Gangesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gangesz
Ganges India.jpg
A folyó naplementekor, Váránaszi városnál
Közigazgatás
Országok  India  Banglades
Földrajzi adatok
Hossz 2 511 km
Forrásszint 7 756 m
Vízhozam 12 015 m³/s
Vízgyűjtő terület 907 000 km²
Forrás Gangotri-gleccser
Torkolat Gangesz-delta
é. sz. 22° 04′ 60″, k. h. 90° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 22° 04′ 60″, k. h. 90° 49′ 60″
Elhelyezkedése
River Ganges and tributaries.png
A Gangesz és mellékfolyói
A Gangesz Haridwarnál

A Gangesz (hindiül:गंगा Gangá, bengáliul:গঙ্গা Gônga) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója. Az indiai Uttarakhand államban található Gangotri-gleccsernél ered a középső Himalájában, és hatalmas deltatorkolattal ömlik a Bengáli-öbölbe a Szundarbansz mangrove erdején keresztül. Az Gangesz-alföldön keleti irányban folyik végig, ezen a területen rengeteg mellékfolyója van. Hossza mintegy 2510 km, vízgyűjtője 907 ezer km², vízhozama a torkolatnál 14 270 m³/s. Csaknem egymillió négyzetkilométeres termékeny síkságot öntöz, amely a világ egyik legsűrűbben lakott területének népességét tartja el.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrásvidéke a Gangotri-gleccser közelében van, ahol Bhagírathi folyónak nevezik. Amikor a Bhagírathi összefolyik az Alakanánda folyóval, akkor Gangesz lesz a neve. A Gangesz Allahábádban találkozik a Jamuna folyóval. Miközben a Bengáli-öböl felé tart, sok más fontos folyóval találkozik, például a Gandakival, a Koszival, a Szonnal és a Karnalival. Körülbelül 450 km-rel a Bengáli-öböl előtt alakult ki a deltatorkolata. A legszélesebb ága Bangladesen keresztül folyik, s egy másik ága dél felé tart Mádzsápuron és Kalkuttán keresztül, mielőtt Szagarnál elérné a Bengáli-öblöt. A Gangesz partján számos szent hely van, például Gangotri, Haridvár, Kankhal, Allahábád, Váránaszi, Mádzsápur és Ganga Szagar, amelyeket zarándokok tömegei látogatnak minden évben.

Gangesz-delta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sunderban-delta vagy Bengál-delta néven is szokás emlegetni. A világ legnagyobb deltája, a teljes Dél-Ázsia vízgyűjtő területét felölelő két nagy folyó a Gangesz és a Brahmaputra vidéke. A folyók deltavidékét régóta védi az indai kormány, 1987-ben felvették a világörökség listájára, mivel flórája és faunája egyedülálló az egész világon. Itt található például igen nagy kiterjedésben az értékes szantálfa, amely több mint 10 000 négyzetkilométeren őshonos. A Sunderban Vadvédelmi Terület Kalkutta külső területeihez tartozik, rengeteg állatnak és madárnak ad otthont. Régen ez a terület a bengáli tigrisek birodalma volt, ez rengeteg tigrisvadászt vonzott ide. Később számuk rohamos csökkenése miatt vadászatukat már jó ideje betiltották.

Hinduizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Gangesz erősen szennyezett, a hinduk mégis azt tartják róla, hogy a Föld legszentebb vize, amelynek akár egyetlen cseppje is képes a hívő zarándokok lelkét földi bűneiktől megtisztítani, és így haláluk után megszabadulnak az örökös újjászületés gyötrelmétől. A hinduk szemében a Gangesz testesíti meg Gangát, a megtisztulás istennőjét. A folyó eredetileg a mennyben folyt, míg Bhagíratha király le nem hozta a földre, hogy megtisztítsa ősei hamvait. Az "istennőfolyó", hogy zuhanásának ereje ne seperje el a Föld lakóit, először Siva isten fejére hullott, s végigcsorgott bozontos fürtjein. Minden évben tömérdek zarándok, köztük sok beteg és haldokló, tesz zarándokutat Gangeszig abban a reményben, hogy ha isznak a vizéből és megmerítkeznek benne, megszabadulnak bűneiktől. A folyó lelket tisztító hatásába vetett hit vizének hűsítő erejéből fakad. Számos hindu szokás alapul azon a meggyőződésen, hogy az erő azonos a hővel, és ha az erő gonosz, vízzel lehűtve hatását veszti. Hisznek abban is, hogy ha a partján hamvasztják el testüket és hamvaikat a vizébe szórják, nem kell többé újjászületniük, lelkük végre megszabadulhat.

A folyó névadója, Ganga istennő

A környezetszennyezés hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiában a Gangesz-síkság az ország szárazföldi területeinek egyharmadát teszi ki, és minden tizenkettedik ember a vízből, a halászatból és a mezőgazdaságból él. A WWF szerint a Gangesz mellékfolyói kiszáradás alatt állnak, mivel a duzzasztógátak eltérítik a vizet az öntözéshez. A Gangesz vizének 40 százaléka származik a Himalája gleccsereiből, amelyek visszahúzódhatnak, ha az átlaghőmérséklet emelkedni fog. Még ha az emelkedő hőmérséklet megolvasztja is a Himalája hótömegeit, az Indus folyó nagy valószínűséggel akkor is elveszíti vízhozama jelentős részét, ugyanis a földművelők túlzott mértékben hódítják el az ártéri területeket. Sőt, mindezek következtében veszély fenyegeti a halmennyiséget is, ami a fehérjepótlás legfontosabb forrása és százezrek életét határozza meg.

Mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gangesz menti nagyobb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ganges című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Talent India
  • Sulinet
  • Origo Tudomány
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gangesz témájú médiaállományokat.