Nógrád megye

Nógrád megye
Nógrád megye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megyeszékhely	Salgótarján
Települések száma	131
megyei jogú városok	1
egyéb városok	5
ISO 3166-2	HU-NO
Népesség
Teljes népesség	204 917 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	82,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	2544,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Nógrád megye elhelyezkedése Magyarországon
Nógrád megye weboldala

Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról Pest megye határolják. Megyeszékhely: Salgótarján. A megye területe 2544 km², ez az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye.

Földrajz

Domborzat

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.

A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.

A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Börzsönyben fekvő Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.

Geológia

A terület geológiai felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető. Egykor jelentős barnakőszéntelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a bányászat ennek nagy részét felemésztette.

Vízrajz

A megye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.

Tavak:

• Derék-pataki tározó Érsekvadkert
• Nőtincsi-tó
• Diósjenői-tó
• Bánki-tó
• Kétbodonyi-tó
• Berkenyei-tó
• Pusztaszántói-tó
• Tereskei-tó

Élővilág, természetvédelem

A megye területének 40,3%-a erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. A leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A Cserhát hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek.

A megye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.

Lásd még: Nógrád megye védett természeti értékeinek listája

Jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Ipolytarnóc (Salgótarjáni kistérség),
  • a megye legdélibb települése Kálló (Pásztói kistérség),
  • a megye legkeletibb települése Zabar (Salgótarjáni kistérség),
  • a megye legnyugatibb települése Hont (Balassagyarmati kistérség).

Történelme

A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.

1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.

A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között

Járások 1950–1983 között

Nógrád-Hont megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Balassagyarmati, Nógrádi ‑ székhelye Rétság volt ‑, Salgótarjáni, Szécsényi, Sziráki és Szobi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Pest megyéhez a Szobi járást, a Sziráki járás pedig megszűnt, illetve beolvadt a Heves megyétől idecsatolt Pásztó székhellyel alakult új Pásztói járásba. Így 1950. február 1-jétől öt járás volt Nógrád megye területén (Balassagyarmati, Nógrádi ‑ székhelye Rétság ‑, Pásztói, Salgótarjáni és Szécsényi).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Nógrádi járás elnevezése székhelye után Rétsági járásra változott, így a tanácsrendszer bevezetésekor Nógrád megye öt járása a Balassagyarmati, a Pásztói, a Rétsági, a Salgótarjáni és a Szécsényi volt.

Ezt követően 1983-ig az ötből egy járás szűnt meg, a Szécsényi járást 1978-ban felosztották a Balassagyarmati és a Salgótarjáni járás között. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni).

Városok 1950–1983 között

Nógrád megyéhez 1950 és 1983 között két város tartozott: a korábbi megyeszékhely, Balassagyarmat és az új megyeszékhely, Salgótarján, melyek jogállása 1950 előtt megyei város volt. 1950 és 1954 között Salgótarján közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Balassagyarmat viszont közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Balassagyarmati járás része lett. 1954-től mindkét város jogállása járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város volt.

Városkörnyék 1971‑1983 között

Nógrád megye két városa közül 1983-ig csak Salgótarján körül alakult városkörnyék 1977-ben, melyet 1981-ben kibővítettek. Valamennyi ide beosztott község a Salgótarjáni járáshoz tartozott megelőzően.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984 január 1-jén mind a négy járás (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni) megszűnt. Balassagyarmat városkörnyékközpont lett, akárcsak az egyidejűleg várossá alakult Pásztó, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (a korábbi járásszékhely Rétság mellett Bátonyterenye és Szécsény), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott (Szécsény 1986-ban, Bátonyterenye és Rétság pedig 1989-ben), ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

Salgótarján légifelvételről

Kistérségek

Nógrád megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.):

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Balassagyarmati kistérség	Balassagyarmat	532,95	42 034	29
Bátonyterenyei kistérség	Bátonyterenye	273,64	25 660	14
Pásztói kistérség	Pásztó	551,58	33 362	26
Rétsági kistérség	Rétság	435,04	25 784	25
Salgótarjáni kistérség	Salgótarján	474,61	66 488	24
Szécsényi kistérség	Szécsény	277,69	19 702	13

Gazdaság

Egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata. Bővebben: Szénbányászat Nógrád megyében. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Ursa Salgótarján Zrt. (104), 2. SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. (240), 3. ThyssenKrupp Silco-Inox Kft. (350).

Közlekedés

Közúti közlekedés

A távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Nógrád Volán üzemelteti.

Vasúti közlekedés

Vasúti közlekedés szempontjából Nógrád megye helyzete periferiális. Területén nincs jelentős vasúti fővonal, nincs villamosított vasútvonal, nincs rendszeres minőségi távolsági InterCity vagy gyorsvonati közlekedés, a megyeszékhely Salgótarjánnak sincs mindennapi közvetlen kapcsolata a fővárossal. Az összes vasútvonal egyvágányú, dízeles vontatással üzemel, a pályasebesség nem haladja meg a 80 km/h-t.

A megye vasúthálózata két törzshálózati vonal köré szerveződik, melyet mellékvonalak egészítenek ki.

