Esnunna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mezopotámia földrajza
Eufrátesz	Tigris
Asszíria
Babilónia
Sumer	Akkád
Tengerföld
Sumer városok
Eridu Iszin Kis Lagas Larsza	Nippur Umma Ur Uruk Surrupak
Akkád városok
Babilóniai városok
Agade Babilon	Borszippa Szippar
Asszíriai városok
Assur Dúr-Sarrukín Kalhu	Kár-Tukulti-Ninurta Ninive Nuzi
Egyéb városok
Dér Ékallaté Esnunna	Harrán Karkemis Mári
szerkeszt

Esnunna (Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén. A Dijála-völgyben helyezkedett el.

[szerkesztés] Története

A hely már valamivel i. e. 3000 előtt lakott volt. A város a korai dinasztiák alatt folyamatosan növekedett és a harmadik uri dinasztia idején az egyik enszi (kormányzó) székhelye lett. Ur összeomlása után függetlenné vált. Warum országának fővárosa lett. Az i. e. 1760-as években Hammurapi elfoglalta. Ezután csökkent a jelentősége, a város hanyatlásnak indult és feltehetőleg elnéptelenedett.

[szerkesztés] Ensunnai törvények

Tell Abu Harmalból, egy Bagdad környéki domb alól került elő az a két törött tábla, melyre az esnunnai törvényeket vésték. Az esnunnai törvények kb. két emberöltőnél régebbiek, mint Hammurapi törvényei, így sokat elárulnak az ókori jog fejlődéséről.