Lazurit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lazurit
Lazurite.jpg
Általános adatok
Képlet (Na,Ca)8(SO4,Cl,S)2(AlSiO4)6
Kristályrendszer köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szilikátásványok
Alosztály Tektoszilikátok: nem zeolitok
Csoport Szodalitcsoport
Azonosítás
Megjelenés többnyire tömeges, finomszemcsés
Szín mélykék, ibolyás árnyalatú
Porszín kék
Fény üvegfényű
Átlátszóság áttetsző, zárványosan átlátszatlan
Keménység 5,0-6,0
Hasadás
Törés egyenetlen
Oldhatóság sósavban kénhidrogén fejlődés mellett oldódik
Különleges tulajdonság megőrölve természetes festékanyag

A lazurit a szilikátásványok közé tartozó ásvány, azon belül is a szodalitcsoport tagja. Klórtartalmú, nátrium-kálium tartalmú szilikát. Kedvelt ékszerkő volt már az ókorban is. Sokszor tévesztik az azurittal, a szodalittal és a foszfátokhoz tartozó lazulit vagyis kékpát ásvánnyal, de fizikai tulajdonságaik alapján könnyen elkülöníthetőek.

A lazurit a fő összetevője a lazúrkő vagy lapis lazuli nevő drágakőnek, amely valójában kőzet, mivel a lazurit és gyakori kísérőinek (pirit, markazit, dolomit csillámok) keveréke.

Kémiai összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnevezése és felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnevezése a perzsa lazavard szóból ered, a lapis lazuli elnevezés a latin lapis (=kő) és az arab ég szavak kombinációja. Finomszemcsés őrleménye természetes mélykék színű festékanyag; a közismert ultramarinkék is ebből készül. Az ókorban Görögországban, Egyiptomban és a római területeken a templomok és előkelő paloták díszítésénél alkalmazták.

Ékszeripari felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az ókorban készítettek gyűrű betéteket, függőket, medálokat a könnyen csiszolható lazuritból. Ritkán előforduló nagyobb kristályai keresettek. A finomszemcsés tömbös példányok gyakran szennyezettek. A világosabb Chile-lapis több kalcitot és szennyező dolomitot tartalmaz. Legkeresettebb az indigókék keleti lazurit. Aprószemű pirit zárványok csiszolt felületén különleges fényhatást eredményeznek. Hevítéssel szine befolyásolható. Savakra nagyon érzékeny, ezért lakk vagy viaszbevonattal látják el, ami a fényhatást is kiemeli. Gyakran hamisítják kvarc "berlini kék" festésével, ilyen a nunkircheni lapis, de ez idővel zöldesre színeződik. A hamisítók gyakran készítenek tripletet, amikor üveget kékre színezett ragasztóanyaggal gyengébb minőségű lazurittal préselnek össze.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szkarnosodott mészkövekben és dolomitokban gránit kontaktusokban metamorf képződése a leggyakoribb. Vulkáni bombákban kifejlett kristályok keletkezhetnek.

Hasonló ásványok: azurit. lazulit, és a szodalit.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégebben bányászata Afganisztán területén található ahol 5000 éve már kitermelték és ma is jelentős készletek vannak. Oroszország területén a Bajkál-tó nyugati részein kristályos dolomit tartalmazza. Megtalálható Chile, Irán és Kína területén. Olaszországban a Vezúv vulkáni bombáiban találtak kristályos példányokat.

Kisérő ásványok: Szkarnosodásban képződőek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
  • Réthy Károly: Drágakövek és gyöngyök. Presztizs Kiadó. Budapest. 1993.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • http://www.webmineral.com
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lazurit témájú médiaállományokat.