Balassagyarmati Fegyház és Börtön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balassagyarmati Fegyház és Börtön
Balassagyarmat - Megyeháza.jpg
Hely 2660 Balassagyarmat,
Madách utca 2.
Építési adatok
Építés éve 18421845
Építési stílus Klasszicista
Védettség Műemlék
Tervező Novák Dániel
Hasznosítása
Tulajdonos Büntetés végrehajtás
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság 145 m
Alaprajz Centrális
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 6

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet Nógrád megye korábbi székhelyén, Balassagyarmat városban (Madách u. 2.). Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézet 1842 és 1845 között épült. Ritka építészeti megoldásai, – elsősorban körcentrális alaprajza – miatt különösen értékes műemlék. Magyarország egyik legrégebbi működő büntetés-végrehajtási intézete.

Alapító okirata szerint 1847-ben létesült, bár átadására már 1845-ben sor került. Az ország első börtöne, amely kifejezetten ilyen célokra épült. Az épület kórházat, kápolnát, raktárakat és pincét is magába foglalt. A helyiségek egy része már keramit padozattal rendelkezett. A korabeli börtönökhöz képest száraz, világos és egészséges fogva tartási lehetőséget biztosított.

1995-ben új irodaépület épült, majd egy évvel később konyhát és étkezdét adtak át.

A fogvatartottak munkáltatását a 19. században a „Nógrád Megyei Rabdolgoztató Intézet” keretei között oldották meg. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Ipoly Cipőgyár Kft. szolgálja.

Tervek jövőjéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013-ban a város képviselő-testülete új, 1000 fős börtön építését kezdeményezte a kormányzatnál. Új börtön építéséra ad okot, hogy már az 1845-ös megépítése óta 140-170 %-os túlzsúfoltsággal működik, az épületben működő cipőgyár pedig hely hiányában nem tud fejlődni. Az építés érdekében az önkormányzat telkeket ajánlott fel Balassagyarmat határában és arra kérte a miniszterelnököt, hogy támogassa a kezdeményezést.

A megüresedő épületből és az egykori Vármegyeházából kulturális komplexumot, európai rangú börtönmúzeumot és luxus börtönhotelt terveznek kialakítani.[1][2]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lőrincz József & Nagy Ferenc, Börtönügy Magyarországon, Budapest, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 1997, ISBN 963-03-4346-0
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról