Kis (település)

Kis
Tell al-Uhajmir
Névváltozatok	Kissati, Kissatu
Alapítás	i. e. 4. évezred
Megszűnés	i. e. 7. század körül
Lakói	sumerek, akkádok
Ország	Kis, Babilon, Asszíria
Beszélt nyelvek	sumer, akkád
Elhelyezkedése
Kis Pozíció Irak térképén
é. sz. 32° 33′, k. h. 44° 39′32.55, 44.65

Kis (sumer nyelven 𒆧𒆠, Kiš^KI, akkádul Kiššatu) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre. A város lakott volt az Ubaid-kultúra idején is már, a Dzsemdet Naszr-kultúra idején, a korai dinasztikus időkben az egyik legfontosabb mezopotámiai város volt.

Történelme

Az akkád Sarrukín előtti időkből kevés konkrétumot tudunk Kisről. A sumer királylista szerint ez volt az első királyi központ az özönvíz után. A királylista összesen 40 királyt sorol fel 4 dinasztiából, akik közül Mebarageszi a legkorábbi, akikről régészeti bizonyítékunk is van. Egy másik olyan király (enszi), Meszilim, akiről régészeti bizonyítékunk van, nem szerepel a királylistán. A lista felismerhetően sémi nevei alapján Kis lakossága a korai időktől sémi volt. Idővel Kis katonai és gazdasági jelentősége csökkent, de megmaradt politikai és erős szimbolikus szerepe. Ahogy Nippur birtoklása szellemi értelemben, úgy Kis birtoklása politikai értelemben erős legitimáló erővel bírt. Szimbolikus ereje miatt olyan uralkodók is Kis királyának nevezték magukat, akik Ur, Babilon vagy Akkád urai voltak. A Kis királya címet – sumer: lugal kisi, akkád: sar kissati – az „egész világ királya” értelemben használták.

Kis folyamatosan lakott volt a klasszikus időkig, amíkor elnéptelenedett.

Hitvilág

Kis védőistenei Zababa és felesége Inanna voltak. Zababa szentélye volt az Émeteurszag.

Források

• Oppenheim, A. Leo. Az ókori Mezopotámia, 2. kiadás, Gondolat Budapest 1982. ISBN 963 281 151 8 
• Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISBN 963 389 425 5, ISSN 1218 9855 (2003)