Kúta
| Kúta | |
| Tell Ibrahim | |
| Névváltozatok | Qútú, Gudua |
| Lakói | gutiak (kútúk) |
| Ország | Gutium |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
 Kúta
Pozíció Irak térképén
|
|
| é. sz. 32° 44′, k. h. 44° 40′ | |
| Mezopotámia földrajza | ||||
|---|---|---|---|---|
|
Asszíria Babilónia Sumer • Akkád Tengerföld |
||||
| Sumer városok | ||||
|
|
||||
| Akkád városok | ||||
|
|
||||
| Egyéb városok | ||||
|
|
||||
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Története[szerkesztés]
Kúta ókori város volt Babiloniában, a gutiak (qutúk) törzsének fővárosa. Alapítása az akkád kor második felére tehető és jelentős szerepet játszott az akkád dinasztia megdöntésében. Ettől kezdve egy évszázadon át Kúta uralkodói vették át a hegemóni szerepkört a Folyamközben. Kúta történelme kevéssé ismert, mert a sumerek a qutú hegemóniát felszámolva (az uruki Utu-hegal) szinte minden elpusztítottak, ami rájuk emlékeztetett. Kúta a gutiak főistenének, Nergalnak legfőbb kultuszhelye.
Kúta legközelebbi említése Hammurapi 32. uralkodási évéből származik, amikor Esnunna, Subartu és Gutium (Kúta) Babilon-ellenes koalíciójáról tudósítanak az évkönyvek.
A várost a Bibliából ismert: a Királyok Könyve írta le, mely szerint Izrael törzseinek egyik fő élelmezési pontja volt. Lakóit II. Sarrukín (i. e. 721-705) asszír király a palesztíniai Szamarrába hurcolta.
Az iszlám hagyomány szerint ebben a városban vettették tűzre Ábrahámot. E legenda magyarázza meg a hely mai nevét: Tell Ibrahim.
A Kutha-csatorna két partján fekvő középkori várost több arab utazó is leírta, s nagyobbnak tartották Babilonnál is.
Kúta városában Nergalnak, az alvilág királyának kultusza élt, és itt e helyi istenségnek, némely hagyomány szerint kakas alakú Negralnak temploma is volt. A temolomot, melynek története szorosan összefügg Kúta történetével Rassam tárta fel.
A város gyakran volt az Emoreusok ostroma alatt.
Fontos kereskedelemi központ volt, ahol a kereskedelem mellett a csempészet is virágzott. Egyik fő kereskedelmi cikk volt itt az obszidián, lapis lazuli, carnelian és egyéb nemesfémek és kövek, melyeket aztán Umma, Uruk, és más városokba küldtek el feldolgozásra.
források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Czellár Katalin: Irak (Panoráma 1979´) ISBN 963-243-101-4
- Oppenheim, A. Leo. Az ókori Mezopotámia, 2. kiadás, Gondolat Budapest 1982. ISBN 963 281 151 8
