Asszíria uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el. Az Assur, később Ninive központú apró állam története során meghódította egész Mezopotámiát, Kis-Ázsia keleti részét és a Földközi-tenger keleti partvidékét. Az asszír újbirodalom korában Egyiptommal hadakozott, sőt el is foglalta azt. Közel másfél évezredes történelme a Közel-Kelet történetének fontos része.

Archaikus kor (vagy asszír archaikum)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asszír királylista közlése szerint ők „sátorlakók”, azaz nomád sejkek voltak. A névlistán kívül nem sok egyéb információ áll rendelkezésre a korról. Néhány itt fellelhető név előfordul Ebla, Mári és más mezopotámia-környéki település feliratos anyagaiban. A korszak asszírjai (a névanyag alapján) sémi-hurri (szemita-hurrita) etnikumúak.

uralkodó uralkodott megjegyzés
Ikunum
Tudija i. e. 2400 körül vagy Dadujah
Adamu
Janki
Szuhlamu
Harharu
Mandaru
Imszu
Harsu
Didanu
Hana
Zuabu
Nuabu
Abazu
Belu
Azarah
Uspia az Éhurszagkurkurra építője

„Ősatyák”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Samsi-Adad ősei, valójában nem voltak Assur urai.

uralkodó uralkodott megjegyzés
Apiasal Uspia fia.
Hale Apiasal fia.
Samani Hale fia.
Hajani Samani fia.
Ilu-Mer Hajani fia.
Jakmeszi Ilu-Mer fia.
Jakmeni Jakmeszi fia.
Jazkur-ilu Jakmeni fia.
Ila-kabkabi †1813 körül (középső kron.) vagy Ilu-Kapkapu, Jazkur-ilu fia, I. Samsi-Adad apja
Aminu Ila-kabkabi fia.
Szulili Amini fia.
Kikkija
Akija
I. Puzur-Assur kb. i. e. 20. század (~i. e. 1975)
Salim-ahum vagy Zariku
Ilu-súma i. e. 1890 körül (köz. kron.) Szumuabum kortársa
I. Érisum i. e. 20. század (kb. i. e. 1939 – i. e. 1900)

Óasszír kor (i. e. 1906 – i. e. 1380)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hosszú kronológia szerint i. e. 2050–1595.

Az I. Samsi-Adad előtti hat név mellett az asszír királylistán az szerepel, hogy „uralkodási idejük nem ismert”. Valójában ők voltak Assur királyai, akik közül az utolsót, II. Erisumot az idegen, amorita I. Samsi-Adad döntötte meg.

A korszakban folyamatos és erősödő az amorita népelem jelenléte. Ezt a kort amorita asszírok korának is nevezik.

uralkodó uralkodott, i. e.
(köz. kron.)
rokonság megjegyzés
I. Érisum
1906 – 1867
Ikúnum
1850 körül ?
I. Sarrukín
1920 – 1881
II. Puzur-Assur
1881 – 1830
Narám-Szín
1830 – 1815
Esnunna és Assur uralkodója.
II. Érisum
1815 – 1809
I. Samsi-Adad
1813 – 1781
I. Ismé-Dagan
1780 – ???
Aszínum
?
Ismé-Dagan fia
Puzur-Szín
?
a királylistán nem szereplő ensi
Mut-Askur
1741 – ???
(vagy Aszinum?) I. Ismé-Dagan fia
Rímú-…
?
(vagy Puzur-Szín?)
Assur-dugul
?
Assur-apla-idi
?
Nászir-Szín
?
Szín-namir
?
Ibqi-Istár
?
Adad-szalulu
?
Adaszi
??? – 1700
Bélu-báni
1700 – 1691
Libaia
1690 – 1674
I. Sarma-Adad
1673 – 1662
Iptar-Szín
1661 – 1650
Bazaia
1649 – 1622
Lullaia
1621 – 1618
Su-Ninua
1615 – 1602
Mitanni fennhatóságának kezdete (kb. 230 évig).
II. Sarma-Adad
1601 – 1599
III. Érisum
1598 – 1586
II. Samsi-Adad
1585 – 1580
III. Érisum (2x)
1580 – 1567
II. Samsi-Adad (2x)
1567 – 1561
II. Ismé-Dagan
1561 – 1545
III. Samsi-Adad
1545 – 1529
I. Assur-nirári
1529 – 1503
III. Puzur-Assur
1503 – 1479
I. Enlil-nászir
1479 – 1466
Nur-ili
1466 – 1454
Assur-saduni
1454 – ???
I. Assur-rabi
?
I. Assur-nádin-ahhé
??? – 1420
II. Enlil-nászir
1420 – 1414
II. Assur-nirári
1414 – 1407
Assur-Bél-nisesu
1407 – 1398
Assur-rím-nisesu
1398 – 1390
II. Assur-nádin-ahhé
1390 – 1380

Középasszír kor (köz. kron. i. e. 1380 – i. e. 912)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középasszír kor, etnikailag az amorita-hurrita asszírok kora.

