan-cu Hszin
Fu Hszin
Hsziung Hszin
三祖辛
父辛
兄辛
1225–1220
(1140–1139)
Xiā / Áo Hszia / Ao Gēng Dīng
Kāng Dīng
Kang Ting 庚丁
康丁
Fù Dīng
Gēng Zǔ Dīng
Fu Ting
Kang-cu Ting
父丁
庚祖丁
1219–1199
(1139–1130)
Csü Wǔ Yǐ Vu Ji 武乙 Fù Yǐ
Wǔ Zǔ Yǐ
Fu Ji
Vu-cu Ji
父乙
武祖乙
1198–1195
(1129–1095)
Shang
Hebei
Sang
Hopej
Tuō To Wén Dīng
Tài Dīng
Dà Dīng
Ven Ting
Taj Ting
Ta Ting
文丁
太丁
大丁
Fù Dīng
Wén Wǔ Dīng
Fu Ting
Ven-vu Ting
父丁
文武丁
13 év Yin Jin
Xiàn Hszian Dì Yǐ Ti Ji 帝乙 9 év
Shòu
Zhòu Wáng
Sou
Csou Vang

紂王
Dì Xīn Ti Hszin 帝辛 1098–1046
Jī Zǐ Csi-ce 箕子 Kodzsoszon alapítója
a hagyomány szerint
személynév
uralkodói név
jóslócsont-név
uralkodott
székhely
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros

Csou-dinasztia (i. e. 1046–256)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csou-dinasztia i. e. 1046–256 között uralkodott. A hagyományos felosztás két szakaszra osztja:

Az utóbbi szintén két szakaszra oszlik:

A hadakozó fejedelemségek kora i. e. 221-ben ért véget, amikor Csin Si Huang-ti legyőzte az összes vetélytársát és egyeduralkodó lett Kínában.

személynév
uralkodói név
uralkodott
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
Hszi Csou (西周 nyugati Csou) i. e. 1046–771
Jī Fā Csi Fa 姬發 Wǔ Wáng Vu Vang 武王 1046–1043
Jī Sòng Csi Szung 姬誦 Chéng Wáng Cseng Vang 成王 1042–1021
Jī Zhāo Csi Csao 姬釗 Kāng Wáng Kang Vang 康王 1020–996
Jī Xiá Csi Hszia 姬瑕 Zhāo Wáng Csao Vang 昭王 995–977
Jī Mǎn Csi Man 姬滿 Mù Wáng Mu Vang 穆王 976–922
Jī Yī Hù Csi Ji-hu 姬繄扈 Gòng Wáng Kong Vang 共王 922–900
Jī Jiān Csi Csien 姬囏 Yì Wáng I. Ji Vang 懿王 899–892
Jī Pì Fāng Csi Pi-fang 姬辟方 Xià Wáng Hszia Vang 孝王 891–886
Jī Xiè Csi Hszie 姬燮 Yì Wáng II. Ji Vang 夷王 885–878
Jī Hú Csi Hu 姬胡 Lì Wáng Li Vang 厲王 877–841
Kung Ho kormányzóság (共和) 841–828
Hszi Csou folytatás
Jī Jìng Csi Csing 姬靜 Xuān Wáng Hszüan Vang 宣王 827–782
Jī Gōng Shēng Csi Kung-seng 姬宮湦 Yōu Wáng Ju Vang 幽王 781–771
Tung Csou (東周 keleti Csou) 770–249
Jī Yí Jiù Csi Ji-csiu 姬宜臼 Píng Wáng Ping Vang 平王 770–720
Jī Lín Csi Lin 姬林 Huán Wáng Huan Vang 桓王 719–697
Jī Tuó Csi To 姬佗 Zhuāng Wáng Csuang Vang 莊王 696–682
Jī Hú Qí Csi Hu-csi 姬胡齊 Xī Wáng Hszi Vang 僖王 681–677
Jī Lang Csi Lang 姬閬 Huì Wáng I. Huj Vang 惠王 676–652
Jī Zhèng Csi Cseng 姬鄭 Xiāng Wáng Hsziang Vang 襄王 651–619
Jī Rén Chén Csi Zsen-csen 姬壬臣 Qǐng Wáng Csing Vang 頃王 618–613
Jī Bān Csi Pan 姬班 Kuāng Wáng Kuang Vang 匡王 612–607
Jī Yú Csi Jü 姬瑜 Dìng Wáng Ting Vang 定王 606–586
Jī Yí Csi Ji 姬夷 Jiǎn Wáng Csien Vang 簡王 585–572
Jī Xiè Xīn Csi Hszie-hszin 姬泄心 Líng Wáng Ling Vang 靈王 571–545
Jī Guì Csi Kuj 姬貴 Jǐng Wáng I. Csing Vang 景王 544–521
Jī Měng Csi Meng 姬猛 Dào Wáng Tao Vang 悼王 520
Jī Gài Csi Kaj 姬丐 Jǐng Wáng II. Csing Vang 敬王 519–476
Jī Rén Csi Zsen 姬仁 Yuán Wáng Jüan Vang 元王 475–469
Jī Jiè Csi Csie 姬介 Zhēn Dìng Wáng Csen-ting Vang 貞定王 468–442
Jī Qù Jí Csi Csü-csi 姬去疾 Āi Wáng Aj Vang 哀王 441
Jī Shū Csi Su 姬叔 Sī Wáng Sze Vang 思王 441
Jī Wéi Csi Vej 姬嵬 Kǎo Wáng Kao Vang 考王 440–426
Jī Wǔ Csi Vu 姬午 Wēi Liè Wáng Vej-lie Vang 威烈王 425–402
Jī Jiā Csi Csia 姬驕 Ān Wáng An Vang 安王 401–376
Jī Xǐ Csi Hszi 姬喜 Liè Wáng Lie Vang 烈王 375–369
Jī Biǎn Csi Pien 姬扁 Xiǎn Wáng Hszien Vang 顯王 368–321
Jī Dìng Csi Ting 姬定 Shèn Jìng Wáng Sen-csing Vang 慎靚王 320–315
Jī Yán Csi Jen 姬延 Nǎn Wáng Nan Vang 赧王 314–256
  Huì Wáng II. Huj Vang 惠王 255–249
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
uralkodott
megjegyzés
személynév
uralkodói név
A kínai történelem első általánosan elfogadott dátuma a Kung Ho kormányzóság kezdete. Minden ezt megelőző dátum viták tárgyát képezi. Az itt megadott, tájékoztató jellegű dátumok A „Hszia–Sang–Csou kronológia tanulmány” című munkában jelentek meg, melyet a kínai kormány támogatását élvező történészek 2000-ben publikáltak.
A Csi család nemesei Hujt Nan jogos örökösének kiáltották ki, miután fővárosukat, Lojangot térdre kényszerítették a Csin erők. A Csou ellenállás nem tartott ki sokáig, így leggyakrabban Nant tekintik a dinasztia utolsó uralkodójának.

Csin-dinasztia (i. e. 221–207)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csin-dinasztia i. e. 221–207 között uralkodott.

személynév
uralkodói név
uralkodott
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
Yíng Zhèng Jing Cseng 嬴政 Qín Shǐ Huángdì Csin Si Huang-ti 秦始皇帝 246–210 Az Első Császárként is emlegetett uralkodó, aki első ízben egyesítette Kínát.
Yíng Hú Hài Jing Hu-haj 嬴胡亥 Qín Èr Shì Huángdì Csin Er Si Huang-ti 秦二世皇帝 209–207
Yíng Zi Yīng Jing Ce-jing 嬴子嬰 207 Nem volt császár, mint a két elődje, csak királyi címen uralkodott 46 napig.

Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Han-dinasztia (漢朝 Han Csao) i. e. 206 és 220 között uralkodott. Ven Ti bevezette az éranevet, amely egy-egy uralkodó regnálásának szakaszait nevezi meg. Az érák tetszőleges hosszúságúak, egy új éra annak kihirdetésével kezdődött.

uralkodói név
személynév
uralkodott
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
Hszi Han (西漢 nyugati Han) i. e. 206 – i. sz. 9
Gāozǔ Kao-cu 高祖 Liú Bāng Liu Pang 劉邦 206–195
Huìdì Huj-ti 惠帝 Liú Yíng Liu Jing 劉盈 195–188
Shǎodì Sao-ti 少帝 Liú Gōng Liu Kong 劉恭 188–184
Shǎodì Sao-ti 少帝 Liú Hóng Liu Hung 劉弘 184–180
Wéndì Ven-ti 文帝 Liú Héng Liu Heng 劉恆 180–157
Jǐngdì Csing-ti 景帝 Liú Qǐ Liu Csi 劉啟 157–141
Wǔdì Vu-ti 武帝 Liú Chè Liu Csö 劉徹 141–87
Zhāodì Csao-ti 昭帝 Liú Fúlíng Liu Fu-ling 劉弗陵 87–74
Chāngyì Csang Ji 昌邑 Liú Hè Liu Ho 劉賀 74
Xuāndì Hszüan-ti 宣帝 Liú Bìngyǐ Liu Ping-ji 劉病已 74–49
Yuándì Jüan-ti 元帝 Liú Shì Liu Si 劉奭 49–33
Chéngdì Cseng-ti 成帝 Liú Ào Liu Ao 劉驁 33–7
Āidì Aj-ti 哀帝 Liú Xīn Liu Hszin 劉欣 7–1
Píngdì Ping-ti 平帝 Liú Kàn Liu Kan 劉衎 i. e. 1 – i. sz. 6
Rúzǐ Zsu-ce 孺子 Liú Yīng Liu Jing 劉嬰 6–9
Hszin-dinasztia 9–23
Wáng Mǎng Vang Mang 王莽 9–23
Hszi Han (西漢 nyugati Han) 23–25
Gèng Shǐdì Keng Si-ti 更始帝 Liú Xuán Liu Hszüan 劉玄 23–25
Tung Han (東漢 keleti Han) 25–220
Guāng Wǔdì Kuang Vu-ti 光武帝 Liú Xiù Liu Hsziu 劉秀 25–57
Míngdì Ming-ti 明帝 Liú Zhuāng Liu Csuang 劉莊 57–75
Zhāngdì Csang-ti 章帝 Liú Dá Liu Ta 劉炟 75–88
Hédì Ho-ti 和帝 Liú Zhāo Liu Csao 劉肇 88–105
Shāngdì Sang-ti 殤帝 Liú Lóng Liu Lung 劉隆 106
Āndì An-ti 安帝 Liú Hù Liu Hu 劉祜 106–125
Běixiāng Pej-hsziang 北鄉 Liu Yì Liu Ji 劉懿 125 „őrgrófnő”
Shùndì Sun-ti 順帝 Liú Bǎo Liu Pao 劉保 125–144
Chōngdì Csung-ti 沖帝 Liú Bǐng Liu Ping 劉炳 144–145
Zhídì Cse-ti 質帝 Liú Zuǎn Liu Cuan 劉纘 145–146
Huándì Huan-ti 桓帝 Liú Zhí Liu Cse 劉志 146–168
Língdì Ling-ti 靈帝 Liú Hóng Liu Hung 劉宏 168–189
Shǎodì Sao-ti 少帝 Liú Biàn Liu Pien 劉辯 189
Xiàndì Hszien-ti 獻帝 Liú Xié Liu Hszie 劉協 189–220

