Utu

Utu (𒌓) a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.

Utu isten

A sumer mitológia szerint Nanna, a Holdisten és Ningal termékenységistennő fia, testvérei Iskur, valamint az Inanna – Ereskigal ikerpár. Utu nem csak a Nap istene, hanem az igazságszolgáltatás és végrehajtás védnöke is. Ábrázolásain szarvas sisakot és valamilyen éles fegyvert visel.

UTU ékjel

Az ékírásban az UTU jel 𒌓 eredetileg UD, u₄ olvasatú, vihart, vihardémont is jelentett, emellett napot (időegység), hőséget, lázat és nyarat is. Ezek a jelentések is utalnak arra, hogy a sumer Napisten eredetileg nem volt kifejezetten pozitív szerepű, erre utal az akkád Ereskigal-mítosz is.

Jelenthetett feltételes módot („ha…”) vagy időhatározót („mikor, amikor”). Az UD logogrammal írták továbbá a

• dam, tam (= bizakodni, hinni),
• tam (= fényes, tiszta, tisztítani),
• aḫ₃, ḫad₂, a₁₂, ḫud₂ (= száraz, szárított, szárítani),
• aḫ₃ (= pasztát készíteni)
• babbar, bar₆, par (= fehér, fehérít),
• bir₂ (= vigyorogni),
• dag₂, ḫad₂ (= fényes, fénylik, tisztít),
• ra₃ (= csupasz, csupaszít, tiszta, tisztít),
• zalag (= tisztítani, tűz fénye, világít, ragyog)
• pirig₂ (= fénylik),
• piriĝ₂ (= oroszlán, bika, vadmarha),
• ḫaš₃ (= adósrabszolgaság, foglalás, lágy, lágyít),
• kum₄ (= meleg, melegít),
• la₇, laḫ (= ütni, gyapjút vagy szövetet készíteni),
• siki₂ (= védett kenyér),
• šarag (= kiszáradás),
• u₄ (= üvölt, ordít, hang, kiáltás, zaj),
• ul₆ (= világítani, ragyog)

Az akkádok e sok jelentés miatt viszonylag sok szó leírására használhatták az írásjelet: šumma, ūmu, immu, ummedu, umšu, šamšu, enūma, qīapu, abālu, šābulu, peşû, ganāşu, ebbu, ellu, namru, kiššātu, narbu, emēmu, mašādu, lû, lābu, nēšu, rīmu, ellu, sīku, ebbu, elēlu, zakû, nagāgu, rigmu, nabāţu, ebbu, namāru, nûru.

A hettiták is használták ezt a jelet, de kiolvasott hangértéke ismeretlen. A hettita feliratokban a ^DUTU (𒀭𒌓) Arinna város Napistennőjére vonatkozott.

Az ékjelek katalógusaiban a következő sorszámokon szerepel: MZL 596; ŠL 381; aBZL 332; HeZL 316.

Források

• MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
• ŠL = P. Anton Deimel Šumerisches Lexikon, 1928.
• aBZL = Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte
• HeZL = Hethitisches Zeichenlexikon
• Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.