Robert Fico

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Fico
Robert Fico official gov portrait.jpeg
Szlovákia 5. és 7. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. április 4.
Előd Iveta Radičová
Hivatali idő
2006. július 4.2010. július 8.
Előd Mikuláš Dzurinda
Utód Iveta Radičová

Született 1964. szeptember 15. (49 éves)
NagytapolcsányCsehszlovákia
Párt Smer–SD
Foglalkozás politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Fico témájú médiaállományokat.

Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, politikus, a Smer-SD párt elnöke, 2006. július 4 és 2010. július 8. között, valamint 2012. április 4-től Szlovákia miniszterelnöke.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsonyban, a Comenius Egyetem jogi karán végzett, majd a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett. 1987-ben belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba. 1990 januárjától, épp a bársonyos forradalom után, egy rövid időszakot tanulmányi célból az Egyesült Államokban töltött.

1992-ben a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) tagja lett. A párt alelnöki posztjáig emelkedett, parlamenti képviselő lett, a szlovák igazságügyi minisztérium jogi intézetének helyettes vezetője és Szlovákia képviselője az Emberi Jogok Európai Bíróságán (1994–2006).

1999-ben az SDL szétszakadt, és ekkor Fico megalapította a Smert.

Karizmatikus politikus, aki a választási győzelem előtt éveken keresztül fáradhatatlanul járta az országot. Sokat épített az elégedetlenségre a Dzurinda-kormány intézkedéseinek az életszínvonalra gyakorolt hatása miatt, és gyakran pengetett kisebbségellenes húrokat.

A korábbi miniszterelnök Vladimír Mečiarhoz fűződő viszonya ellentmondásos volt. Volt olyan időszak, amikor közeledni próbált Mečiar pártjához – amely 2006-ban is a törvényhozásba került –, de estek köztük súlyos megjegyzések is (például egy ízben Mečiar reménytelen karrieristának nevezte Ficót.)

Pártja a 2002-es 13,5%-os eredmény után a szavazatok 29,1%-át nyerte el a 2006. június 17-én tartott választáson és ezzel 50 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben, 11 százalékponttal megelőzve Mikuláš Dzurinda miniszterelnök kormánypártját.

A 2006-os év egyik legismertebb „Google-bombája” volt, amikor a „populista” szó keresését valaki úgy irányította át, hogy Fico honlapjára mutasson.[1]

Pártja az első helyen végzett a 2010. június 12-én tartott választáson és június 14-én Ivan Gašparovič köztársasági elnök Ficót bizta meg kormányalakítással.[2] Fico a megbízást elvállalta, de nem sikerült biztosítania a parlamenti többséget, így végül ellenzékbe vonult.

2014-ben indult az elnökválasztáson A legtöbb szavazattal jutott az első fordulóból a másodikba, ott viszont jelentős vereséget szenvedett riválisától, Andrej Kiska független jelölttől.[3]

Első kormányzása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Második kormányzása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Ésszerű historizmus”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Robert Fico meghirdette az „ésszerű historizmus” koncepcióját, a szlovák történelemkönyveket egyre gyorsabb ütemben írták újra, és egyre inkább a nemzeti büszkeség szellemében.[4][5] Ez Krekovič, Mannová és Krekovičová szerint semmi más, mint a történelem hamisítása.[5] Az ilyen új találmányok például Nagy-Morvaország, mint a „(ős)-szlovák” állam, vagy az „ős-szlovák” kifejezés maga,[5] sok olyan „hagyománynak” a felelevenítésével együtt, amelyek valójában nem is léteztek, vagy nem szlovákok voltak azelőtt.[5] A koncepció kritikát kapott Szlovákiában is, ahol rámutattak, hogy a proto-szlovák, azaz az ős-szlovák kifejezés nem található meg semmilyen komoly kiadványban, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen tudományos alapja.[6] Miroslav Kusy kifejtette, hogy az ilyen tudományosan megkérdőjelezhető retorika használatával Fico célja a nemzeti öntudat erősítése a történelem meghamisításán keresztül [7] Ennek következtében az „ésszerű historizmus” koncepció keretében tanított szlovák történelem jelentősen eltér a többi európai országban elfogadott történelemtől. Az így kialakított nemzeti érzés szellemében tanított verziója a szlovák történelemnek negatívan hatott a kétoldalú kapcsolatokra és akadályozza a közös történelemkönyv megszületését, ahogy az a francia-német esetben történt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Google bomb – Answers.com (angolul)
  2. Gašparovič Ficónak adott kormányalakítási megbízást
  3. Iván András: Fico hatalmas pofonba szaladt bele. Index (internetes újság), 2014. március 29. (Hozzáférés: 2014. március 30.)
  4. Matica Slovenská cancels history textbook, Slovak Spectator, July 31, 1996
  5. ^ a b c d Eduard Krekovič, Elena Mannová, Eva Krekovičová: Mýty naše slovenské, Bratislava, AEPress, 2005, ISBN 8088880610
  6. Népszabadság Online: Fico: Szvatopluk volt első királyunk
  7. MN Magyar Nemzet

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
Iveta Radičová
Szlovákia miniszterelnöke Coat of arms of Slovakia.svg
2012. április 4. –
Következő
hivatalban
Előző
Mikuláš Dzurinda
Szlovákia miniszterelnöke Coat of arms of Slovakia.svg
2006. július 4. – 2010. július 8.
Következő
Iveta Radičová