Cao Vej, Su Han, Szun Vu (220–280)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

三國/三国 (San Kuo, 220–265; 221–263; 222–280)

posztumusz név
személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Cao Vej (曹魏) 220–265)
Wén Dì Ven Ti 文帝 Cáo Pī Cao Pi 曹丕 220–226
Míng Dì Ming Ti 明帝 Cáo Ruì Cao Zsuj 曹叡 226–239
Qí Wáng Csi Vang 齊王 Cáo Fāng Cao Fang 曹芳 239–254
Gāo Guì Xiāng Gōng Kao-kuj Hsziang-kung 高貴鄉公 Cáo Máo Cao Mao 曹髦 254–260
Yuán Dì Juan Ti 元帝 Cáo Huàn Cao Huan 曹奐 260–265
Su Han (蜀漢) 221–263
Zhāo Liè Dì Csao Lie-ti 昭烈帝 Liú Bèi Liu Pej 劉備 221–223
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Liú Shàn
(Liú Chán)
Liu San
(Liu Csan)
劉禪 223–263
Szun Vu (孫吳 keleti Wu) 222–280
Dà Dì Ta Ti 大帝 Sūn Quán Szun Csüan 孫權 222–252
Kuà Jī Wáng Kua Csi-vang 會稽王 Sūn Liàng Szun Liang 孫亮 252–258
Jǐng Dì Csing Ti 景帝 Sūn Xiū Szun Hsziu 孫休 258–264
Wū Chéng Hóu Vu Cseng-hou 烏程侯 Sūn Hào Szun Hao 孫皓 264–280

Második Csin-dinasztia (265–437)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
templomi név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Hszi Csin (nyugati Csin 西晉/西晋) 265–317
Wǔ Dì II. Vu Ti 武帝 Sīmǎ Yán Sze-ma Jen 司馬炎 265–290
Huì Dì II. Huj Ti 惠帝 Sīmǎ Zhōng Sze-ma Csung 司馬衷 290–306
Huái Dì Huaj Ti 懷帝 Sīmǎ Chì Sze-ma Cse 司馬熾 307–313
Mǐn Dì Min Ti 愍帝 Sīmǎ Yè Sze-ma Je 司馬鄴 313–317
Tung Csin (keleti Csin 東晉/东晋) 317–420
Yuán Dì II. Jüan Ti 元帝 Sīmǎ Ruì Sze-ma Zsuj 司馬睿 - 317–322
Míng Dì II. Ming Ti 明帝 Sīmǎ Shào Sze-ma Sao 司馬紹 322–325
Chéng Dì II. Cseng Ti 成帝 Sīmǎ Yǎn Sze-ma Jen 司馬衍 325–342
Kāng Dì Kang Ti 康帝 Sīmǎ Yuè Sze-ma Jüe 司馬岳 342–344
Mù Dì Mu Ti 穆帝 Sīmǎ Dān Sze-ma Tan 司馬聃 345–361
Āi Dì II. Aj Ti 哀帝 Sīmǎ Pī Sze-ma Pi 司馬丕 361–365
Fèi Dì I. Fej Ti 海西公 Sīmǎ Yì Sze-ma Ji 司馬奕 365–371
Jiǎnwén Dì Csien-ven Ti 簡文帝 Sīmǎ Yù Sze-ma Jü 司馬昱 371–372
Xiàwǔ Dì Hszia-vu Ti 孝武帝 Sīmǎ Yào Sze-ma Jao 司馬曜 372–396
Ān Dì II. An Ti 安帝 Sīmǎ Dézōng Sze-ma Tö-cung 司馬德宗 396–418
Gōng Dì Kung Ti 恭帝 Sīmǎ Déwén Sze-ma Tö-ven 司馬德文 419–420
Csien Csin (前秦) 351–3941
Jǐng Míng Dì Jing-ming Ti 景明帝 Fú Jiàn I. Fu Csien 苻健 Kāo Zǔ Kao Cu 高祖 351–355
Lǐ Wáng Li Vang 厲王 Fú Shēng Fu Seng 苻生 355–357
Xuān Zhāo Dì Hszüan-csao Ti 宣昭帝 Fú Jiàn II. Fu Csien 苻堅 Shì Zǔ Si Cu 世祖 357–385
Āi Píng Dì Aj-ping Ti 哀平帝 Fú Pī Fu Pi 苻丕 385–386
Gāo Dì Kao Ti 高帝 Fú Dēng Fu Teng 苻登 Tài Zōng Taj Cung 太宗 386–394
Hòu Zhǔ Hou Cu 後主 Fú Chóng Fu Csung 苻崇 394
Hou Csin (后秦 késői Csin) 384–4171
Wǔ Zhāo Dì Vu-csao Ti 武昭帝 Yáo Cháng Jao Csang 姚萇 Tài Zǔ Taj Cu 太祖 384–393
Wén Huán Dì Ven-huan Ti 文桓帝 Yáo Xǐng Jao Hszing 姚興 Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 394–416
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Yáo Hóng Jao Hung 姚泓 416–417
Hszi Csin (西秦 nyugati Csin) 385–400; 409–4311
Xuǎn Liè Wáng Hszüan-lie Vang 宣烈王 Qǐ Fú Guó Rén Csi-fu Kuo-zsen 乞伏國仁 Liè Zhǔ Lie Csu 烈祖 385–388
Wǔ Yuán Wáng Vu-jüan Vang 武元王 Qǐ Fu Gān Guī Csi-fu Kan-kuj 乞伏乾歸 Kāo Zhǔ Kao Cu 高祖 388–400
409–412
Wén Zhāo Wáng Ven-csao Vang 文昭王 Qǐ Fú Chì Pán Csi-fu Csi-pan 乞伏熾磐 Tài Zhǔ Taj Csu 太祖 412–428
Hóu Zhǔ Hou Csu 後主 Qǐ Fú Mù Mò Csi-fu Mu-mo 乞伏暮末 428–431
1 A Csien-, Hou és Hszi Csint a 16 királyság korához szokás sorolni

A tizenhat királyság korszaka (303–431)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cseng–Han (303–347)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
templomi név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Cseng (成) 303–338
Jǐng Dì Csing Ti 景帝 Lǐ Tè Li Tö 李特 Shǐ Zhǔ
Shì Zhǔ
Si Csu 始祖
世祖
303
Qín Wén Wáng Csin-ven Vang 秦文王 Lǐ Liú Li Liu 李流 303
Wǔ Dì Vu Ti 武帝 Lǐ Xióng Li Hsziung 李雄 Tài Zōng Taj Cung 太宗 303–334
Āi Dì Aj Ti 哀帝 Lǐ Bān Li Pan 李班 334 7 hónapig
Yōu Gōng Ju Kung 幽公 Lǐ Qī Li Csi 李期 334–338
Han (漢) 338–347
Zhāowén Dì Csao-ven Ti 昭文帝 Lǐ Shòu Li Sou 李壽 Zhōng Zōng Csung Cung 中宗 338–343
Guī Yì Hóu Kuj Ji-hou 歸義侯 Lǐ Shì Li Si 李勢 343–347

Han–Csao (304–351)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
templomi név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Han (漢) 304–318
Guāng Wén Dì Kuang-ven Ti 光文帝 Liú Yuān Liu Jüan 劉淵 Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 304–310
Liáng Wáng Liang Vang 梁王 Liú Hé Liu Ho 劉和 310 7 napig uralkodott
Zhāo Wǔ Dì Csao-vu Ti 昭武帝 Liú Cōng Liu Cung 劉聰 Liè Zōng Lie Cung 烈宗 310–318
Yǐn Dì Jin Ti 隱帝 Liú Càn Liu Can 劉粲 318 Egy hónap + 1 napig
Csien Csao (前赵) 318–329
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Liú Yào Liu Jao 劉曜 318–329
Hou Csao (késői Csao 后赵) 319–351
Ming Dì Ming Ti 明帝 Shí Lè Si Lö 石勒 Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 319–333
Hǎi Yáng Wáng Haj-jang Vang 海陽王 Shi Hóng Si Hung 石弘 333–334
Wǔ Dì Vu Ti 武帝 Shí Hǔ Si Hu 石虎 Tài Zǔ Taj Cu 太祖 334–349
Qiá Wáng Csia Vang 譙王 Shí Shì Si Si 石世 349 73 napig
Péng Chéng Wáng Peng-cseng Vang 彭城王 Shí Zūn Si Cun 石遵 349 183 napig
Yì Yáng Wáng Ji-jang Vang 義陽王 Shí Jiàn Si Csien 石鑒 349–350 103 napig
Xīn Xīng Wáng Hszin-hszing Vang 新興王 Shí Zhǐ Si Cse 石祗 350–351

