Médek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méd előkelők

A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A médek a perzsával rokon indoiráni nyelvet beszéltek, eredetileg törzsi formában éltek, egyesek nomád életmódot folytattak, mások erődített falvakban laktak. Az asszír források először i. e. 835 vagy i. e. 834-ben említik őket. [1][2] Ekkoriban jelentek meg az Urmia-tó szomszédságában, miután Asszíria megsemmisítette a korábban az ottani hegyvidéket uraló Urartut és így szabaddá vált az út Mezopotámia felé a kimmerek, szkíták, médek, perzsák és mások számára.

A médek megjelennek Szín-ahhé-eríba évkönyvében, uralkodásának második évének leírásában (i. e. 703), amikor a médek követei a behódolást jelző nagy ajándékot hoztak neki. A médeket ő úgy említi, mint akik országának nevét apái, a királyok korábban még hírét sem hallották.

Az ezt követő másfél évszázadban a médek – a babiloni forrásokban a manda törzs [3] – alapvető szerepet játszottak az Asszíria megdöntésében. Létrehozták az Anatóliától Közép-Ázsiáig terjedő Méd Birodalmat, aminek egyik vazallus tartománya volt Párszua a médekkel rokon perzsák tartománya, amelynek uralkodó dinasztiája a méd dinasztiát létrehozva, a méd és perzsa nemességet egyesítve, a Méd Birodalom hódításaira alapozva hozta létre az Óperzsa Birodalmat az i. e. 6. században. A médek ezután részben összeolvadtak a perzsákkal, részben ősei a mai kurdoknak.

A méd birodalom i.e. 600 körül

Törzsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 6 méd törzs az úgynevezett méd háromszögben élt, amely Rej (Šahr-e Ray), Ekbatana és Aszpadána közti területet takarja.[4]

  • Buszai: az a törzs, amely a médek fő törzse volt. Ekbatana (ma Hamadan) környékén éltek.[4]
  • Paraitakéni, nomád törzs, Aszpadána (ma Iszfahán) környékén éltek.[4][5][6]
  • Sztru­khat: falvakban éltek
  • Budii: falvakban éltek[7]
  • Arizanti: mozaikszó, az Arya törzs és a Zantu klán összetétele. Kashan környékén éltek.[4]
  • Magi: az ő nyelvüket a sumérok emegirnek hívták. Lakhelyük Rhaga volt,[8] amely a mai Teherán területén feküdt.[9]

Nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A médek nyelve a méd nyelv volt,[10] amely kurd nyelvvel együtt az északnyugat-iráni nyelvcsaládhoz tartozott.[11] A nyelvvel az óperzsa nyelvemlékekben lehet találkozni, de a nyelvtanáról semmi információ nem maradt fenn.[12]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hérodotosz munkái nyomán azt gondolják a tudósok, hogy az iráni népek közül csak a médeknél volt papi törzs.[13] A magik vagy morgok (perzsául: Magu[14]) tagjai vagy bölcsek, vagy papok voltak, akik a lelki és mitológiai hagyományokat őrizték. A törzs tagjainak pozíciói apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt. Asztiagosz uralkodása alatt a magik voltak az udvari tanácsadók, szertartásvezetők, álomfejtők.[15] A törzs funkcióját valószínűleg az iráni törzsek szövetsége előtt meghatározták, sokak szerint az indoiráni társadalomban is jelen voltak már. Ez magyarázhatja, hogy az Óperzsa Birodalomban is egyedülálló helyzetük volt.[16]

Híres médek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. RónaTasHonfoglaló 163. o.
  2. http://www.iranicaonline.org/articles/media
  3. Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISBN 963 389 425 5, ISSN 1218 9855 (2003) 
  4. ^ a b c d http://books.google.no/books?id=kMLKgzj5afMC&pg=PA75&dq=paretaceni+isfahan&hl=no&ei=8ArZTtywPMjQ4QS-u9XGDQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CC4Q6AEwAA#v=onepage&q=paretaceni%20isfahan&f=false
  5. http://books.google.no/books?id=-IEPAAAAYAAJ&pg=PA312&dq=paraetacena+isfahan&hl=no&ei=lwrZTv3WPOfi4QSLyJCRDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CDIQ6AEwAQ#v=onepage&q=paraetacena%20isfahan&f=false
  6. http://books.google.no/books?id=ebB_ac13v3UC&pg=PA131&dq=paraetacena+isfahan&hl=no&ei=lwrZTv3WPOfi4QSLyJCRDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=paraetacena%20isfahan&f=false
  7. http://books.google.no/books?id=rQipbjusDyQC&pg=PA292&dq=%22villages+in+media%22&hl=no&ei=Jg3ZToSBI8T74QTD-tj5DQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CEgQ6AEwBQ#v=onepage&q=%22villages%20in%20media%22&f=false
  8. http://books.google.com/books?id=Y3sfAAAAIAAJ&pg=PA9&dq=medes+magi+raga&hl=en&ei=lQjZTrabBsb-4QTHypCIDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CEwQ6AEwBA#v=onepage&q=medes%20magi%20raga&f=false
  9. http://books.google.no/books?id=IBKoUXrF5p0C&pg=PR99&lpg=PR99&dq=%22rhagae+modern%22&source=bl&ots=RIwUtgx1J8&sig=h5DlbCSq0Y3QD90nV3UOYHOtM0g&hl=no&ei=4QjZTtStConO4QSI99ygDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CDoQ6AEwBg#v=onepage&q=%22rhagae%20modern%22&f=false
  10. Britannica
  11. nyelvcsalád
  12. méd nyelv
  13. Hérodotosz 1.101.1
  14. törzsek
  15. Hérodotosz 1.107.1
  16. iranologie

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 9635478496  
  • ÓKTCh: Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISBN 963 389 425 5, ISSN 1218 9855 (2003) 
  • RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404  
  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 102–103. o. ISBN 963919929X  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Médek témájú médiaállományokat.

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hámori Frédi: A szubarok, hurrik, urartuiak és médek Észak-Mezopotámia őslakói
  • Apor Éva: Irán / Birodalmak, hagyományok
  • Hahn István: Az idő sodrában I. / Az ókor története
  • Harmatta János szerk.: Ókori keleti történeti chrestomathia
  • Hérodotosz: A görög-perzsa háborúk
  • Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
  • Marczali Henrik – Nagy képes világtörténet
  • Roman Ghirsman.: Az ókori Irán, médek, perzsák, párthusok

Weboldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]