Lugal
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A lugal (sumer: nagy ember, tkp király) a sumer városállamok korának egyik, legmagasabb uralkodói címe volt. Fölötte áltt az egyes városok főpapját jelentő ennek és a helytartó enszinek, bár egyes vélemények szerint eredetileg egyes városokban ez vagy az a cím jelentette az uralkodót, akit a sumerek templomállamában nem is lehetett elkülöníteni a főpaptól.
[szerkesztés] Az ország királya
Később azonban, amikor egyes városok fölébe kerekedtek másoknak, vagy az összes többinek, akkor a lugal jelentette az „ország” királyát, az enszi a „helytartót”, az en pedig egyre inkább csak papi tisztséget. Előfordult ugyanakkor, hogy a templom en-je egyben a város enszi-je és ugyanakkor lugal is volt, mivel több város hódolt neki.
Sumerben a legfontosabb királyi cím a Kis királya cím volt, mivel az első időkben Kis urai domináltak Sumerben. Később ennek hatása alatt olyanok is felvették a Kis királya (lugal) címet, akik nem voltak Kis uralkodói, de ezzel jelezték hatalmi igényüket Sumer felett. Többnyire ez azt is jelentette, hogy Kis enszije nekik hódolt.
A szó megfelelője az akkád nyelvben a sarru vagy sar volt király értelemben, bár ez valószínűleg ismeretlen eredetű jövevényszó az akkádban. A sémi nyelvekben létező másik szó a királyra a malikum (vagy malik, melek).
[szerkesztés] A lugal egyéb jelentései
A feliratokon a lugal szót nemcsak az uralkodóra használták, hanem ezzel jelölték többek között a családfőt, egy hajó tulajdonosát, egy mező gazdáját, vagy általában a köznéppel szembeállított nagy hatalmú gazdag embert.
[szerkesztés] Források
Oppenheim, A. Leo. Az ókori Mezopotámia. Gondolat Budapest 1982. ISBN 963 281 151 8 Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza. Helikon – Magyar Könyvklub 1998. ISBN 963 208 507 8 Ókori keleti történeti chrestomathia. Szerk.: Harmatta János. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963 389 425 5, ISSN 1218 9855 Roman Herzog: Ősi államok – A hatalomgyakorlás eredete és formái (Corvina, Budapest, Helikon, 1999. ISBN 963-13-4755-9 Horst Klengel. Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Gondolat Budapest 1985. ISBN 963 281 618 8