Jen (337–436)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
templomi név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Csien Jen (前燕) 337–370
Wén Míng Dì Ven-ming Ti 文明帝 Mù Róng Huǎng Mu-zsung Huang 慕容皝 Tài Zǔ Taj Cu 太祖 337–348
Jǐng Zhāo Dì Csing-csao Ti 景昭帝 Mù Róng Jùn Mu-zsung Csün 慕容俊 Liè Zōng Lie Cung 烈宗 348–360
Yōu Dì Ju Ti 幽帝 Mù Róng Wěi Mu-zsung Vej 慕容暐 360–370
Hou Jen (后燕 késői Jen) 384–407
Wǔ Chéng Dì Vu-cseng Ti 武成帝 Mù Róng Chuí Mu-zsung Csuj 慕容垂 Shì Zǔ Si Cu 世祖 384–396 (nyugati) Hszi Jen kiválása (Mu-zsung Hung, 384)
Hszi Jen annektálása (Mu-zsung Jung, 394)
Huì Mǐn Dì Huj-min Ti 惠愍帝 Mù Róng Bǎo Mu-zsung Pao 慕容寶 Liè Zōng Lie Cung 烈宗 396–398
Zhāo Wǔ Dì Csao-vu Ti 昭武帝 Mù Róng Shèng Mu-zsung Seng 慕容盛 Zhōng Zōng Csung Cung 中宗 398–401
Zhāo Wén Dì Csao-ven Ti 昭文帝 Mù Róng Xī Mu-zsung Hszi 慕容熙 401–407
Nan Jen (南燕 déli Jen) 398–410
Xiàn Wǔ Dì Hszien-vu Ti 獻武帝 Mù Róng Dé Mu-zsung Tö 慕容德 Shì Zōng Si Cung 世宗 398–405
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Mù Róng Chāo Mu-zsung Csao 慕容超 405–410
Pej Jen (北燕 északi Jen) 407–436
Huì Yì Dì Huj-ji Ti 惠懿帝 Gāo Yún Kao Jün 高雲 407–409
Wén Chéng Dì Ven-cseng Ti 文成帝 Féng Bá Feng Pa 馮跋 Tài Zǔ Taj Cu 太祖 409–430
Zhāo Chéng Dì Csao-cseng Ti 昭成帝 Féng Hóng Feng Hong 馮弘 430–436

Liang (320–460)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
templomi név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Csien Liang (前凉) 320–376
Chéng Gōng Cseng Kung 成公 Zhāng Mào Csang Mao 張茂       320–324
Zhōng Chéng Gōng Csung-cseng Kung 忠成公 Zhāng Jùn Csang Csün 張駿 324–346
Huán Gōng Huan Kung 桓公 Zhāng Chòng Huá Csang Csung-hua 張重華 346–353
Ǎi Gōng Aj Kung 哀公 Zhāng Yào Líng Csang Jao-ling 張曜靈 353 3 hónapig
Wēi Wáng Vej Vang 威王 Zhāng Zuò Csang Co 張祚 353–355
Jìng Dào Gōng
Chōng Gōng
Csing-tao Kung
Csung Kung
敬悼公
沖公
Zhāng Xuán Jìng Csang Hszüan-csing 張玄靖 355–363
Dào Gōng Tao Kung 悼公 Zhāng Tiān Xí Csang Tien-hszi 張天錫 364–376
Hou Liang (后凉 késői Liang) 386–403
Yì Wǔ Wáng Ji-vu Vang 懿武王 Lǔ Guāng Lu Kuang 呂光 Tài Zǔ Taj Cu 太祖 386–399
Yǐn Wáng Jin Vang 隱王 Lǔ Shào Lu Sao 呂紹 399
Líng Wáng Ling Vang 靈王 Lǔ Zuǎn Lu Csuan 呂纂 399–401
Shǎng Shū Gōng
Jiàn Kāng Gōng
Sang Su
Csien-kang Kung
尚書公
建康公
Lǔ Lóng Lu Lung 呂隆 401–403
Nan Liang (南凉 déli Liang) 397–414
Wǔ Wáng Vu Vang 武王 Tū Fà Wū Gū Tu-fa Vu-gu 禿髮烏孤 Liè Zǔ Lie Cu 烈祖 397–399
Kāng Wáng Kang Vang 康王 Tū Fà Lì Lù Gū Tu-fa Li Lu-gu 禿髮利鹿孤 399–402
Jǐng Wáng
Jìng Wáng
Csing Vang 景王
敬王
Tū Fà Rǔ Tán Tu-fa Zsu-tan 禿髮傉檀 402–414
Pej Liang (北凉 északi Liang) 442–460
Duàn Yè Tuan Ji 段業 397–401
Wǔ Xuān Wáng Vu-hszüan Vang 武宣王 Jǔ Qù Méng Xùn Csü-csü Meng-hszün 沮渠蒙遜 Tài Zǔ Taj Cu 太祖 401–433
Āi Wáng Aj Vang 哀王 Jū Qú Mù Jiān Csü-csü Mu-csien 沮渠牧犍 433–439
Jū Qú Wú Huì Csü-csü Vu-huj 沮渠無諱 442–444
Jū Qù Ān Zhōu Csü-csü An-csou 沮渠安周 444–460
Hszi Liang (西凉 nyugati Liang) 400–421
Wǔ Zhāo Wáng Vu-csao Vang 武昭王 Lǐ Gǎo Li Kao 李暠 Tài Zǔ Taj Cu 太祖 400–417
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Lǐ Xīn Li Hszin 李歆 417–420
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Lǐ Xún Li Hszün 李恂 420–421

Hszia (407–431)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
templomi név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Wǔ Liè Dì Vu-lie Ti 武烈帝 Hèlián Bóbó Ho-lian Po-po 赫連勃勃 Shì Zhǔ Si Cu 世祖 407–425
Qín Wáng Csin Vang 秦王 Hèlián Chāng Ho-lian Csang 赫連昌 425–428
Píng Yuán Wáng Ping-juan Vang 平原王 Hèlián Dìng Ho-lian Ting 赫連定 428–431

Vu Hu (350–555)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vu Hu („Öt Hu”, a Hu jelentése bizonytalan) uralkodói egy időben regnáltak a 16 királyság korszakával, de hagyományosan nem számítják közéjük őket.

Csoucse (2. század – 473)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
első szakasz (2. század – 371)
Yáng Téng Jang Teng 楊騰 2–3. század
fordulója
Yáng Jū Jang Csü 楊駒 3. század
eleje
Yáng Qiān Wàn Jang Csien-ven 楊千萬
Yáng Fēi Lóng Jang Fej-lung 楊飛龍
Yáng Mào Sōu Jang Mao-szou 楊茂搜 ?–317
Yáng Nán Dì Jang Nan-ti 楊難敵 317–334
Yáng Yì Jang Ji 楊毅 334–337
Yáng Chū Jang Csu 楊初 337–355
Yáng Guó Jang Kuo 楊國 355–356
Yáng Jùn Jang Csün 楊俊 356–360
Yáng Shì Jang Si 楊世 360–370
Yáng Cuàn Jang Cuan 楊篡 370–371
második szakasz (385–473)
Wǔ Wáng Vu Vang 武王 Yáng Dìng Jang Ting 楊定 385–394
Huì Wén Wáng Huj-ven Vang 惠文王 Yáng Shèng Jang Seng 楊盛 394–425
Xià Zhāo Wáng Hszia-csao vang 孝昭王 Yáng Xuán Jang Hszüan 楊玄 425–429
Yáng Bǎo Zōng Jang Pao-cung 楊保宗 429; 443
Yáng Nán Dāng Jang Nan-tang 楊難當 429–441
Yáng Bǎo Chì Jang Pao-cse 楊保熾 442–443
Yáng Wén Dé Jang Ven-tö 楊文德 443–454
Yáng Yuán Hé Jang Juan-ho 楊元和 455–466
Yáng Sēng Sì Jang Szeng-sze 楊僧嗣 466–473

A toupuk és Taj (219–376)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
a toupu törzs főnökei (头部) 219–376
Shén Yuán Wáng Sen-jüan Vang 神元王 Tuòbá Lìwēi To-pa Li-vej 拓拔力微 219–277
Zhāng Wáng Csang Vang 章王 Tuòbá Xī Lù To-pa Hszi-lu 拓拔悉鹿 277–286
Píng Wáng Ping Vang 平王 Tuòbá Chuò To-pa Cso 拓拔綽 286–293
Sī Wáng Sze Vang 思王 Tuòbá Fú To-pa Fu 拓拔弗 293–294
Taj királyai (代王) 305–376
Zhāo Wáng Csao Vang 昭王 Tuòbá Lùguān To-pa Lu-kuan 拓拔祿官 294–307
Mù Wáng Mu Vang 穆王 Tuòbá Yī Tuō To-pa Ji-tuo 拓拔猗㐌 295–305
Mù Wáng Mu Vang 穆王 Tuòbá Yī Lú To-pa Ji-lu 拓拔猗盧 295–316
Tuòbá Pǔ Gēn To-pa Pu-ken 拓拔普根 316
Tuòbá (...) To-pa (...) 拓拔? 316
Píng Wén Wáng Ping-ven Vang 平文王 Tuòbá Yù Lù To-pa Jü-lu 拓拔鬱律 316–321
Huì Wáng Huj Vang 惠王 Tuòbá Hè Rǔ To-pa Ho-zsu 拓拔賀傉 321–325
Yáng Wáng Jang Vang 煬王 Tuòbá Hè Nà To-pa Ho-na 拓拔紇那 325–329
335–337
Liè Wáng Lie Vang 烈王 Tuòbá Yī Huá To-pa Ji-hua 拓拔翳槐 329–335
337–338
Zhāo Chéng Wáng Csao-cseng Vang 昭成王 Tuòbá Shí Yì Jiàn To-pa Si Ji-csien 拓拔什翼健 338–376 a To-pák 386-tól Pej Vej uralkodói