Az évszámokat a királylista és az évkönyvek folyamatossága rögzíti.

uralkodó uralkodott (i. e.) rokonság megjegyzés
I. Eríba-Adad
1380 – 1365
Assur-bél-nisesu fia.
I. Assur-uballit
1365 – 1330
I. Eríba-Adad fia.
Enlil-nirári
1329 – 1320
I. Eríba-Adad fia.
Árik-dén-ili
1319 – 1308
Enlil-nirári fia.
I. Adad-nirári
1307 – 1275
Árik-dén-ili fia.
I. Sulmánu-asarídu
1274 – 1245
I. Adad-nirári fia.
I. Tukulti-Ninurta
1244 – 1208
Assur-nádin-apli
1207 – 1204
III. Assur-nirári
1203 – 1198
???
Enlil-kudurri-uszur
1197 – 1193
Ninurta-apal-Ékur
1192 – 1180
I. Assur-dán
1179 – 1134
Ninurta-apal-Ékur fia.
Ninurta-Tukulti-Assur
1133
I. Assur-dán fia
Mutakkil-nuszku
1133
I. Assur-dán fia.
I. Assur-rés-isi
1133 – 1116
Mutakkil-nuszku fia.
I. Tukulti-apil-ésarra
1115 – 1077
I. Assur-rés-isi fia.
Asarídu-apal-Ékur
1076 – 1075
I. Tukulti-apil-ésarra fia.
Assur-Bél-kala
1074 – 1057
I. Tukulti-apil-ésarra fia.
II. Eríba-Adad
1056 – 1055
Assur-Bél-kala fia.
IV. Samsi-Adad
1054 – 1051
I. Tukulti-apil-ésarra fia.
I. Assur-nászir-apli
1050 – 1032
IV. Samsi-Adad fia.
II. Sulmánu-asarídu
1031 – 1020
I. Assur-nászir-apli fia.
IV. Assur-nirári
1019 – 1014
II. Sulmánu-asarídu fia.
II. Assur-rabi
1013 – 973
I. Assur-nászir-apli fia.
II. Assur-rés-isi
972 – 968
II. Assur-rabi
II. Tukulti-apil-ésarra
967 – 936
II. Assur-rés-isi fia.
II. Assur-dán
935 – 912
II. Tukulti-apil-ésarra fia.

Újasszír Birodalom (i. e. 912 – i. e. 609)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Asszír Újbirodalom korát sokszor csak II. Assur-nászír-apli uralkodásával (i. e. 884-től) kezdik, a középasszír kort pedig I. Tukulti-apil-ésarra uralkodásával lezárják. Az i. e. 1076–884 közötti intervallumot átmeneti időszakként, az arameus expanzió korszakaként tartják számon. Az arameus invázió a középasszír virágkort megtörte és visszaszorulást hozott, ezért indokolt ennek beiktatása.

A kronológiát az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozás rögzíti, [1], ami III. Assur-dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Eszerint II. Sarrukín i. e. 721-ben lépett trónra.

portré uralkodó uralkodott rokonság megjegyzés
II. Adad-nirári i. e. 911 – i. e. 891 II. Assur-dán fia.
II. Tukulti-Ninurta i. e. 890 – i. e. 884 II. Adad-nirári fia.
Ashurnasirpal II stela british museam.jpg II. Assur-nászir-apli i. e. 883 – i. e. 859 II. Tukulti-ninurta fia.
King Shalmaneser III Istanbul Museum.JPG III. Sulmánu-asarídu i. e. 858 – i. e. 824 II. Assur-nászir-apli fia.
Shamshi-Adad V-1.jpg V. Samsi-Adad i. e. 823 – i. e. 811 III. Sulmánu-asarídu fia.
Sammuramat i. e. 811 – i. e. 792 V. Samsi-Adad felesége, III. Adad-nirári anyja régens
III. Adad-nirári i. e. 810 – i. e. 781 V. Samsi-Adad fia.
IV. Sulmánu-asarídu i. e. 780 – i. e. 772 III. Adad-nirári fia.
III. Assur-dán i. e. 771 – i. e. 754 III. Adad-nirári fia. Meghódította a zsidók északi államát, Izraelt.
V. Assur-nirári i. e. 753 – i. e. 746 III. Adad-nirári fia.
Tilglath pileser iii.jpg III. Tukulti-apil-ésarra i. e. 745 – i. e. 727 III. Adad-nirári fia?
Shalmaneser V.jpg V. Sulmánu-asarídu i. e. 726 – i. e. 722 III. Tukulti-apil-ésarra fia.
Kitionstele.PNG II. Sarrukín i. e. 721 – i. e. 705 III. Tukulti-apil-ésarra fia.
Sennacherib.jpg Szín-ahhé-eríba i. e. 704i. e. 681. január II. Sarrukín fia.
Assarhaddon Berlin 012008.jpg Assur-ah-iddína i. e. 680i. e. 669. december Szín-ahhé-eríba fia.
Assurbanipal als hogepriester.jpg Assur-bán-apli i. e. 668i. e. 627 Assur-ah-iddina fia. szül. i. e. 685 körül
Assur-etelli-iláni i. e. 629i. e. 627 Assur-bán-apli fia. megh. i. e. 623
Szín-sum-lisir i. e. 627
Szín-sar-iskun i. e. 627i. e. 612 Assur-bán-apli fia.
(II.) Assur-uballit i. e. 611i. e. 609 Sokszor nem számítják az uralkodók közé.

I. e. 612-ben Ninive, az Asszír Birodalom utolsó fővárosa elesett a médek és a Újbabiloni Birodalom elleni háborúban. Egyiptom támogatásával Harránból az ismeretlen származású II. Assur-uballit még megpróbálta az asszír hadsereg és adminisztráció maradékával fenntartani a birodalmat, de i. e. 609-re végleg elbukott.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8 (1998) 
  • Komoróczy Géza: Asszírok: az identitás változásai (ÓKOR, 2006. V. évfolyam 1. szám)
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? (Magyar Könyvklub 2003) ISBN 963-547-849-6