Eridu
| Eridu | |
| Tell Sahrain | |
 |
|
| Eridu telljének vázlatos térképe | |
|
|
|
| Névváltozatok | Eridug(ki), NINA(?) |
| Alapítás | i. e. 5500 körül |
| Megszűnés | i. e. 6. század |
| Lakói | sumerek |
| Ország | Sumer, Babilon, Tengerföld |
| Beszélt nyelvek | sumer, akkád |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
 Eridu
Pozíció Irak térképén
|
|
| é. sz. 30° 48′ 57″, k. h. 45° 59′ 46″ | |
| Mezopotámia földrajza | ||||
|---|---|---|---|---|
|
Asszíria Babilónia Sumer • Akkád Tengerföld |
||||
| Sumer városok | ||||
|
|
||||
| Akkád városok | ||||
|
|
||||
| Egyéb városok | ||||
|
|
||||
Eridu (𒉣𒆠, NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város. Az ún Eridu-kortól, az i. e. 6. évezredtől 600-ig lakták. A hagyomány szerint itt épült az első templom Mezopotámiában, Enki (akkádul Éa), a vizek és bölcsesség istene tiszteletére, az Éabzu. Talán azonos a III. uri dinasztia korában NINA néven említett településsel, bár újabban Nina-Szirara néven egy másik, Eridu és Lagas között fekvő települést azonosítottak.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A város földrajzi fekvése egyedülálló volt: Az Eufrátesz – akkor erre folyt az egyik ága, ma sivatag – hordalékmezejének peremén, az ingoványos terület határán volt található, nyugatról pedig a puszta határolta. Így itt találkozhattak a földművelők, halászok és nomád pásztorok. A város egy, a környék fölé emelkedő halmon épült fel, amit egy édesvízű tó határolt. A sumerek a tavat Abzu (Akkádul Apszú) néven ismerték.
Történelme [szerkesztés]
Eridu lakói hosszú ideig lakták a várost, nemzedékek sora építette templomait, a feltáráskor 14 korszakban (rétegben) egymás fölé épített temlomot találtak. Eridu politikailag vagy gazdaságilag soha nem volt erős, inkább spirituális központ volt.
A Sumer királylista szerint Eridu volt a világ első városa és királysága. A kezdősorok így szólnak:
| „ | "[nam]-lugal an-ta èd-dè-a-ba
[eri]duki nam-lugal-la" "Amikor a királyság leszállt a mennyből, a királyság Eriduban volt." |
” |
Egy babiloni epikus töredék szerint:
| „ | Nád egyetlen sem nőtt még,
Fa egyetlen sem sudarasodott még,... ház egyetlen sem készült még, város egyetlen sem épült még,... az országnak összessége tenger volt,... akkor épült Eridu... |
” |
| – Kalla Gábor fordítása | ||
Ubaid korszak [szerkesztés]
Sumer korszak [szerkesztés]
Feltárása [szerkesztés]
A feltárások 1854-ben J. H. Taylor irányítása mellett történtek, aki a British Museum megbízásából dolgozott. Ő rövidesen felhagyott az ásással. A hosszú szünet után a régészi munka 1918-ban Campbell Thompson, majd 1919-ben H. R. H. Hall vezetésével folyt egy újabb rövid ideig. A komoly eredményt hozó feltárások 1946-ban indultak ezúttal az Iraki Régiségek Főhivatala megbízásából. Ez a feltárás 1949 februárjáig tartott. Először az Ur-Nammu idejéből származó zikkuratot tárták fel. Majd egy késő-Ubaid-kori épületet. Majd még további 18 réteget, melyek közül a legalsót i. e. 4900-ra datálták.
Források [szerkesztés]
- Gwendolin Leick: Mezopotámia
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub, 238. o. ISBN 963 208 507 8 (1998)