Juvenek, tiefuk (260–391)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai
a juven törzs főnökei (宇文) 260–345
Yǔwén Mò Huái Ju-ven Mo-huaj 宇文莫槐 260–293
Yǔwén Pǔhuí
(Yuwen Pubō)
Ju-ven Pu-huj
(Ju-ven Pu-po)
宇文普回
(宇文普撥)
293–29?
Yǔwén Qiū Bù Qín Ju-ven Csiu Pu-csin 宇文丘不勤 29?–299
Yǔwén Mò Guī Ju-ven Mo-kuj 宇文莫圭 299–302
Yǔwén Xī Dú Guān Ju-ven Hszi Tu-kuan 宇文悉獨官 302–3??
Yǔwén Qǐ Dé Guī Ju-ven Csi Tö-kuj 宇文乞得歸 3??–333
Yǔwén Yì Dòu Guī Ju-ven Ji Tou-kuj 宇文逸豆歸 333–345
a hsziungnu tiefu törzs főnökei (匈奴支系铁弗部首领) 260–391
Liú Qù Beī Liu Csü-pej 劉去卑 260–272
Liú Gào Shēng Yuán Liu Kao Seng-jüan 劉誥升爰 272–309
Liú Hǔ Liu Hu 劉虎 309–341
Liú Wù Héng Liu Vu-heng 劉務恒 341–356
Liú Èlòutóu Liu O Lou-tou 劉閼陋頭 356–358
Liú Xī Wù Qí Liu Hszi Vu-csi 劉悉勿祈 358–359
Liu Wèi Chén Liu Vej-csen 劉衛辰 359–391

Lia Hszi (303–338)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

név
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai
Duàn Wù Wù Chén Tuan Vu Vu-csen 段務勿塵 303–310/311
Duàn Jí Lù Quàn Tuan Csi Lu-kuan 段疾陸眷 310/311–318
Duàn Shè Fù Chén Tuan Sö Fu-csen 段涉復辰 318
Duàn Pì Dì Tuan Pi-ti 段匹磾 318–321
Duàn Mò Pēi Tuan Mo-pej 段末柸 318–325
Duàn Yá Tuan Ja 段牙 325
Duàn Liá Tuan Lia 段遼 326–338

Zsan Vej (350–352)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Dàowǔ Tiānwáng Tao-vu Tien-vang 道武天王 Rǎn Min Zsan Min 冉閔 350–352 Csien Jen fennhatósága (前燕) 352–384

Hszi Jen (384–394)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Wēi Dì Vej Ti 威帝 Mùróng Hóng Mu-zsung Hung 慕容泓 384 Hou Jen és Hszi Jen különválása
Mùróng Chōng I. Mu-zsung Csung 慕容沖 384–386
Duàn Suí Tuan Szuj 段隨 386
Mùróng Tāo Mu-zsung Tao 慕容韜 386
Mùróng Yáo Mu-zsung Jao 慕容瑤 386
Mùróng Zhōng II. Mu-zsung Csung 慕容忠 386
Mùróng Yǒng Mu-zsung Jung 慕容永 386–394 Mu-zsung Csuj legyőzi és kivégzi Mu-zsung Jungot
Hou Jen fennhatósága (后燕) 394–405

Su (405–413)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Chéngdū Wáng Cseng-tu Vang 成都王 Qià Zōng Csia Cung 譙縱 405–413 Jao Hszing vazallusa, majd önálló
Su polgárháborúban omlik össze 413-ban

Vuhszing (473–555)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Yáng Wén Dù Jang Ven-tu 楊文度 473–477
Yáng Wén Hóng Jang Ven-hung 楊文弘 477–482
Yáng Hòu Qǐ Jang Hou-csi 楊後起 482–486
Ān Wáng An Vang 安王 Yáng Jí Shǐ Jang Csi-si 楊集始 482–503
Yáng Shào Xiān Jang Sao-hszien 楊紹先 503–506
534–535
Yáng Zhì Huì Jang Cse-huj 楊智慧 535–545
Yáng Bì Xié Jang Pi-hszie 楊辟邪 545–553 Jang Cse-huj és Jang Pi-hszie lehet ugyanaz a személy

Jinping (477 – 5. század)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

személynév
idő megjegyzés
pinjin magyaros kínai
Yáng Guǎng Xiāng Jang Kuang-hsziang 楊廣香 477–483
Yáng Jiǒng Jang Csiung 楊炯 483–495
Yáng Chóng Zǔ Jang Csung-cu 楊崇祖 495–502
Yáng Mèng Sūn Jang Meng-szun 楊孟孫 502–511
Yáng Dìng Jang Ting 楊定 511–?

Északi és déli dinasztiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északi dinasztiák (北朝 Pej Csao) és déli dinasztiák (南朝 Nan Csao)

Vej (386–556)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Pej Vej (北魏 északi Vej) 386–535
Dào Wǔ Dì Tao Vu-ti 道武帝 Tuòbá Guī To-pa Kuj 拓拔珪 386–409
Míng Yuán Dì Ming Jüan-ti 明元帝 Tuòbá Sì To-pa Sze 拓拔嗣 409–423
Tài Wǔ Dì Taj Vu-ti 太武帝 Tuòba Tāo To-pa Tao 拓拔燾 424–452
Nán Ān Wáng Nan-an Vang 南安王 Tuòbá Yǔ To-pa Jü 拓拔余 452
Wén Chéng Dì Ven Cseng-ti 文成帝 Tuòba Jùn To-pa Csün 拓拔濬 452–465
Xiàn Wén Dì Hszien Ven-ti 獻文帝 Tuòbá Hóng To-pa Hung 拓拔弘 466–471
Xià Wén Dì Hszia Ven-ti 孝文帝 Yuán Hóng Jüan Hung 元宏 471–499 születési neve To-pa, felvette a Jüan családnevet
Xuān Wǔ Dì Hszüan Vu-ti 宣武帝 Yuán Kè Jüan Ko 元恪 500–515
Xià Míng Dì I. Hszia Ming-ti 孝明帝 Yuán Xǔ Jüan Hszü 元詡 516–528
Yòu Zhǔ Jou Csu 幼主 Yuán Zhāo Jüan Csao 元釗 528
Xià Zhuāng Dì Hszia Csuang-ti 孝莊帝 Yuán Zǐ Yōu Jüan Ce-ju 元子攸 528–530
Cháng Guǎng Wáng
(Jíng Dì)
Csang-kuang Vang
(Csing Ti)
長廣王
(敬帝)
Yuán Yè Jüan Je 元曄 530–531
Jiè Mín Dì Csie Min-ti 節閔帝 Yuán Gōng Jüan Kung 元恭 531–532
Ān Dìng Wáng
(Chū Dì)
An-ting Vang
(Csu Ti)
安定王
(出帝)
Yuán Lǎng Jüan Lang 元朗 531–532
Xià Wǔ Dì II. Hszia Vu-ti 孝武帝 Yuán Xiū Jüan Hsziu 元脩 532–535
Tung Vej (东魏 keleti Vej) 534–550
Xià Jíng Dì Hszia Csing-ti 孝靜帝 Yuán Shàn Jiàn Jüan San-csien 元善見 534–550
Hszi Vej (北魏 nyugati Vej) 535–556
Wén Dì III. Ven Ti 文帝 Yuán Bǎo Jù Jüan Pao-csü 元寶炬 535–551
Fèi Dì II. Fej Ti 廢帝 Yuán Qīn Jüan Csin 元欽 552–554
Gōng Dì Kung Ti 恭帝 Yuán Kuò Jüan Kuo 元廓 554–556

Liu Szung (420–479)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Wǔ Dì III. Vu Ti 武帝 Liú Yù Liu Jü 劉裕 420–422
Shǎo Dì IV. Sao Ti 少帝 Liú Yì Fú Liu Ji-fu 劉義符 423–424
Wén Dì II. Ven Ti 文帝 Liú Yì Lóng Liu Ji-lung 劉義隆 424–453
Xià Wǔ Dì I. Hszia Vu-ti 孝武帝 Liú Jùn Liu Csün 劉駿 454–464
Qián Fèi Dì Csien Fej-ti 前廢帝 Liú Zǐ Yè Liu Ce-je 劉子業 465
Míng Dì III. Ming Ti 明帝 Liú Yǔ Liu Jü 劉彧 465–472
Hòu Fèi Dì
(Cāng Wǔ Wáng)
Hou Fej-ti
(Cang-vu Vang)
後廢帝
蒼梧王
Liú Yǔ Liu Jü 劉昱 473–477
Shùn Dì II. Sun Ti 順帝 Liú Zhǔn Liu Csun 劉準 477–479

Csi (479–579)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Csi (齐) 479–502
Gāo Dì Kao Ti 高帝 Xià Dào Chéng Hszia Tao-cseng 蕭道成 479–482
Wǔ Dì IV. Vu Ti 武帝 Xià Zé Hszia Cö 蕭賾 483–493
Yǔ Lín Wáng Jü-lin Vang 鬱林王 Xià Zhāo Yè Hszia-csao Je 蕭昭業 494 Jülin hercege
Hǎi Líng Wáng Haj-ling Vang 海陵王 Xià Zhāo Wén Hszia-csao Ven 蕭昭文 494 Hajling hercege
Míng Dì IV. Ming Ti 明帝 Xià Luán Hszia Luan 蕭鸞 494–498
Dōng Hūn Hóu Tung-hun Hou 東昏侯 Xià Bǎo Juán Hszia-pao Jüan 蕭寶卷 499–501
Hé Dì Ho Ti 和帝 Xià Bǎo Róng Hszia-pao Zsung 蕭寶融 501–502
Pej Csi (北齐 északi Csi) 550–577
Wén Xuān Dì Ven-hszüan Ti 文宣帝 Gāo Yáng Kao Jang 高洋 550–559
Fèi Dì III. Fej Ti 廢帝 Gāo Yīn Kao Jin 高殷 560
Xià Zhāo Dì Hszia-csao Ti 孝昭帝 Gāo Yǎn Kao Jan 高演 560–561
Wǔ Chéng Dì Vu-cseng Ti 武成帝 Gāo Zhàn Kao Csan 高湛 561–565
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Gāo Wěi Kao Vej 高緯 565–577
Yòu Zhǔ Jou Csu 幼主 Gāo Héng Kao Heng 高恆 577
Fàn Yáng Wáng Fan-jang Vang 范陽王 Gāo Shào Yì Kao Sao-ji 高紹義 577–579

