Pereszlény

Koordináták: é. sz. 48,0710°, k. h. 18,9109°48.071, 18.9109

Katolikus templom

Ez a szócikk Pereszlényről szól. Hasonló címmel lásd még: Nyitrapereszlény.

Pereszlény (szlovákul Preseľany nad Ipľom, ennek hatására olykor Ipolypereszlény formában is előfordul) a szlovákiai Ipolyság városrésze, korábban önálló község. Lakosainak száma 400 körül van.

Fekvése [szerkesztés]

Ipolyságtól 3 km-re nyugatra, a Kemence-patak torkolatánál, az Ipoly bal partján fekszik – ez az egyetlen Szlovákiához tartozó falu az Ipoly bal partján, azon a szakaszon ahol Ipoly határfolyó (Ipolytarnóc és Szob között). Bizonyára az Ipolyság–Párkány vasútvonal miatt csatolták a falut Csehszlovákiához. Északra 2 km-re fekszik Gyerk, délre 4 km-re a magyar–szlovák határon túl Bernecebaráti.

Története [szerkesztés]

Óvoda

A település területe már az ókorban lakott volt, határában szarmata település maradványai (urnatemető, kőfejszék) kerültek elő. A falut villa Perezlen alakban 1156-ban említik először. Egy oklevélben a falu nevét 1288. május 11-én említik. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka volt. Állítólag volt itt egy kolostor, mely a legenda szerint elsüllyedt, helyén egy tó maradt. Ez a Jóvíz-tó legendája, mely verses formában a mai napig fennmaradt. A tó ma már nincsen meg, az Ipoly szabályozásánál pusztult el. A falu temploma a 14. század elején épült. A hagyomány szerint a török veszedelem idején a templom harangját is az egykori kolostorban rejtették el, régen hallani is vélték a tóban megszólaló harangot. A község a török veszély elmúltával fokozatosan fejlődött, a 19. századra tehetős faluvá nőtt. Lakói főként mezőgazdasággal, gabona, zöldség, gyümölcs, dohánytermesztéssel foglalkoztak, állatokat tartottak, a vizekben bőven akadt hal is. A községet azonban több természeti csapás is érte. 1846-ban kolerajárvány pusztított az állatok között, 1886-ban súlyos jégverés pusztította el a termést, 1909-ben és 1912-ben tűzvészek pusztítottak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. A második világháború után 4 családot Csehországba hurcoltak, 52 családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek át, helyükre szlovákokat telepítettek. A falut 1980-ban csatolták Ipolysághoz és azóta nincs vasútállomása.

Nevezetességei [szerkesztés]

Római katolikus templomát 1810 és 1820 között a régi templom helyén építették klasszicista stílusban a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. Keresztelőedénye 16. századi.
Nepomuki Szent János kőszobra 1790-ben készült.
A Szűz Mária-szobor 1846-ból való.

Itt született [szerkesztés]

1906-ban Manga János magyar folklorista, a palócok hagyományainak kutatója. Szülőházán 1992-ben emléktáblát avattak.
1631-ben Pereszlényi Pál jezsuita paptanár, nyelvész.