Ostrava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ostrava
Ostrava, pohled z Nové radnice 2.jpg
Látkép az Újvárosházáról
Ostrava címere
Ostrava címere
Ostrava zászlaja
Ostrava zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Morva–Sziléziai
Járás Ostrava városi
Kerületei 23
Polgármester Ing. Petr Kajnar (ČSSD)
Irányítószám 702 00
Népesség
Teljes népesség 295 653 fő (2014. jan 1.)[1]
316 744 fő (2001)[1]
327 371 fő (1991)[1]
322 073 fő (1980)[1]
297 171 fő (1970)[1]
254 297 fő (1961)[1]
215 791 fő (1950)[1]
219 528 fő (1930)[1]
198 438 fő (1921)[1]
186 084 fő (1910)[1]
144 550 fő (1900)[1]
84 492 fő (1890)[1]
56 128 fő (1880)[1]
38 598 fő (1869)[1]
Népsűrűség 1573 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 214,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ostrava (Csehország)
Ostrava
Ostrava
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 50′ 30″, k. h. 18° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 50′ 30″, k. h. 18° 17′ 30″
Az Ostrava weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrava témájú médiaállományokat.

Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa, cseh kiejtése: [ˈostrava], kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok, illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kiváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanúsít. A város teljes területe 214 km² és 23 városi kerületre oszlik. Lakosságának száma 317 ezer. Ostrava a Morva–Sziléziai kerület (Moravskoslezský kraj) központja. Csehország harmadik legnagyobb városa. Ostrava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (Prága, Brünn (Berén, Brno) és Plzeň (Pilsen)) Csehországban. Ha számításban vesszük, hogy a nagy Ostravai agglomeráció lakossága 796 000, akkor a prágai agglomeráció mellett a második legnagyobb az országban.[2] Népsűrűsége 1443 lakos/km². A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice). Északtól délig (Antošovice–Nová Bělá) Ostrava hossza 20,5 km, kelettől nyugatig (Bartovice–Krásné Pole) 20,1 km. A városban székel az Ostrava-Opavai Egyházmegye püspöke is. Ostrava területén négy városi műemlékvédelmi körzet található.[3]

Az eredeti település az Ostrá (Ostravice) (magyarul éles) folyó partján helyezkedett el. A város neve feltehetőleg ettől a folyótól származik és mai napig is ez a folyó osztja két részre a várost morva Ostravára (továbbiakban Morvaosztrava) és sziléziai Ostravára (továbbiakban Szilézosztrava). 1763-ban a Sziléziai városrészben gazdag feketeszén lelőhelyet fedeztek fel. Ez a város felfedezésére nagyon jelentős hatással volt. 1828-ban alakult meg a Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rotschild családhoz került, akik Vítkovicének nevezték el. A vasmű megalapítása jelentős mértékben elősegítette a város fejlődését. A 20. század második felére Ostrava lett a köztársaság "acél szíve". A szén miatt jelentős földgáz lelőhely is van Ostraván. A város címerében egy fehér ló és egy arany rózsa látható. A fehér ló vélhetőleg kereskedelmi jelentőségére utal. Az arany rózsa Thurzó Szaniszló alamóci püspök címeréből származik.

A rendszerváltozás után a kémiai és kohászati ipar erőteljes visszaesése után bezárták a bányák legnagyobb részét is (a város területén már nincs bányászat). A költséges környezeti tisztítások után Ostrava környékét nagyrészt sikerült megtisztítani ezen iparágak káros hatásaitól. A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képződmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidék) turistáinak egyik kiindulópontja.

A város története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ostrava története a Kr. u. VIII. században kezdődik, így a város a mai Csehország egyik legrégebben lakott települése. Ostrava területén három vár is volt régen morva Ostraván, sziléziai Ostraván és Landek területén, de csak a sziléziai ostravai vár maradt meg mind a mai napig.

Ostrava az őskorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • közel 30 000 évvel ezelőtt: Landekon kialakul az első állandó mammut-vadász település.

Ostrava a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • VIII. század körül: szláv település
  • X. század: itt áll a holaszic szláv törzs vára
  • 1267: Morvaosztrava első írásos említése Bruno (12451281) alamóci püspök oklevelében
  • 1279 előtt: Ostrava városi kiváltságokat kap, az ostravai Szent Vencel templom első írásos említése.
  • 1297: először említik a szilézosztravai várat
  • 1362: IV. Károly és cseh király vásártartási jogot ad Ostravának
  • 13711376: a városfalak kiépítése
  • 1428: a várost a husziták foglalják el
  • 14371848: a város a hukvaldi uradalom része
  • 1539: az óvárosháza első írásos említése

Ostrava a Habsburgok uralma alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század második felében az ipar erőteljes fejlődése következtében Ostrava a Habsburg Birodalom ipari központjává válik.

