Mári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Mári
Tell Hariri
250px
Mári rekonstrukciója

Alapítás i. e. 5. évezred
Megszűnés i. e. 18. század
Oka Hammurapi hódítása
Lakói szemiták
Ország Mári
Elhelyezkedése
Folyamköz a sumer-korban.png
Mári  (Irak)
Mári
Mári
Pozíció Irak térképén
é. sz. 34° 32′ 58″, k. h. 40° 53′ 24″Koordináták: é. sz. 34° 32′ 58″, k. h. 40° 53′ 24″

Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mári ősi város. Fontos kereskedelmi út mentén feküdt, mely helyzeténél fogva korán és könnyedén megalapozta gazdagságát. A III. évezred első felétől kezdve erőinek java részét egy másik ősi – sőt még ősibb –, de hanyatlóban levő kereskedelmi település, Ebla elleni hadakozás kötötte le, mígnem szövetségkötés lett a vége. Az ellentétek többnyire Emar város hovatartozásának eldöntése miatt robbantak ki, mely fontos kikötő a nagy folyamkanyarban. Mindemellett Mári politikailag nem – illetve rövid időre – jutott szerephez a tulajdonképpeni Mezopotámiában, egészen a III. uri dinasztia bukásáig.

Mári a Dzsemdet Naszr periódusban, az i. e. 3. évezredben vált lakottá és virágzó központtá. A sumer királylista szerint a vízözön utáni 10. dinasztia Mári dinasztiája volt: 6 királya összesen 136 évig uralkodott. Az uralkodóház nyelve nem sumer volt, hanem egy sémi dialektust beszéltek. S így Mári is része volt a korai Kistől Ebláig terjedő kultúrának.

Az i. e. 24. század közepétől Dél-Mezopotámia befolyása alá került. Az i. e. 21. században, a III. uri dinasztia idején uralkodói felvették a sakkanakku címet, ami az uri Sulgi igazgatási reformjában a birodalom periferiális részeit igazgató katonai kormányzók címe volt. Viszont Mári nem kapcsolódott be a birodalom gazdasági vérkeringésébe, ami névleges függőségre utal. I. e. 2007-ben a névleges függőség is megszűnt, amikor Mári és Elám szövetséges seregei megverték Ibbí-Szín, Ur királyának seregét, és megdöntötték a III. uri dinasztiát.

Az elámiták és amoriták harcának eredményeként az amurrú dinasztiák kerültek hatalomra. Lakói ettől fogva főleg amoriták voltak. Legismertebb dinasztiája Jaggid-Lim, fia Jahdun-Lim – aki Samas templomát építette – és unokája Zimrí-Lim volt. Zimrí-Lim (Hammurapi kortársa, i. e. 18. század) levéltára lehetővé teszi a mezopotámiai események időpontjainak meghatározását az i. e. 2. évezredben. Az i. e. 18. század körül Nyugat-Ázsia kereskedelmi és kulturális központja lett, hatalma Babilónia határaitól Szíria határáig 480 kilométeren érvényesült. Márit Hammurapi foglalta és pusztította el i. e. 1757-ben, így lett Babilónia Mezopotámia központja. Mári korábbi jelentőségét soha többé nem nyerte vissza.

Régészeti feltárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zimri-lim palotájának maradványai

A települést arab sírásók fedezték fel véletlenül. A lelőhely feltárását 1933-ban kezdte és 21 ásatási idényben végezte a francia régész, A. Parrot a Louvre expedíciója élén. Istár istennő temploma és más alkotások, amelyek a város romjai közül előkerültek, bizonyítják, hogy Mári korán kifejlesztette önálló, magas színvonalú művészeti stílusát.

Zimrí-Lim levéltárát 1937-ben ásták ki. Huszonötezernél több agyagtáblát tartalmazott, amelyek lehetővé teszik a mezopotámiai események időpontjainak meghatározását az i. e. 2. évezredben. Megtalálták Zimrí-Lim nagy palotakomplexumát is, amelynek több mint kétszáz szobája volt és két hektárnyi helyet foglalt el. A helyiségeket szobrok és falfestmények díszítették. Feltűnően sok kép ábrázolt áldozati jelenetet, ami a vallásnak a város mindennapi életében betöltött jelentős szerepére utal. A „Halász zsákmányával” (Louvre, Párizs) olyan falfestmény része, amely a palota fogadótermét díszítette és egy ötrészes képsorozathoz tartozott, melyen szintén áldozati jelenetek voltak láthatóak. A falképeket vízfestékkel festették. Többnyire háborús vagy vallási jeleneteket ábrázoltak, de a palota falain geometriai formákból álló díszítések is találhatók.

1953-ban tárták fel Samas templomát, amit Jahdun-Lim épített, és aminek feliratos téglái szintén fontos történeti források.

Mári uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chaim Bermant, Michael Weitzman - Egy ismeretlen ókori civilizáció, Ebla, Gondolat, Budapest, 1986
  • Joan Oates - Babilon, General Press, ISBN 978-963-643-064-1
  • Oppenheim, A. Leo. Az ókori Mezopotámia, 2. kiadás, Gondolat Budapest 1982. ISBN 963 281 151 8 
  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1
  • Horst Klengel. Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Gondolat Budapest 1985. ISBN 963 281 618 8 
  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8 (1998) 
  • Csató Tamás et al.: Egyetemes történelmi kronológia az őstörténettől 1977-ig. Budapest: Tankönyvkiadó. 1981. ISBN 963-17-5523-1
  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 98–99. o. ISBN 963919929X