Szippar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szippar
Tell Abu Habbah
Clay cone Sippar Louvre AO3277.jpg
Hammurapi agyaghengere Szipparból (Louvre, Párizs)

Névváltozatok Zimbir
Alapítás i. e. 4. évezred
Lakói sumerek
Beszélt nyelvek sumer
Elhelyezkedése
Folyamköz a sumer-korban.png
Szippar (Irak)
Szippar
Szippar
Pozíció Irak térképén
é. sz. 33° 03′ 32″, k. h. 44° 15′ 08″Koordináták: é. sz. 33° 03′ 32″, k. h. 44° 15′ 08″

Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra. Sumer nevének jelentése: a madarak városa.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelentőségét kezdetben az adta, hogy az urbanizálódott térség peremén kereskedelmi kikötő volt a sivatagok juhtartó nomádjai és az Eufrátesz menti urbanizált területek lakói között. A jelentősebb nomád törzsek állandó táborhelyet tartottak fenn, de az is lehet, hogy a város eredetileg éppen a táborhelyek laza együttese volt.[1]

Később kultikus szerepe vált jelentősebbé. A város két fő istene a sumer napisten, Utu, és az akkád Samas volt.

Szippar nevét először az Akkád Birodalom megalapítója, Sarrukin (i. e. 2371-2316) említette egyik feliratában. Már akkor is állt egy temploma, melyet napistennek szenteltek. Az E-Babbarát Samas szentélyét Hammurapi (i. e. 1792-1750) helyreállíttatta és itt helyezte el azt a sztélét, amelyre híres jogi kódexét vésték.

Az i. e. XV. században a kassú királyok, közülük elsősorban I. Kurigalzu rendbehozták Szippar omladozó templomait.

I. e. 1170-ben az elámiak pusztították végig a várost és magukkal vitték Szuszába a kódex sztélét is, melyet aztán 1901-ben egy francia régészeti expedíció fedezett fel.

Szippar végül az asszír II. Nabú-kudurri-uszur (i. e. 605-562) birodalmának része lett.

Később, az újbabilóniai uralkodók még gondozták Szippar templomait, de az Achaimenida perzsák már nem sokat törődtek a várossal, majd lassan lakói is elhagyták.

Régészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abu Habba teljén már az 1800-as évek végén elkezdődtek az ásatások. 1880-1881 között Hormuzd Rassam és P. Schei végeztek itt először feltárásokat, ekkor többek között vagy tízezer ékírásos agyagtábla is felszínre került, melyek közül a legtöbb újbabiloni volt.

1927-ben J. Jordan és W. Andrae végeztek itt újból feltárásokat, majd később, 1972-1973-ban egy belga csapat, és 1977-től az iraki régészek, 2000 után pedig a német Régészeti Intézet is dolgozott itt.

Szippar zikkurátjának maradványai mintegy 15 méter magasságba emelkedtek ki a síkságból. A zikkurat (toronytemplom) egy 350×250 méteres udvarban, teraszon épült.

A szentélykörzetben egykor több templom is állt. Samas isten temploma, az Ébabbar a feltevések szerint a zikkurattól északkeletre feküdt. Az i. e. 2. évezred elején a III. uri dinasztia korában megjelenő Nungal számára is építettek templomot. A Nungal-kapu a bírósági eljárások, az igazságszolgáltatás helyszíne volt. A kapu itt nem feltétlenül a városfalon nyitott átjárót jelenti, szentélyeket is neveztek így, de lehetséges, hogy a városkapu melletti nagyobb térre utal.

A ma látható romok legtöbbje Nabú-naid (i. e. 6. század) uralkodása idejéből való.

A város romjainál talált agyagtáblák bizonyítják, hogy Szippar csillagvizsgálójából megfigyelhették a napkeleti bölcsek csillagát.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]