Liang (502–587)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
templomi név
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Liang (南) 502–557
Wǔ Dì V. Vu Ti 武帝 Xià Yǎn Hszia Jen 蕭衍 502–549
Jiǎn Wén Dì Csien-ven Ti 簡文帝 Xià Gāng Hszia Kang 蕭綱 549–551
Yǔ Zhāng Wáng Jü-csang Vang 豫章王 Xià Dòng Hszia Tung 蕭棟 551–552
Yuán Dì III. Jüan Ti 元帝 Xià Yì Hszia Ji 蕭繹 552–555
Zhēn Yáng Hóu Csen-jang Hou 貞陽侯 Xià Yuán Míng Hszia Jüan-ming 蕭淵明 555
Jìng Dì II. Csing Ti 敬帝 Xià Fāng Zhì Hszia Feng-cse 蕭方智 555–557
Nan Liang (南梁 déli Liang) 555–587
Xuān Dì II. Hszüan Ti 宣帝 Xià Chá Hszia Csa 蕭詧 Zhōng Zōng Csung Cung 中宗 555–562
Xià Míng Dì II. Hszia Ming-ti 孝明帝 Xià Kuī Hszia Kuj 蕭巋 Shì Zōng Si Cung 世宗 562–585
Xià Jìng Dì
(Jǔ Gōng)
Hszia Csing-ti
(Csü Kung)
孝靜帝
(莒公)
Xià Cóng Hszia Cung 蕭琮 585–587

Pej Csou (557–581)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Xià Mín Dì Hszia Min-ti 孝閔帝 Yǔwén Jué Jü-ven Csüe 宇文覺 557
Míng Dì
(Xià Míng Dì)
V. Ming Ti
(Hszia Ming-ti)
明帝
(孝明帝)
Yǔwén Yù Jü-ven Jü 宇文毓 557–560
Wǔ Dì VII. Vu Ti 武帝 Yǔwén Yōng Jü-ven Jung 宇文邕 561–578
Xuān Dì IV. Hszüan Ti 宣帝 Yǔwén Yūn Jü-ven Jün 宇文贇 578–579
Jìng Dì III. Csing Ti 靜帝 Yǔwén Chǎn Jü-ven Csan 宇文闡 579–581

Csen (557–589)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Wǔ Dì VI. Vu Ti 武帝 Chén Bà Xiān Csen Pa-hszien 陳霸先 557–559
Wén Dì IV. Ven Ti 文帝 Chén Qiàn Csen Csien 陳蒨 560–566
Fèi Dì IV. Fej Ti 廢帝 Chén Bó Zōng Csen Po-cung 陳伯宗 566–568
Xuān Dì III. Hszüan Ti 宣帝 Chén Xū Csen Hszü 陳頊 569–582
Hòu Zhǔ Hou Csü 後主 Chén Shū Bǎo Csen Su-pao 陳叔寶 583–589

Szuj-dinasztia (581–618)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

személynév
posztumusz név
idő
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
Yáng Jiān Jang Csien 楊堅 Wén Dì Ven Ti 文帝 581–604
Yáng Guáng Jang Kuang 楊廣 Yáng Dì Jang Ti 煬帝 605–617
Yáng Yòu Jang Ju 楊侑 Gōng Dì Kong Ti 恭帝 617–618
Yáng Dòng Jang Tung 楊侗 Gōng Huáng Dì Kung Huang-ti 恭皇帝 618–619 14 évesen meggyilkolták

Tang-dinasztia (618–907)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin
magyaros
kínai
pinjin
magyaros
kínai
Tang-dinasztia (618690)
Gāo Zǔ Tang Kao-cu 高祖 Lǐ Yuān Li Jüan 李淵 618.6.18–626.9.4.
Tài Zōng I. Tang Taj-cung 太宗 Lǐ Shì Mín Li Si-min 李世民 626.9.4–649.7.10.
Gāo Zōng Kao Cung 高宗 Lǐ Zhì Li Cse 李治 649.7.15–683.12.27.
Zhōng Zōng Csung Cung 中宗 Lǐ Xiǎn
(Lǐ Zhé)
Li Hszien
(Li Csö)
李顯
(李哲)
684.1.3–684.2.26. Vu Hou megfosztotta a tróntól
Ruì Zōng Zsuj Cung 睿宗 Lǐ Dàn Li Tan 李旦 684.2.27–690.8.17. Vu Hou interregnuma
Csou-dinasztia (690–705)
Wǔ Hòu Vu Hou 武后 Wǔ Zé Tiān Vu Cö-tien 武則天 690.8.18–705.2.22.
Tang-dinasztia (705907)
Csuj Cung 705.2.23–710.7.3. másodszor
Shàng Dì Sang Ti 殤帝 Lǐ Chóng Mào Li Csung-mao 李重茂 710.7.8–710.7.25.
Zsuj Cung 710.7.24–712.8.31. másodszor
Xuán Zōng I. Hszüan Cung 玄宗 Lǐ Lóng Jī Li Lung-cse 李隆基 712.9.8–756.8.13.
Sù Zōng Szu Cung 肅宗 Lǐ Hēng Li Heng 李亨 756.8.13–762.5.16.
Dài Zōng II. Tang Taj-cung 代宗 Lǐ Yù Li Jü 李豫 762.5.18–779.5.23.
Dé Zōng Tö Cung 德宗 Lǐ Kuò Li Kuo 李适 779.6.12–805.2.25.
Shùn Zōng Sun Cung 順宗 Lǐ Sòng Li Szong 李誦 805.2.28–805.8.31.
Xiàn Zōng I. Hszien Cung 憲宗 Lǐ Chún Li Csun 李純 805.9.5–820.2.14.
Mù Zōng Mu Cung 穆宗 Lǐ Héng Li Heng 李恆 820.2.20–824.2.25.
Jìng Zōng I. Csing Cung 敬宗 Lǐ Zhàn Li Csan 李湛 824.2.29–827.1.9.
Wén Zōng Ven Cung 文宗 Lǐ Áng Li Ang 李昂 827.1.13–840.2.10.
Wǔ Zōng Vu Cung 武宗 Lǐ Yán Li Jen 李炎 840.2.20–846.4.22.
Xuān Zōng II. Hszüan Cung 宣宗 Lǐ Chén Li Csen 李忱 846.4.25–859.9.7.
Yì Zōng I. Ji Cung 懿宗 Lǐ Cuǐ Li Cuj 李漼 859–873
Xī Zōng I. Hszi Cung 僖宗 Lǐ Xuān Li Hszüan 李儇 873–888
Zhāo Zōng Csao Cung 昭宗 Lǐ Yè Li Je 李曄 888–904
Aī Dì
(Zhāo Xuān Dì)
III. Aj Ti
(Csao Hszüan-ti)
哀帝
(昭宣帝)
Lǐ Zhù Li Csu 李柷 904–907

Vutaj Sikuo[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kína történetének 897-től 978-ig terjedő szakaszát az „öt dinasztia és tíz királyság” korszakának nevezik (五代十国 Vutaj Sikuo) a Tang-dinasztia összeomlásától. Az öt dinasztia a Sárga-folyó völgyének körzetében a korábbi birodalmak romjain létezett, míg tőle délre egészen a mai Vietnamig tíz önálló királyság jött létre. Ezek azonban csak a hagyományosan számításba vett monarchiák, rajtuk kívül még legalább tizennégy szuverén hatalom volt Kína területén.

Ezek közt volt a Lia-dinasztia (遼朝 907–1125) és a Szung-dinasztia (宋 960–1279) is, amelyek véget vetettek a nagy arányú széttagoltságnak a 11. századra.

Sikuo (897–978)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „tíz királyság” (Si Kuo) a Tang-dinasztia összeomlása után az általa meghódított, ekkor felszabaduló délkelet-kínai területeken alakult meg. 897-től sorban jöttek létre. A tíz királyság nem egy időben létezett, hanem az adott időszakban, ami a 10. századot jelenti. Mellettük azonban még Jen (911–914), Csi Kuo (907–924), Csao (910–921), Tingnan csietusi („katonai kormányzóság”) (881–1038), Csingjüan csietusi (933–978), Csivu csietusi, Vuping csietusi (950–963), Csüancsang csietusi (945–978), Jin (943–945), Csangje, Tuanhuang és Liangcsu is időleges függetlenséget élvezett.

Csu (897–951)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Wǔ Mù Wáng Vu-mu Vang 武穆王 Mǎ Yīn Ma Jin 馬殷 897–930
Héng Yàng Wáng Heng-jang Vang 衡陽王 Mǎ Xī Shēng Ma Hszi-seng 馬希聲 930–932
Wén Zhāo Wáng Ven-csao Vang 文昭王 Mǎ Xī Fàn Ma Hszi-fan 馬希範 932–947
Fèi Wáng Fej Vang 廢王 Mǎ Xī Guāng Ma Hszi-kuang 馬希廣 947–950
Gōng Xià Wáng Kung-hszia Vang 恭孝王 Mǎ Xī È Ma Hszi-o 馬希萼 950
Mǎ Xī Chōng Ma Hszi-csung 馬希崇 950–951

Vu (904–937)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Tài Zǔ Taj Cu 太祖 Xià Wǔ Dì Hszia Vu-ti 孝武帝 Yáng Xíng Mì Jang Hszing-mi 楊行密 904–905
Liè Zōng Lie Cung 烈宗 Jǐng Dì Csing Ti 景帝 Yáng Wò Jang Vo 楊渥 905–908
Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 Xuān Dì Hszüan Ti 宣帝 Yáng Lóng Yǎn Jang Lung-jen 楊隆演 908–921
Ruì Dì Zsuj Ti 睿帝 Yáng Pǔ Jang Pu 楊溥 921–937

