Nippur
| Nippur | |
| Nuffar | |
 |
|
|
|
|
| Névváltozatok | Nibru, Nibbur |
| Alapítás | i. e. 5. évezred (?) |
| Lakói | sumerek |
| Beszélt nyelvek | sumer |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,052 km² |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
 Nippur
Pozíció Irak térképén
|
|
| é. sz. 32° 7′ 34″, k. h. 45° 13′ 51″ | |
| Mezopotámia földrajza | ||||
|---|---|---|---|---|
|
Asszíria Babilónia Sumer • Akkád Tengerföld |
||||
| Sumer városok | ||||
|
|
||||
| Akkád városok | ||||
|
|
||||
| Egyéb városok | ||||
|
|
||||
Nippur (sumer 𒌷𒂗𒇸 URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén. Istene, Enlil – és temploma, az Ékur – különleges szerepet játszott Mezopotámia déli részén, kultusza a többi isten fölé emelkedett. Nippur sohasem volt hatalmi központ, de Dél-Mezopotámia szellemi központjának számított a sumerektől az Újbabiloni Birodalom koráig.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Az I. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól virágzó központ volt. Nippur birtoklása mellett Kis város – mint jelképes politikai központ – birtoklása és királyi címe jelentette egy uralkodó számára az egész Dél-Mezopotámia feletti uralmat. Az asszírok a várost olyan fontosnak tartották, hogy más városoktól eltérően – mint pl. Babilon – kormányzását nem hagyták hűbéres fejedelemre (enszi vagy sarru), hanem asszír helyőrség élén asszír kormányzó irányította. Az 1. században felújították Innin templomát,[1] egészen a 8. századig lakták. A város 5000 éves története egy a környezetéből 20 méterre kiemelkedő dombrendszert (tell) hozott létre.
Kulturális élete[szerkesztés]
Fontos írnokiskola működött a területén, a sumer irodalomról szóló ismereteink legnagyobb része nippuri leletekből származik.
A város legfontosabb szentélykörzete az Ékur volt, Enlil – a három legfontosabb sumer isten egyike – templomegyüttese, a sumer vallási kultuszközösség központja. A Tummal Ninlil istennő szentélykörzete volt, és Inanna (Innin) – azaz Istár – is rendelkezett itt templommal.
Régészeti feltárások[szerkesztés]
Itt először pennsylvaniai és chicagói expedíciók 1889-1990 között végeztek ásatásokat. Ezután Hermann Hilprecht mintegy 30 000 agyagtáblát tárt fel, amelyek történeti, jogi, igazgatási és irodalmi szövegeket tartalmaztak. 1948-tól Donald McCown folytatott ásatásokat.
 |
Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ókor, i. m. 5. old.
Források[szerkesztés]
- Oppenheim, A. Leo. Az ókori Mezopotámia, 2. kiadás, Gondolat Budapest 1982. ISBN 963 281 151 8
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub, 238. o. ISBN 963 208 507 8 (1998)
