Lazurit
| Lazurit | |
 |
|
| Adatok | |
| Névváltozat | lazúrkő, lapis lazuli, ármenkő |
| Ásványosztály | IV. Szilikátok |
| Alosztály | tekto- vagy állványszilikátok |
| Ásványcsoport | szodalitcsoport |
| Kémiai elnevezése | nátrium-kalcium szilikát |
| Képlete | (Na,Ca)8(SO4,Cl,S)2(AlSiO4)6 |
| Kristályrendszer | szabályos |
| Megjelenési forma | többnyire tömeges, finomszemcsés |
|
|
|
| Sűrűség | 2.4 g/cm³ |
| Keménység | 5,0-6,0 |
| Hasadás | jól hasítható |
| Törés | egyenetlen |
| Szín | mélykék, ibolyás árnyalatú |
| Porszín | kék |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | áttetsző, zárványosan átlátszatlan |
| Oldhatóság | sósavban kénhidrogén szagúan oldódik |
| Különleges tulajdonság | megőrölve természetes festékanyag |
A lazurit (névváltozata: lazúrkő, lapis lazuli. Európában szokás ármenkőnek is nevezni.) A IV.Szilikátok ásványosztályon belül a tektoszilikátok (állványszilikátok) alosztályban az önálló szodalitcsoport tagja. Klórtartalmú, nátrium-kálium tartalmú szilikát, melyben az atomcsoportok térhálót alkotnak. Kedvelt ékszerkő volt már az ókorban is. Sokszor tévesztik az azurittal, a szodalittal és a foszfátokhoz tartozó lazulit vagyis kékpát ásvánnyal, de fizikai tulajdonságaik alapján könnyen elkülöníthetőek. A gyakori szennyezései (pirit, markazit, dolomit, csillámok) miatt aggregátnak tekintik, többen a magas elegykristályos megjelenés miatt kőzetnek tartják. Kísérletek folynak mesterséges előállítására.
Tartalomjegyzék |
Jellemző kémiai összetétele [szerkesztés]
- Nátrium (Na) =13,8%
- Kalcium (Ca) =8,0%
- Alumínium (Al) =16,3%
- Szilícium (Si) =16,9%
- Kén (S) =6,4%
- Oxigén (O) =38,6%
Elnevezése és felhasználása [szerkesztés]
Az elnevezése a perzsa lazavard szóból ered, a lapis lazuli elnevezés a latin lapis (=kő) és az arab ég szavak kombinációja. Finomszemcsés őrleménye természetes mélykék színű festékanyag; a közismert ultramarinkék is ebből készül. Az ókorban Görögországban, Egyiptomban és a római területeken a templomok és előkelő paloták díszítésénél alkalmazták.
Ékszeripari felhasználás [szerkesztés]
Már az ókorban készítettek gyűrű betéteket, függőket, medálokat a könnyen csiszolható lazuritból. Ritkán előforduló nagyobb kristályai keresettek. A finomszemcsés tömbös példányok gyakran szennyezettek. A világosabb Chile-lapis több kalcitot és szennyező dolomitot tartalmaz. Legkeresettebb az indigókék keleti lazurit. Aprószemű pirit zárványok csiszolt felületén különleges fényhatást eredményeznek. Hevítéssel szine befolyásolható. Savakra nagyon érzékeny, ezért lakk vagy viaszbevonattal látják el, ami a fényhatást is kiemeli. Gyakran hamisítják kvarc "berlini kék" festésével, ilyen a nunkircheni lapis, de ez idővel zöldesre színeződik. A hamisítók gyakran készítenek tripletet, amikor üveget kékre színezett ragasztóanyaggal gyengébb minőségű lazurittal préselnek össze.
Keletkezése [szerkesztés]
Szkarnosodott mészkövekben és dolomitokban gránit kontaktusokban metamorf képződése a leggyakoribb. Vulkáni bombákban kifejlett kristályok keletkezhetnek.
Előfordulásai [szerkesztés]
A legrégebben bányászata Afganisztán területén található ahol 5000 éve már kitermelték és ma is jelentős készletek vannak. Oroszország területén a Bajkál-tó nyugati részein kristályos dolomit tartalmazza. Megtalálható Chile, Irán és Kína területén. Olaszországban a Vezúv vulkáni bombáiban találtak kristályyos példányokat.
- Kiérő ásványok: Szkarnosodásban képződőek.
Hazai előfordulása [szerkesztés]
Hazai előfordulását nem regisztrálták.
Felhasznált források [szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
- Réthy Károly: Drágakövek és gyöngyök. Presztizs Kiadó. Budapest. 1993.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com