Vu Jüe (904–978)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Tài Zǔ Taj Cu 太祖 Wǔ Sù Wáng Vu-szu Vang 武肅王 Qián Liú Csien Liu 錢鏐 904–932
Shì Zōng Si Cung 世宗 Wén Mù Wáng Ven-mu Vang 文穆王 Qián Yuán Guàn Csien Jüan-kuan 錢元瓘 932–941
Chéng Zōng Cseng Cung 成宗 Zhōng Xiàn Wáng Csung-hszien Vang 忠獻王 Qián Zuǒ Csien Co 錢佐 941–947
Zhōng Xǜn Wáng Csung-hszün Vang 忠遜王 Qián Zōng Csien Cung 錢倧 947
Zhōng Yì Wáng Csung-ji Vang 忠懿王 Qián Chù Csien Csu 錢俶 947–978

Csing Nan (Nan Ping, 906–963)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Wǔ Xìn Wáng Vu-hszin Vang 武信王 Gāo Jì Xīng Kao Ji-hszing 高季興 909–928
Wén Xiān Wáng Ven-hszien Vang 文獻王 Gāo Cóng Huì Kao Cung-huj 高從誨 928–948
Zhēn Yì Wáng Csen-ji Vang 貞懿王 Gāo Bǎo Róng Kao Pao-zsung 高寶融 948–960
Shì Zhōng Si Csung 侍中 Gāo Bǎo Xù Kao Pao-hszü 高寶勗 960–962
Gāo Jì Chōng Kao Csi-csung 高繼沖 962–963

Su (Csien Su és Hou Su, 907–965)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Csien Su (前蜀) 907–925
Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 Wáng Jián Vang Csien 王建 907–918
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Wáng Yǎn Vang Jen 王衍 918–925
Hou Su (后蜀) 934–965
Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 Mèng Zhī Xiáng Meng Cse-hsziang 孟知祥 934
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Mèng Chǎng Meng Csang 孟昶 934–965

Min (909–945)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Tài Zǔ Taj Cu 太祖 Zhōng Yì Wáng Csung-ji Vang 忠懿王 Wáng Shěn Zhī Vang Sen-cse 王審知 909–925
Wáng Yán Hàn Vang Jen-han 王延翰 925–926
Tài Zōng Taj Cung 太宗 Huì Dì Huj Ti 惠帝 Wáng Yán Jūn Vang Jen-csün 王延鈞 926–935
Kāng Zōng Kang Cung 康宗 Wáng Jì Péng Vang Csi-peng 王繼鵬 935–939
Jǐng Zōng Csing Cung 景宗 Wáng Yán Xī Vang Jen-hszi 王延羲 939–944
Tiān Dé Dì Tien Tö-ti 天德帝 Wáng Yán Zhèng Vang Jen-cseng 王延政 943–945

Han (Nan Han és Pej Han, 917–979)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Nan Han (南汉 déli Han) 917–971
Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 Tiān Huáng Dà Dì Tien-huang Ta-ti 天皇大帝 Liú Yán
(Liú Yǎn)
Liu Jen 劉巖
(劉龑)
917–941
Shāng Dì Sang Ti 殤帝 Liú Fēn Liu Fen 劉玢 941–943
Zhōng Zōng Csung Cung 中宗 Liú Chēng Liu Cseng 劉晟 943–958
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Liú Chǎng Liu Csang 劉鋹 958–971
Pej Han (北汉 északi Han) 951–979
Shì Zǔ Si Cu 世祖 Shén Wǔ Dì Sen Vu-ti 神武帝 Liú Mín Liu Min 劉旻 951–954
Ruì Zōng Zsuj Cung 睿宗 Xià Hé Dì Hszia Ho-ti 孝和帝 Liú Chēng Jūn Liu Cseng-csün 劉承鈞 954–968
Shǎo Zhǔ Sao Cu 少主 Liú Jì Ēn Liu Csi-en 劉繼恩 968
Yīng Wǔ Dì Jing Vu-ti 英武帝 Liú Jì Yuán Liu Csi-jüan 劉繼元 968–982

Nan Tang (937–975)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Xiān Zhǔ Hszien Csu 先主 Lǐ Biàn Li Pien 李弁 937–943
Zhōng Zhǔ
(Yuán Zōng)
Csung Csu
(Jüan Cung)
中主
(元宗)
Lǐ Jǐng Li Csing 李璟 943–961
Hòu Zhǔ Hou Csu 後主 Wǔ Wáng Vu Vang 武王 Lǐ Yú Li Jü 李煜 961–975

Vutaj (907–960)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Hou Liang (后梁 késői Liang) 907–923
Tài Zǔ Taj Cu 太祖 Xiànwǔ Hszien Vu 獻武 Zhū Wēn Csu Ven 朱溫 907–912
Zhō Yǒugūi Csu Jung-kuj 朱友珪 912–913
Mò Dì Mo Ti 末帝 Zhū Tián Csu Tien 朱瑱 913–923
Hou Tang (后唐 késői Tang) 923–936
Zhuāng Zōng Csuang Cung 莊宗 Lǐ Cún Xù Li Cun-hszü 李存勗 923–926
Míng Zōng Ming Cung 明宗 Lǐ Sì Yuán
(Lǐ Dǎn)
Li Sze-jüan
(Li Tan)
李嗣源
(李亶)
926–933
Jié Mǐn Dì Csie Min-ti 節閔帝 Lǐ Cóng Hòu Li Cung-hou 李從厚 933–934
Mò Dì Mo Ti 末帝 Lǐ Cóng Kē Li Cung-ko 李從珂 934–936
Hou Csin (后晋 késői Csin) 936–947
Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 Shí Jìng Táng Si Csing-tang 石敬瑭 936–942
Chū Dì Csu Ti 出帝 Shí Chòng Guì Si Csung-kuj 石重貴 942–947
Hou Han (后汉 késői Han) 947–950
Gāo Zǔ Kao Cu 高祖 Liú Zhī Yuǎn Liu Cse-jüan 劉知遠 947–948
Yín Dì Jin Ti 隱帝 Liú Chéng Yòu Liu Cseng-ju 劉承祐 948–950
Hou Csou (后周 késői Csou) 951–960
Tài Zǔ Taj Cu 太祖 Guō Wēi Kuo Vej 郭威 951–954
Shí Zōng Si Cung 世宗 Chái Róng Csaj Zsung 柴榮 954–959
Gōng Dì Kung Ti 恭帝 Chái Zōng Xùn Csaj Cung-hszün 柴宗訓 959–960

Csüancsang (945–978) és Vuping (950–963) csietusik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

rang
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Csüancsang (泉漳) vagy Hunan (湖南) 945–978
Quánzhāng Jiédùshǐ Csüancsang csietusi 泉漳都指揮使 Liú Cóng Xià Liu Cung-hszia 留從效 945–962
Liú Shào Zī Liu Sao-ce 留紹鎡 962
Zhāng Hàn Sī Csang Han-sze 張漢思 962–963
Chén Hóng Jìn Csen Hung-csin 陳洪進 963–978
Vuping (武平) 950–963
Wǔpíng Jiédùshǐ Vuping csietusi 武平節度使 Liú Yán Liu Jen 劉言 950–953
Wáng Kuí
(Wáng Jìn Kuí)
Vang Kuj
(Vang Csin-kuj)
王逵
(王進逵)
953–956
Zhōu Xíng Féng Csou Hszing-feng 周行逢 956–962
Zhōu Bǎo Kuán Csou Pao-kuan 周保權 962–963

Lia-dinasztia (907–1125)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lia-dinasztia (遼朝) a kitajok állama volt a Tang-dinasztia szétesése után Kína északi részein.

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Tàizǔ I. Taj Cu 太祖 Yēlù Ābǎojī Je-lu Apao-csi 耶律阿保機 907–926
Tàizōng I. Taj Cung 太宗 Yēlù Déguāng Je-lu Tö-kuang 耶律德光 926–947
Shìzōng I. Si Cung 世宗 Yēlù Ruǎn Je-lu Zsuan 耶律阮 947–951
Mùzōng Mu Cung 穆宗 Yēlù Jǐng Je-lu Csing 耶律璟 951–969
Jǐngzōng II. Csing Cung 景宗 Yēlù Xián Je-lu Hszien 耶律賢 969–982
Shèngzōng Seng Cung 聖宗 Yēlù Lóngxù Je-lu Lung-hszü 耶律隆緒 982–1031
Xīngzōng Hszing Cung 興宗 Yēlù Zōngzhēn Je-lu Cung-csen 耶律宗真 1031–1055
Dàozōng Tao Cung 道宗 Yēlù Hóngjī Je-lu Hung-csi 耶律洪基 1055–1101
Tiānzuòdì Tien Cu-ti 天祚帝 Yēlù Yánxǐ Je-lu Jen-hszi 耶律延禧 1101–1125

Szung-dinasztia (960–1279)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szung-dinasztia a tangok tulajdonképpeni utódai, amely uralkodóház végül egyesítette a mai Kelet-Kína államait az „öt dinasztia és tíz királyság” (Vutaj Sikuo) után.