  • 1556: A legnagyobb tűzvész a városban; a főtér csaknem összes háza elpusztul
  • 16181648: harminc éves háború, dán (1626) majd svéd (16421650) megszállás
  • 1625: pestis járvány közel 500 hal meg, a lakosságnak majdnem a fele
  • 1747: a helyi posta megalapítása
  • 1763: szénre lelnek (a Burňa völgyben)
  • 1828: vashuta megalapítása (Rudolf huta, a későbbi Vítkovicei vasmű)
  • 1847: vasúti összeköttetés Béccsel és Krakkóval (Ferdinándi észak vasút)
  • 1862: megalapítják a Cseh Társaságot
  • 1868: Engedély iskolaalapításra
  • 1869: Az első gázmű megalapítása; távíró állomás alapítása; Ostrava-střed (Ostrava-központi) pályaudvar megépítése.
  • 1870: gázvilágítás kiépítése a városban
  • 1872: új városi gázvezeték kiépítése
  • 1875: Ostravai matice (Matice ostravská-szláv kultúregyesület) megalapítása
  • 1877: Alacsonyabb német reáliskola megalapítása
  • 1879: Zsinagóga építése
  • 1880: nagy árvíz az Oderán és az Ostravicán
  • 1883-1889: Az Isteni Megváltó Katedrális építése
  • 1884: A Fifejdy-i kórház építésének kezdete
  • 1890: A városi vízművek alapítása Nová Ves-en
  • 1894: Cseh Nemzeti Ház megnyitása – a cseh kultúra központja; városi közlekedés kezdete a Morvaosztrava – Mariánské Hory vonalon
  • 1895: Német Ház megnyitása – a német kultúra központja; az első villanyerőmű megépítése
  • 1897: az első cseh nyelvű reálgimnázium megalapítása
  • 1898: Nyilvános könyvtár és olvasóterem nyitása
  • 1900: a Lengyel Ház megnyitása – a lengyel kultúra központja
  • 1903: Munkásotthon megnyitása Vítkovicén
  • 1904: az Ipar és Mesterségek Múzeumának megalapítása
  • 1906: az Imperial Szálló építése
  • 1907: a városi színház építése (német színház), a mai Antonín Dvořák Színház
  • 1913. április 18.: a városi tanács telket vesz az Újvárosháza építésére
  • 1914: acél híd építése az Ostravicán, a mai Miloš Sýkora híd (Most Miloše Sýkory)
  • 19141918: az első világháború

Ostrava az első Csehszlovák Köztársaság alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20-as 30-as években a város területén áruházakat építettek (Bachner, Brouk a Babka áruház,…).

  • 1919: a Morvasziléziai Nemzeti Színház (Národní divadlo moravskoslezské) megalapítása
  • 1923: versenypályázat kiírása az Újvárosháza építésére
  • 1924: az ún. Nagy Ostrava (Velká Ostrava) kialakulása – az eredeti városközponthoz (Morvaosztrava) hat morva települést csatolnak)
  • 1926: megépül a Művészetek Háza (Dům umění)
  • 1928: megépül a "Brouk a Babka" áruház
  • 1929: A Cseh Rádió ostravai stúdiójának megalapítása
  • 1930: Megépül az Újvárosháza
  • 19291934: gazdasági válság

Ostrava a Cseh-Morva protektorátusban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1939. március 14.: a német katonaság bevonul a városba, októberben elindul az első zsidó transzport a San folyó melletti Nisko "átnevelőtáborába"
  • 19391945: a második világháború
  • 1941. július 1.: Újabb 4 morva és 8 sziléziai települést csatolnak Morvaosztravához (Mährisch Ostrau)
  • 1944. augusztus 29.: Az Egyesült Államok 15. bombázó flottája Ostravát támadja, a városközpontban súlyos károk keletkeznek
  • 1945. április 30.: a városból kiűzik a németeket

A második világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború után szükségessé vált a bombatámadások által okozott károk kijavítása. Az 50-80-as években a város hihetetlenül felduzzadt a kiterjedt építkezések miatt, illetve, mivel a szocializmus alatt, mint ipari várost kiemelt figyelemmel kezelték. Elkezdődött a lakótelepek kiépítése Hrabová, Zábřeh és Poruba városrészekben. A nehézipar intenzív fejlődése kezdődött el. A 60-as években Černá loukán kiállító városrészt építettek. Folytatódott a város történelmi jellegének eltüntetése, érzéketlen szocialista építményekkel a városközpontban. Josef Kempný polgármestersége idejében folytatódott a lakótelepek kiépítése. És tervezeteket készítettek a városközpont alatti szén bányászat megkezdésére.1968 augusztusa után elkezdődött a már rendezett településrészek lakótelepekkel való beépítése (például Fifejdy). A 70-es években Eduard Foltýn polgármestersége alatt új területrendezést készítettek, felépültek a svinovi és frýdlanti hidak, felépül a kerületi kórház Porubán, tovább folytatódnak azonban az érzéketlen szocialista építkezések. Bedřich Lipina, a rendszerváltozás előtti utolsó polgármester, kibővítette a villanytelepet Třebovicén és elkezdte a központi víztisztító építését Přívoz városrészben és a kunčicei hulladékfeldolgozót.

