Eridu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eridu
Tell Sahrain
Eridu mound4c.8.png
Eridu telljének vázlatos térképe

Névváltozatok Eridug(ki), NINA(?)
Alapítás i. e. 5500 körül
Megszűnés i. e. 6. század
Lakói sumerek
Ország Sumer, Babilon, Tengerföld
Beszélt nyelvek sumer, akkád
Elhelyezkedése
Folyamköz a sumer-korban.png
Eridu  (Irak)
Eridu
Eridu
Pozíció Irak térképén
é. sz. 30° 48′ 57″, k. h. 45° 59′ 46″Koordináták: é. sz. 30° 48′ 57″, k. h. 45° 59′ 46″

Eridu (𒉣𒆠, NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város. Az ún Eridu-kortól, az i. e. 6. évezredtől 600-ig lakták. A hagyomány szerint itt épült az első templom Mezopotámiában, Enki (akkádul Éa), a vizek és bölcsesség istene tiszteletére, az Éabzu. Talán azonos a III. uri dinasztia korában NINA néven említett településsel, bár újabban Nina-Szirara néven egy másik, Eridu és Lagas között fekvő települést azonosítottak.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város földrajzi fekvése egyedülálló volt: Az Eufrátesz – akkor erre folyt az egyik ága, ma sivatag – hordalékmezejének peremén, az ingoványos terület határán volt található, nyugatról pedig a puszta határolta. Így itt találkozhattak a földművelők, halászok és nomád pásztorok. A város egy, a környék fölé emelkedő halmon épült fel, amit egy édesvízű tó határolt. A sumerek a tavat Abzu (Akkádul Apszú) néven ismerték.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eridu lakói hosszú ideig lakták a várost, nemzedékek sora építette templomait, a feltáráskor 14 korszakban (rétegben) egymás fölé épített temlomot találtak. Eridu politikailag vagy gazdaságilag soha nem volt erős, inkább spirituális központ volt.

A Sumer királylista szerint Eridu volt a világ első városa és királysága. A kezdősorok így szólnak:

"[nam]-lugal an-ta èd-dè-a-ba

[eri]duki nam-lugal-la"

"Amikor a királyság leszállt a mennyből,

a királyság Eriduban volt."

Egy babiloni epikus töredék szerint:

Nád egyetlen sem nőtt még,

Fa egyetlen sem sudarasodott még,...

ház egyetlen sem készült még,

város egyetlen sem épült még,...

az országnak összessége tenger volt,...

akkor épült Eridu...

– Kalla Gábor fordítása

Ubaid korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sumer korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feltárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feltárások 1854-ben J. H. Taylor irányítása mellett történtek, aki a British Museum megbízásából dolgozott. Ő rövidesen felhagyott az ásással. A hosszú szünet után a régészi munka 1918-ban Campbell Thompson, majd 1919-ben H. R. H. Hall vezetésével folyt egy újabb rövid ideig. A komoly eredményt hozó feltárások 1946-ban indultak ezúttal az Iraki Régiségek Főhivatala megbízásából. Ez a feltárás 1949 februárjáig tartott. Először az Ur-Nammu idejéből származó zikkuratot tárták fel. Majd egy késő-Ubaid-kori épületet. Majd még további 18 réteget, melyek közül a legalsót i. e. 4900-ra datálták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gwendolin Leick: Mezopotámia
  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8 (1998) 


  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap