Ostrołęka
| Ostrołęka | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Mazóviai | ||
| Járás | Járási jogú város | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 11. század | ||
| Irányítószám | 07-400-tól 07-417-ig | ||
| Körzethívószám | (+48) | ||
| Rendszám | wo | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 53 710 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 92 m | ||
| Terület | 29,00 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 53° 04′, k. h. 21° 34′ | |||
| é. sz. 53° 04′, k. h. 21° 34′ | |||
| Ostrołęka weboldala | |||
Ostrołęka (magyarosan időnként: Osztrolenka) járási jogú város Lengyelországban, a mazóviai vajdaságban, a Narew folyó partján, egyúttal az ostrołękai járás központja is. Északkelet-Lengyelország fontos adminisztrációs központja. Dinamikusan fejlődő szolgáltató és energetikai, építőipari, papíripari és élelmiszeripari központ. A kurp nemzetiség népművészeti központja.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi helyzete [szerkesztés]
Ostrołęka Lengyelország északkeleti részén fekszik az észak-mazúriai síkságon a kurp rengeteg szélén, az ostrołękai járás közepén. A város területén három folyó folyik keresztül: a Narew, Omulew és a Czeczotka. A város neve: ostre łąki annyit jelent, hogy zord mezők, vagyis olyan területek a folyó mentén, melyeket tavasszal elönti az árvíz.
Története [szerkesztés]
Nowy Sukban a mai Ostrołęka közepén a piastok nagy földvárat építettek a 10. században, mely a 12. századig volt használatban. A 11. században fallal körített település volt vásárral a Narew bal partján az Omulew folyócska torkolatánál.
1373 május 12-én Ostrołęka chełmnoi típusú városjogokat kapott III. Siemowit mazóviai hercegtől. 1526-ban a várost a Mazóviai Hercegség részeként a lengyel koronához csatolták. A 14. század folyamán Bona Sforza királynő tulajdona. A királynő gondoskodása folytán a város kézműipara (posztókészítés, faipar) valamint fa- és gabonakereskedelme fejlődésnek indul. A lakosok száma ekkor mintegy 2000 fő.
1563-ban pestis és tűzvész pusztít, majd a svédek rombolták le. 1708-ban Ostrołęka környékén a krupok támadták meg a svédekkel becsalva őket a sűrű erdőbe (Kopański Most-i csata). A 17. században a kereskedelem virágzott.
1793-ban Ostrołękában állomásozott az 1. brigád tisztikara 10 nagy-lengyelországi lovasszázaddal Antoni Madaliński vezetése alatt. Miután megbizonyosodtak Lengyelország második felosztásáról, melynek következtében csökkenteni kellett a lengyel hadsereget, Madaliński csapatai élén Krakkó irányába indult el és ezzel alapot adott a Kościuszko-felkelés kirobbanásához. Lengyelország harmadik felosztásakor a város porosz fennhatóság alá került.
1807. február 16-án itt zajlott le egy csata a napóleoni francia és az orosz hadsereg között, mely a francia sereg győzelmével végződött. (Ezt a csatát a párizsi Arc de Triomphe is megörökíti.) Ugyanebben az évben Ostrołęka járási jogú város lett. 1815-ben a várost a Kongresszusi királysághoz csatolták. A város fejlődésnek indult, rendezési tervet dolgoztak ki, textilmanufaktúra létesült és kézműves negyed létesült a Narew jobb partján.
1831 május 26-án zajlott le a híres csata a Jan Zygmunt Skrzynecki vezette lengyel csapatok és az Ivan Ivanovics Dibics-Zabalkanszkij vezette orosz hadsereg között. A lengyel hadsereg teljes megsemmisülését Bem József őrnagy akadályozta meg, aki személyesen irányította a könnyűlovasság tüzérségét. A csata során teljesen lerombolták a város balparti részét. Erről írta Petőfi Sándor „Az erdélyi hadsereg” c. versében:
- Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
- A szabadság régi bajnoka!
- Bosszuálló fénnyel jár előttünk
- Osztrolenka véres csillaga.
Az 1880-as évektől erős helyőrséget telepítettek a városba, erődítések és kaszárnyák épültak. A népesség elérte a 7965 főt, katonasággal 12 949-et. 1893-ban szárnyvonalat létesítettek, mely a várost a Varsó-Szentpétervár vonallal kötötte össze, Tłuszczcsal 1897-ben létesült vasúti összeköttetés.
1915-ben a front a város előtt húzódott, az épületek jelentős károkat szenvedtek. A visszavonuló orosz hadsereg felgyújtotta a várost. A népesség 5000 főre apadt, 80%-uk zsidó volt.
1918-ban Lengyelország visszanyerte függetlenségét, Ostrołęka a białystoki vajdasághoz került és ehhez tartozott 1939-ig; ekkor, néhány hónappal a második világháború kitörése előtt a varsói vajdasághoz csatolták.
1920. augusztus 7-én a várost a Vörös Hadsereg foglalta el, de augusztus 23-án már felszabadult. 1937-ben a népesség 13 650 főre nőtt.
A német megszállás alatt 1939-1945 között a városban kényszermunka-tábor működött. A háború alatt a város komoly károkat szenvedett.
1945-ben járási jogokat kapott a varsói vajdaságban, 1951-ben hőerőmű építését kezdték, majd cellulóz- és papírgyár létesült, később az erőmű bővítése, mészművek, húsüzem, vasbetonelem-, valamint tejporgyár épült. 1975 és 1999 között a város vajdasági székhely lett. 1979-ben hatalmas árvíz pusztított.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Balassagyarmat
Alytus Litvánia
Cafelandia Brazília
Slavkov u Brna Csehország
Maszti Fehéroroszország
Meppen Németország
Priluki Ukrajna
Galéria [szerkesztés]
-
Kurp asszony és kislánya - Osztrołęka egyik szimbóluma
Irodalom [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ostrołęka önkorményzatának hivatalos lapja
- interaktív várostérkép
- virtuális séta a városban
- Ostrołęka régi képeken
- Mazóviai vajdaság (Województwo mazowieckie)