  • 1945: Příbramból átköltöztetik a Bányászati Főiskolát, amely később az Ostravai Egyetem lesz
  • 19491951: az Új huta kiépítése
  • 1950. március 13-14.: a város területén lévő kolostorok felszámolása a szerzetesek és szerzetesnővérek deportálása
  • 1951: az ostravai állatkert megnyitása; a Zeneszínház (Divadlo hudby) alapítása;az Állami Tudományos Könyvtár (Státní vědecká knihovna) megalapítása
  • 1953: Felsőbb Zenei Pedagógiai Iskola megalapítás, amely 1959-től konzervatórium, 1996-tól Janáček konzervatórium
  • 1953: a Divadlo loutek színház megalapítása
  • 1954: az ostravai Janáček filharmónia alapítása a rádió zenekarából
  • 1959: Megalakul a Pedagógiai Tanszék, amely 1991-től Ostravai Egyetem néven működik; Leoš Janáček repülőtér megnyitása
  • 1961: a Vítkovicei Kulturház megnyitása, amely később a város kultúrháza lett
  • 1976: 1924-től 33 községet egyesítettek Ostravával
  • 1986: megnyitják a kultúra és sport palotát, a mai ČEZ Arénát
  • 1989. december 17.: bársonyos forradalom, a város szocialista várostervezésének a vége

Ostrava a bársonyos forradalom után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bársonyos forradalom után Ostrava több várossal vette fel a kapcsolatot. Megalakult az Ostravai Egyetem (Ostravská Univerzita). A város bekapcsolódott a régiók nemzetközi együttműködésébe az Ouverture programon belül. Evžen Tošenovský polgármester létrehozta a vészhívó központot, amely egyedülálló egész Csehországban. Pozitívan értékelték működését az 1997-es morvaországi árvíz idején. Felépült a Divadlo loutek Ostrava színház és felújították az Antonín Dvořák Színházat. Több út is felépült.

  • 1992: a Törvényhatósági jogú városok Polgármesterei Kollégiumának megalapítása
  • 1993: megalakul a Felső-Szilézia és Észak-Morvaország Községeinek Társulása (Sdružení obcí Horního Slezska a severní Moravy); Területfejlesztési Ügynökség alapítása
  • 1994. június 30.: a szénbányászat leáll.
  • 1996. május 30.: létrejön az ostrava-opavai egyházmegye az Ad Christifidelium spirituali bullával, székhelye Ostrava.
  • 1997. július 7-9.: az Odera, Opava és Ostravice által okozott nagy morvaországi árvíz, mely a város legtöbb mélyebb fekvésű részét elöntötte
  • 1998. szeptember 27.: 162 év után a vasgyártás befejeződik a Vítkovicei Vasműben
  • 2001: Röplabda Európa-bajnokság
  • 2006. október 26-30.: Ostravában rendezik meg a férfi kulturisztika világbajnokságát
  • 2006. november 2-4.: Ostravában rendezik meg a teamgym Európa bajnokságot
  • 2007. január 1.: Ostrava városi járásába (okres Ostrava-město) újabb 12 községet csatolnak (Čavisov, Dolní Lhota, Horní Lhota és Velká Polom az Opavai járásból, Klimkovice, Olbramice, Vřesina és Zbyslavice a Nový Jičíni járásból és Stará Ves nad Ondřejnicí, Šenov, Václavovice és Vratimov a Frýdek-Místeki járásból)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ostraván a villamosok 1894-től közlekednek, amikor elkezdődött a személy szállítás gőzhajtású villamosokkal. Az egyre bővülő hálózatot 1901-ben villamosították. Az újabb vonalakat elsősorban a központtól dél és kelet felé építették, elsősorban azért, hogy ne kereszteződjenek a Karvinára és Bohumínba vezető keskeny nyomtávú vasúttal. 1934-ben villamosították a vasutat Vítkovice városrészben is. A XX. század 40-es és 50-es éveiben az összes működő közlekedési társaságot felszámolták és egyesítették mint Ostrava város közlekedési vállalatát (Dopravní podnik města Ostravy). A szocializmus alatt Poruba lakótelepre és Nová Huť gyárba építettek ki újabb villamos vonalat. 1989 után a vonalak építése leállt. A 90-es évek végén csak egy vonalrész nyílt meg (Místecké ulice).

