Suruppak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Suruppak | |
| Tell el-Fara | |
 |
|
| Számla i. e. 2500 körüli időből | |
|
|
|
| Névváltozatok | Surruppak, Suruppag |
| Alapítás | i. e. 5. évezred |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1.2 km² |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
 Suruppak
Pozíció Irak térképén
|
|
| é. sz. 31° 46′ 38″, k. h. 45° 30′ 35″ | |
| Mezopotámia földrajza | ||||
|---|---|---|---|---|
|
Asszíria Babilónia Sumer • Akkád Tengerföld |
||||
| Sumer városok | ||||
|
|
||||
| Akkád városok | ||||
|
|
||||
| Egyéb városok | ||||
|
|
||||
Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Uruktól északra fekszik
Története [szerkesztés]
Suruppak Mezopotámia legrégebbi városai közé tartozott. A Sumér királylista - amely az özönvíz előtti városokat írta le, az ötödik helyen említi nevét.
A Suruppak királya Ziuszudra volt a sumér vízözönmítosz hőse, aki Enlil isten tanácsára bárkát épített és így megmenekült az áradatból. Később a Gilgames-eposz szerint Utnapistim élte túl hasonlóképpen a vízözönt. Utnapistim Ubar-Tutu fia volt, aki a vízözön előtt Suruppak utolsó királya volt.
Régészet [szerkesztés]
Suruppak területén először 190-1903ban R. J. Koldewey és W. Andrae végzett ásatásokat, majd 1931-ben E. Schmidt ásatott itt.
Források [szerkesztés]
- Czellár Katalin: Irak (Panoráma 1979) ISBN 963-243-101-4