• A megye legfontosabb vonala a Zagyva völgyében vezető Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal, amely Salgótarjánt kapcsolja a vasúthálózatba. Trianon előtt kétvágányú fővonalként a MÁV fő kapcsolatát jelentette északi irányba. Azóta jelentőségét nagyrészt elveszítette, napjainkban a nemzetközi határátlépő forgalom is megszűnt Fülek irányában. Órás ütemes menetrend szerinti személyvonati közlekedés jellemző a vonalon.
• Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal az egykori megyeszékhely Balassagyarmat közvetlen vasúti kapcsolatát jelenti a miskolci fővonallal. 2012 áprilisában a járatritkítások történtek ezen a vonalon is, így Balassagyarmat is elvesztette közvetlen, Keleti pályaudvarra közlekedő vonatait. A vasútvonal északi része az Ipoly völgyében Szlovákia területén Losoncig folytatódik, azonban a határt átlépő szakaszon a személyforgalom megszűnt.
• A Vác–Balassagyarmat-vasútvonal a megye északnyugati részén, a Börzsöny lábánál illetve az Ipoly völgyében halad. Elsősorban regionális személyforgalmat bonyolít le. A vonalat a trianoni határ szintén elvágta Ipolyság és Hont között, viszont itt a vágányokat is felszedték, jelenleg Drégelypalánknál irányváltással közlekednek a vonatok.
• A megye további két vasúti mellékvonalán Diósjenő és Romhány, valamint Kisterenye és Kál-Kápolna között a vasúti személyszállítás 2007 márciusában megszűnt. Utóbbi vasútvonalnak kiágazó szárnyvonala volt a Mátramindszent–Mátranovák–Homokterenye-vasútvonal, amelyen 1993-ban szűnt meg a személyszállítás, ott napjainkra a vágányokat is elbontották.

Kultúra

A megyében több mint 350 építmény védett: a többségük épület, kisebb részük szobor, illetve műszaki létesítmény (például híd). A nyilvántartásban 55 műemlék, 251 műemlék jellegű építmény és hét műemléki környezet, védett épületegyüttes szerepel. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb Hollókő ófaluja, ami a Világörökség listáján is szerepel, de ide tartozik a Pásztó műemléki városközpontja és a szécsényi várnegyed is.

Nemzetközileg is egyedülálló kiállítóhely a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Őslénytani kiállítás.

Lásd még:

• Nógrád megyei múzeumok listája
• Nógrád megyei kulturális programok listája

Turizmus

Hollókői parasztházak

Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.

Lásd még:

• Nógrád megye turisztikai látnivalóinak listája
• Észak-Magyarország turisztikai régió
• Nógrád megye várai (képgaléria)

Települései

A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza.

Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)

Sorsz.	Település	Lakónépesség	Kistérség
1.	Salgótarján	37 166 fő (2011. jan 1.) +/-▼	Salgótarjáni kistérség
2.	Balassagyarmat	16 520 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Balassagyarmati kistérség
3.	Bátonyterenye	12 967 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Bátonyterenyei kistérség
4.	Pásztó	9711 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Pásztói kistérség
5.	Szécsény	5838 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Szécsényi kistérség
6.	Rétság	2967 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Rétsági kistérség

Községek, nagyközségek

Alsópetény Alsótold Bánk Bárna Becske Bercel Berkenye Bér Bokor Borsosberény Buják Cered Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve Csécse Csitár Debercsény Dejtár Diósjenő

Dorogháza Drégelypalánk Ecseg Egyházasdengeleg Egyházasgerge Endrefalva Erdőkürt Erdőtarcsa Etes Érsekvadkert Felsőpetény Felsőtold Galgaguta Garáb Herencsény Héhalom Hollókő Hont Horpács Hugyag Iliny

Ipolyszög Ipolytarnóc Ipolyvece Jobbágyi Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kazár Kálló Keszeg Kétbodony Kisbágyon Kisbárkány Kisecset Kishartyán Kozárd Kutasó Legénd Litke

Lucfalva Ludányhalászi Magyargéc Magyarnándor Márkháza Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszőlős Mátraterenye Mátraverebély Mihálygerge Mohora Nagybárkány Nagykeresztúr Nagylóc Nagyoroszi Nemti Nézsa Nógrád Nógrádkövesd

Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nőtincs Őrhalom Ősagárd Palotás Patak Patvarc Piliny Pusztaberki Rákóczibánya Rimóc Romhány Ságújfalu Sámsonháza Somoskőújfalu Sóshartyán Szalmatercs

Szanda Szarvasgede Szátok Szendehely Szente Szécsénke Szécsényfelfalu Szilaspogony Szirák Szuha Szurdokpüspöki Szügy Tar Terény Tereske Tolmács Vanyarc Varsány Vizslás Zabar

Források

• Hivatalos oldal
• Nógrád.net
• Startlap linkgyűjtemény
• Régiós szálláskereső
• Képek Nógrád megyéről és Salgótarjánról
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es népszámlálás adatai)
• Nógrád megye műemlékei

Kapcsolódó szócikkek

• Nógrád megye díszpolgárai