A trolibuszközlekedés csak a második világháború után indult meg, hasonlóan ahogyan a legtöbb cseh városban is. Ostraván az első trolibusz 1952-ben jelent meg, amikor a városközpont körüli vonal megépült. A XX. század 50-es és 60-as éveiben a trolibusz közlekedés fokozatosan kiszorította a keskeny nyomtávú vasutakat. A 70-es évek végén megépült egy újabb vonal a Fifejdy lakótelepre. A vonal bővítése csak a 90-es évek közepén állt le, amikor a trolibuszok elértek Koblovba.

A város polgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1861: Hermann Zwierzina
  • 1864: Alois Anderka
  • 1873: Konstantin Grünwald
  • 1880: Anton Lux
  • 1888: Dr. Adalbert Johanny
  • 1901: Dr. Gustav Fiedler
  • 1918: Johann Ulrich (1918. december 17-ig)
  • 1918: Jan Prokeš
  • 1935: Josef Chalupník
  • 1939: Dr. Josef Hinner
  • 1940: SS Sturmbannführer Emil Beier
  • 1945: Josef Lampa (ideiglenesen 3 hétre jelölve)
  • 1945: Josef Kotas
  • 1960: Jan Buchvaldek
  • 1964: Ing. Josef Kempný
  • 1968: Ing. Zdeněk Kupka
  • 1971: RSDr. Eduard Foltýn
  • 1986: Ing. Bedřich Lipina
  • 1989: Ing. Lubomír Vejr, CSc.
  • 1990: Ing. arch. Jiří Smejkal
  • 1993: Ing. Evžen Tošenovský
  • 2001: Ing. Čestmír Vlček
  • 2002: Ing. Aleš Zedník
  • 2006: Ing. Petr Kajnar

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ostrava 23 körzetre oszlik. Némely körzeten belül több katasztrális területet különböztetünk meg.

Körzet WWW Katasztrális terület
Hošťálkovice [1] Hošťálkovice
Hrabová [2] Hrabová
Krásné Pole (Szépmező) [3] Krásné Pole
Lhotka [4] Lhotka
Mariánské Hory (Máriahegyek) és Hulváky [5] Zábřeh-Hulváky (városrész), Mariánské Hory
Martinov [6] Martinov (városrész Sziléziában)
Michálkovice [7] Michálkovice
Moravská Ostrava (Morvaosztrava) és Přívoz [8] Moravská Ostrava (negyed), Přívoz
Nová Bělá (Újfehér) [9] Nová Bělá
Nová Ves (Újfalu) [10] Nová Ves
Ostrava-Jih (Osztrava-dél) [11] Dubina (Tölgyes)(magába foglalja Dubina városrészt és ennek részét a Bělský Les-t), Hrabůvka (magába foglalja Hrabůvka városrészt és ennek részét Bělský les-t), Výškovice (Magasfalu), Zábřeh nad Odrou
Petřkovice (Péteri) [12] Petřkovice
Plesná (Bálos) [13] Nová Plesná (magába foglalja Plesná részét), Stará Plesná (magába foglalja Plesná részét)
Polanka nad Odrou [14] Polanka nad Odrou
Poruba [15] Poruba (magába foglalja Poruba részét), Poruba-sever (Poruba-észak) (magába foglalja Poruba részét)
Proskovice [16] Proskovice
Pustkovec [17] Pustkovec
Radvanice és Bartovice [18] Bartovice, Radvanice
Slezská Ostrava (Szilézosztrava) [19] Antošovice, Heřmanice, Hrušov, Koblov, Kunčice, Kunčičky, Muglinov, Slezská Ostrava
Stará Bělá (Óbéla) [20] Stará Bělá
Svinov [21] Svinov
Třebovice [22] Třebovice
Vítkovice [23] Vítkovice (magába foglalja Vítkovice részét), Zábřeh-VŽ (magába foglalja Vítkovice részét)

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskolák, egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ostravai Egyetem (Ostravská univerzita)
  • Bányászati Főiskola – Ostravai Műszaki Egyetem (Vysoká škola báňská – Technická univerzita Ostrava)
  • Vállalkozási Főiskola

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n 2014. szeptember 12., http://vdb.czso.cz/obsldb/tabulka.jsp?kob=554821
  2. Školní atlas : Česká republika a Evropa (Iskolai atlasz: A Cseh Köztársaság és Európa), SHOCart, Vizovice, 2005
  3. cseh nyelven: Ostrava városi járásának jellemzése, ČSÚ Ostrava, czso.cz

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostrava című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrava témájú médiaállományokat.