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Pej Szung (北宋 északi Szung) 960–1127
Tàizǔ II. Taj Cu 太祖 Xià Dì Hszia Ti 孝帝 Zhào Kuāngyìn Csao Kuang-jin 趙匡胤 960.2.4–976.11.14.
Tàizōng II. Taj Cung 太宗 Dé Dì Tö Ti 德帝 Zhào Kuāngyì
(Zhào Guāngyì
Zhào Jiǒng)
Csao Kuang-ji
(Csao Kuang-ji
Csao Csiung)
趙匡義
(趙光義
趙炅)
976.11.20–997.5.8.
Zhēnzōng Csen Cung 真宗 Zhāng Dì Csang Ti 章帝 Zhào Héng Csao Heng 趙恆 997.5.10–1022.3.22.
Rénzōng I. Zsen Cung 仁宗 Wén Dì Ven Ti 文帝 Zhào Zhēn Csao Csen 趙禎 1022.3.24–1063.4.30.
Yīngzōng Jing Cung 英宗 Xuān Dì Hszüan Ti 宣帝 Zhào Shù Csao Su 趙曙 1063.5.2–1067.1.25.
Shénzōng I. Sen Cung 神宗 Qīn Dì Csin Ti 欽帝 Zhào Xū Csao Hszü 趙頊 1067.1.26–1085.4.1.
Zhézōng Cse Cung 哲宗 Zhāo Dì Csao Ti 昭帝 Zhào Xǔ Csao Hszü 趙煦 1085.4.2–1100.2.23.
Huīzōng I. Huj Cung 徽宗 Xiǎn Dì Hszien Ti 顯帝 Zhào Jí Csao Csi 趙佶 1100.2.24–1125.1.18.
Qīnzōng Csin Cung 欽宗 Rén Dì Zsen Ti 仁帝 Zhào Huán Csao Huan 趙桓 1126.1.19–1127.1.9.
Nan Szung (南宋 déli Szung) 1127–1279
Gāozōng Kao Cung 高宗 Xiàn Dì Hszien Ti 憲帝 Zhào Gòu Csao Kou 趙構 1127.7.12–1162.7.24.
Xiàzōng Hszia Cung 孝宗 Chéng Dì Cseng Ti 成帝 Zhào Shèn Csao Sen 趙昚 1162.7.24–1189.2.18.
Guāngzōng Kuang Cung 光宗 Cí Dì Ce Ti 慈帝 Zhào Dūn Csao Tun 趙惇 1189.2.18–1194.7.5.
Níngzōng Ning Cung 寧宗 Gōng Dì Kung Ti 恭帝 Zháo Kuó Csao Kuo 趙擴 1194–1224
Lǐzōng Li Cung 理宗 Ān Dì An Ti 安帝 Zhào Yún Csao Jün 趙昀 1224–1264
Dùzōng Tu Cung 度宗 Jǐng Dì Csing Ti 景帝 Zhào Qí Csao Csi 趙禥 1264–1274
Gōngzōng Kung Cung 恭宗 Gōng Dì Kung Ti 恭帝 Zhào Xiǎn Csao Hszien 趙顯 1274–1276
Duān Zōng Tuan Cung 端宗 Zhào Shì Csao Si 趙昰 1276–1278
Bǐngdì
(Wèiwáng)
Ping Ti
(Vej Vang)
昺帝
(衛王)
Zhào Bǐng Csao Ping 趙昺 1278–1279

Hszi Hszia-dinasztia (1032–1227)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hszi Hszia (西夏 nyugati Hszia) a Lia és Szung-dinasztiák között, a mai mongol–kínai határterület környékén alakult meg. Uralkodóik tangut származásúak.

templomi név
posztumusz név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Jǐngzōng III. Csing Cung 景宗 Wǔlièdì Vu-lie Ti 武烈帝 Lǐ Yuánhào Li Jüan-hao 李元昊 1032–1048
Yìzōng II. Ji Cung 毅宗 Zhāoyīngdì Csao-jing Ti 昭英帝 Lǐ Liàngzuò Li Liang-co 李諒祚 1048–1067
Huìzōng II. Huj Cung 惠宗 Kāngjìngdì Kang-csing Ti 康靖帝 Lǐ Bǐngcháng Li Ping-csang 李秉常 1067–1086
Chóngzōng Csung Cung 崇宗 Shèngwéndì Seng-ven Ti 聖文帝 Lǐ Qiánshùn Li Csien-sun 李乾順 1086–1139
Rénzōng II. Zsen Cung 仁宗 Shèngzhēndì Seng-csen Ti 聖禎帝 Lǐ Rénxià Li Zsen-hszia 李仁孝 1139–1193
Huánzōng Huan Cung 桓宗 Zhāojiǎnjì Csao Csien-csi 昭簡帝 Lǐ Chúnyòu Li Csu-ju 李純佑 1193–1206
Xiāngzōng Hsziang Cung 襄宗 Jǐngwǔdì Csing-vu Ti 景武帝 Lǐ Ānquán Li An-csüan 李安全 1206–1211
Shénzōng II. Sen Cung 神宗 Yīngwéndì Jing-ven Ti 英文帝 Lǐ Zūnxū Li Cun-hszü 李遵頊 1211–1223
Xiànzōng II. Hszien Cung 獻宗 Lǐ Déwàng Li Tö-vang 李德旺 1223–1226
Mòzhǔ Mo Csu 末主 Lǐ Xiàn Li Hszien 李晛 1226–1227

Harmadik Csin-dinasztia (1115–1234)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csin Csaót (金朝) a dzsürcsik alapították a Lia-dinasztia területén, hamarosan felváltva a kitaj államot. Bukásukat a mongol-háborúk okozták.

templomi név
han-kínai név1
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Tàizǔ III. Taj Cu 太祖 Wányán Mín Van-jen Min 完顏旻 Wányán Āgǔdǎ Van-jen Akuta 完顏阿骨打 1115–1123
Tàizōng III. Taj Cung 太宗 Tiānhuì Tien Huj 天會 Wányán Wúqǐmǎi Van-jen Vucsimaj 完顏吳乞買 1123–1134
Xīzōng II. Hszi Cung 熙宗 Wányán Dǎn Van-jen Tan 完顏亶 Wányán Hélá Van-jen Hola 完顏合剌 1135–1149
Hǎilíngwáng Haj-ling Vang 海陵王 Wányán Liàng Van-jen Liang 完顏亮 1149–1161
Shìzōng II. Si Cung 世宗 Wányán Yōng
Wányán Bāo
Van-jen Jung
Van-jen Pao
完顏雍
完顏褒
Wányán Wūlù Van-jen Vulu 完顏烏祿 1161–1189
Zhāngzōng Csang Cung 章宗 Wányán Jǐng Van-jen Csing 完顏璟 Wányán Mádágě Van-jen Matako 完顏麻达葛 1190–1208
Wányán Yǒngjì Van-jen Jung-csi 完顏永濟 Wányán Xīngshèng Van-jen Hszing-seng 完顏興勝 1209–1213
Xuānzōng III. Hszüan Cung 宣宗 Wányán Xún Van-jen Hszün 完顏珣 Wányán Wúdǔbǔ Van-jen Vutupu 完顏吾睹補 1213–1223
Āizōng Aj Cung 哀宗 Wányán Shǒuxù Van-jen Souhszü 完顏守緒 1224–1234
Mòdì Mo Ti 末帝 Wányán Chénglín Van-jen Csenglin 完顏承麟 1234
1Névként alig használható hosszúságú posztumusz neveket adtak a csin uralkodóknak. Például Aj Cung posztumusz neve: 敬天德運忠文靖武天聖烈孝莊皇帝 (Csing Tien Tö Jun Cung Ven Csing Vu Tien Seng Lie Hszia Csuang Huang Ti)

Jüan-dinasztia (1271–1387)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jüan-dinasztia (Dai Ön Yeke Mongghul Ulus.PNG Dai Ön Yeke Mongghul Ulus, 元朝 Jüan Csao) a mongol hódítást követő uralkodóház. A dinasztia megalapítását Kubiláj 1271-ben jelentette be, addig a mongol kánok egyszerűen csak birtokolták Kínát.

templomi név
posztumusz név
han-kínai név
személynév
idő
megjegyzés
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Tàizǔ Taj Cu 太祖 Bèiérzhǐjīn Tiěmùzhēn Pejercsecsin Tiemucsen 孛兒只斤鐵木真 Bordzsigin Temüdzsin 1206–1227
Ruìzōng Zsuj Cung 睿宗 Bèiérzhǐjīn Tuōléi Pejercsecsin Tolej 孛兒只斤拖雷 Bordzsigin Tuloi 1228
Tàizōng Taj Cung 太宗 Bèiérzhǐjīn Wōkuòtái Pejercsecsin Vokuotaj 孛兒只斤窩闊台 Bordzsigin Ögödej 1229–1241
Dìngzōng Ting Cung 定宗 Bèiérzhǐjīn Guìyóu Pejercsecsin Kujju 孛兒只斤貴由 Bordzsigin Göyük 1246–1248
Xiànzōng Hszien Cung 憲宗 Bèiérzhǐjīn Ménggē Pejercsecsin Mengko 孛兒只斤蒙哥 Bordzsigin Möngke 1251–1259
Ta Jüan (大元 nagy Jüan) 1271–1368
Shìzǔ Si Cu 世祖 Bèiérzhǐjīn Hūbìliè Pejercsecsin Hupilie 孛兒只斤忽必烈 Bordzsigin Kubiláj 1260–1294
Chéngzōng Cseng Cung 成宗 Bèiérzhǐjīn Tiěmùěr Pejercsecsin Tiemuer 孛兒只斤鐵木耳 Bordzsigin Temür Olzijt 1294–1307
Wǔzōng Vu Cung 武宗 Bèiérzhǐjīn Hǎishān Pejercsecsin Hajsan 孛兒只斤海山 Bordzsigin Hajszan Gülük 1308–1311
Rénzōng Zsen Cung 仁宗 Bèiérzhǐjīn Àiyùlíbálìbādá Pejercsecsin Ajjülipalipata 孛兒只斤愛育黎拔力八達 Ajurbarbad Bujant 1311–1320
Yīngzōng Jing Cung 英宗 Bèiérzhǐjīn Shuòdébālá Pejercsecsin Suotepala 孛兒只斤碩德八剌 Sidebal Gegegen 1321–1323
Tàidìng Dì Taj-ting Ti 泰定帝 Bèiérzhǐjīn Yěsūntiěmùér Pejercsecsin Jeszuntiemuer 孛兒只斤也孫鐵木兒 Jeszün Temür 1323–1328
Xīngzōng Hszing Cung 興宗 Tiānshùn Dì Tien-sun Ti 天順帝 Bèiérzhǐjīn Āsùjíbā Pejercsecsin Aszucsipa 孛兒只斤阿速吉八 Bordzsigin Radzsapika 1328
Wénzōng Ven Cung 文宗 Bèiérzhǐjīn Tútiěmùér Pejercsecsin Tutiemuer 孛兒只斤圖鐵木兒 Zajat Tuk Temür 1328–1329;
1329–1332
Míngzōng Ming Cung 明宗 Bèiérzhǐjīn Héshìlà Pejercsecsin Hesila 孛兒只斤和世剌 Kutait Kosila 1329
Níngzōng Ning Cung 寧宗 Bèiérzhǐjīn Yìlínzhìbān Pejercsecsen Jilincsipan 孛兒只斤懿璘質班 Bordzsigin Rincsinbal 1332
Huìzōng Huj Cung 惠宗 Shùndì Sun Ti 順帝 Bèiérzhǐjīn Tuǒhuān Tiěmùér Pejercsecsin Tohuan Tiemuer 孛兒只斤妥懽鐵木兒 Togon Temür 1333–1368
Pej Jüan (大元 északi Jüan) 1368–1387
Togon Temür 1368–1370
Zhāozōng Csao Cung 昭宗 Bèiérzhǐjīn Àiyùshílǐdálà Pejercsecsin Ajjüsilitala 孛兒只斤愛育識里達臘 Biligtü Ajusidara 1370–1378
Bèiérzhǐjīn Tuōgǔsī Tiěmùér Pejercsecsin Tokuszi Tiemuer 孛兒只斤脫古思鐵木兒 Uszkal Tögüs Temür 1378–1387

Ming- (1368–1662) és Sun-dinasztia (1644)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

személynév
posztumusz név
templomi név
éranév1
idő
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Ming (明) 1368–1644
Zhū Yuánzhāng Csu Jüan-csang 朱元璋 Gāodì Kao Ti 高帝 Tàizǔ Taj Cu 太祖 Hóngwǔ Ming Hung-vu 明洪武 1368.1.23–1398.6.24.
Zhū Yǔnwén Csu Jün-ven 朱允炆 Huìdì Huj Ti 惠帝 Huìzōng Huj Cung 惠中 Jiànwén Ming Csien Ven 明建文 1398.6.30–1402.7.13.
Zhū Dì Csu Ti 朱棣 Wēndì Ven Ti 文帝 Chéngzǔ
Tàizōng
Cseng Cu
Taj Cung
成祖
太宗
Yǒnglè Ming Jung-lö 明永樂 1402.7.17–1424.8.12.
Zhū Gāochì Csu Kao-cse 朱高熾 Zhāodì Csao Ti 昭帝 Rénzōng Zsen Cung 仁宗 Hóngxī Ming Hung-hszi 明洪熙 1424.9.7–1425.5.29.
Zhū Zhānjī Csu Csan-csi 朱瞻基 Zhāngdì Csang Ti 章帝 Xuānzōng Hszüan Cung 宣宗 Xuāndé Ming Hszüan-tö 明宣德 1425.6.27–1435.1.31.
Zhū Qízhèn Csu Csi-csen 朱祁鎮 Ruìdì Zsuj Ti 睿帝 Yīngzōng Jing Cung 英宗 Zhèngtǒng
(Tiānshùn)
Ming Cseng-tung
(Tien Sun)
明正統
(天順)
1436.2.7–1449.9.1
1457.2.11–1464.2.23.
Zhū Qíyù Csu Csi-jü 朱祁鈺 Jǐngdì Csing Ti 景帝 Dàizōng Taj Cung 代宗 Jǐngtài Ming Csing-taj 明景泰 1449.9.22–1457.2.11.
Zhū Jiànshēn Csu Csien-sen 朱見深 Chúndì Csun Ti 純帝 Xiànzōng Hszien Cung 憲宗 Chénghuà Ming Cseng-hua 明成化 1464.2.28–1487.9.9.
Zhū Yòutáng Csu Ju-tang 朱祐樘 Jìngdì Csing Ti 敬帝 Xiàzōng Hszia Cung 孝宗 Hóngzhì Ming Hung-cse 明弘治 1487.9.22–1505.6.8.
Zhū Hòuzhào Csu Hou-csao 朱厚照 Yìdì Ji Ti 毅帝 Wǔzōng Vu Cung 武宗 Zhèngdé Ming Cseng-tö 明正德 1505.6.19–1521.4.20.
Zhū Hòucōng Csu Hou-cung 朱厚熜 Sùdì Szu Ti 肅帝 Shìzōng Si Cung 世宗 Jiājìng Ming Csia-csing 明嘉靖 1521.5.27–1567.1.23.
Zhū Zǎihòu Csu Caj-hou 朱載垕 Zhuāngdì Csuang Ti 莊帝 Mùzōng Mu Cung 穆宗 Lóngqìng Ming Lung-csing 明隆慶 1567.2.4–1572.7.5.
Zhū Yìjūn Csu Ji-csün 朱翊鈞 Xiǎndì Hszien Ti 顯帝 Shénzōng Sen Cung 神宗 Wànlì Ming Van-li 明萬曆 1572.7.19–1620.8.18.
Zhū Chángluò Csu Csang-lo 朱常洛 Zhēndì Csen Ti 貞帝 Guāngzōng Kuang Cung 光宗 Tàichāng Ming Taj-csang 明泰昌 1620.8.28–1620.9.16.
Zhū Yóujià Csu Ju-csia 朱由校 Zhédì Cse Ti 悊帝 Xīzōng Hszi Cung 熹宗 Tiānqǐ Ming Tien-csi 明天啓 1620.10.1–1627.9.30.
Zhū Yóujiǎn Csu Ju-csien 朱由檢 Zhuāngli Èmǐn Huángdì Csuang-li Emin Huang-ti 莊烈愍皇帝 Sīzōng
Yìzōng
Si Cung
Ji Cung
思宗
毅宗
Chóngzhēn Ming Csung-csen 明崇禎 1627.10.2–1644.4.25.
Sun-dinasztia (順) 1644
Lǐ Zìchéng Li Ce-cseng 李自成 Chuǎng Wáng Chuang Vang 闖王 Yǒng Chāng Jung Csang 永昌 1644
Nan Ming (南明 déli Ming) 1644–1662
Zhū Yóusōng Csu Ju-szung 朱由崧 Ānzōng An Cung 安宗 Hóngguāng Ming Hung-kuang 弘光 1644–1645
Zhū Yùjiàn Csu Jü-csien 朱聿鍵 Shàozōng Sao Cung 紹宗 Lóngwǔ Ming Lung-vu 隆武 1645–1646
Zhū Chángfāng Csu Csang-fang 朱常淓 1645
Zhū Yǐhǎi Csu Ji-haj 朱以海 1645–1653
Zhū Yùyuè Csu Jü-jüe 朱聿𨮁 Wénzōng Ven Cung 文宗 Shàowǔ Ming Sao-vu 紹武 1646
Zhū Yóuláng Csu Ju-lang 朱由榔 Zhāozōng Csao Cung 昭宗 Yǒnglì Ming Jung-li 永曆 1646–1662
1 A mingeket – és a következő csingeket – általában az uralkodási éra (年號 nien-hao) nevén ismerik.

Hou Csin (1616–1636) és Csing-dinasztia (1636–1912)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csing-dinasztiát a dzsürcsik rokonai, a mandzsuk alapították.

személynév
posztumusz név
templomi név
éranév
idő
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Hou Csin (后晉 késői Csin) 1616–1636
Nǔěrhāchì Nurhacsi 努爾哈赤 Gāodì Kao Ti 高帝 Tàizǔ Taj Cu 太祖 Tiānmìng Tien Ming 天命 1616–1626.9.30.
Huáng Tàijí Huang Taj-csi 皇太極 Wéndì Ven Ti 文帝 Tàizōng Taj Cung 太宗 Tiāncōng Tien Cong 天聰 1626–1636
Csing (清) 1636–1912
Huáng Tàijí Huang Taj-csi 1636–1643.9.21
Fúlín Fu Lin 福臨 Zhāngdì Csang Ti 章帝 Shìzǔ Si Cu 世祖 Shùnzhì Sun Ce 順治 1643.10.1–1661.1.7.
Xuányè Hszüan Je 玄燁 Réndì Zsen Ti 仁帝 Shèngzǔ Seng Cu 聖祖 Kāngxī Kang Hszi 康熙 1661.2.18–1722.12.20.
Yìnzhēn Jin Csen 胤禛 Xiàndì Hszien Ti 憲帝 Shìzōng Si Cung 世宗 Yōngzhèng Jung Cseng 雍正 1722.11.13–1735.8.23.
Hónglì Hung Li 弘曆 Chúndì Csun Ti 純帝 Gāozōng Kao Cung 高宗 Qiánlóng Csien Lung 乾隆 1735.10.8–1796.2.9.
Yóngyǎn Jung Jen 顒琰 Ruìdì Zsuj Ti 睿帝 Rénzōng Zsen Cung 仁宗 Jiāqìng Csia Csing 嘉慶 1796.1.1–1820.7.18.
Mínníng Min Ming 旻寧 Chéngdì Cseng Ti 成帝 Xuānzōng Hszüan Cung 宣宗 Dàoguāng Tao Kuang 道光 1820.7.18–1850.2.25.
Yìzhǔ Ji Csu 奕詝 Xiǎndì Hszien Ti 顯帝 Wénzōng Ven Cung 文宗 Xiánfēng Hszien Feng 咸豐 1850.3.29–1861.7.16.
Zǎichún Caj Csun 載淳 Yìdì Ji Ti 毅帝 Mùzōng Mu Cung 穆宗 Tóngzhì Tung Cse 同治 1861.7.16–1875.1.12.
Zǎitián Caj Tien 載湉 Jǐngdì Csing Ti 景帝 Dézōng Tö Cung 德宗 Guāngxù Kuang Hszü 光緒 1875.2.25–1908.11.14.
Pǔyí Pu Ji 溥儀 Xùndì Hszün Ti 遜帝 Gongzōng Kung Cung 恭宗 Xuāntǒng Hszüan Tung 宣統 1908.12.2–1912.2.12.

Tajping-felkelés (1851–1864)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

személynév
uralkodónév
idő
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Hóng Xiù Xián Hung Hsziu-hszien 洪秀全 Yuán Nián Jüan Nien 元年 1851–1864
Hóng Tiān Guì Fú Hung-tien Kuj-fu 洪天貴福 1864

Kínai Császárság (1915–1916)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

személynév
uralkodónév
idő
pinjin magyaros kínai pinjin magyaros kínai
Yuan Shikai Jüan Si-kaj 袁世凱 Hóngxiàn Hung Hszien 洪憲 1915. december 11. – 1916. március 22.

Tabló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai uralkodók listája témájú médiaállományokat.