Balassagyarmati Fegyház és Börtön
| Balassagyarmati Fegyház és Börtön | |
 | |
| Település | Balassagyarmat |
| Cím | 2660 Balassagyarmat, Madách utca 2. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1842 – 1845 |
| Építési stílus | Klasszicista |
| Védettség | Műemlék |
| Tervező | Novák Dániel |
| Építész(ek) | Novák Dániel |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | börtön |
| Tulajdonos | Büntetés végrehajtás |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Alaprajz | Centrális |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 6 |
| Elhelyezkedése | |
 Balassagyarmati Fegyház és Börtön
Pozíció Balassagyarmat térképén
| |
 é. sz. 48° 04′ 40″, k. h. 19° 17′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 40″, k. h. 19° 17′ 23″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmati Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Balassagyarmati Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet Nógrád vármegye korábbi székhelyén, Balassagyarmat városban (Madách u. 2.). Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Története[szerkesztés]
Az intézet 1842 és 1845 között épült. Ritka építészeti megoldásai, – elsősorban körcentrális alaprajza – miatt különösen értékes műemlék. Magyarország egyik legrégebbi működő büntetés-végrehajtási intézete.
Alapító okirata szerint 1847-ben létesült, bár átadására már 1845-ben sor került. Az ország első börtöne, amely kifejezetten ilyen célokra épült. Az épület kórházat, kápolnát, raktárakat és pincét is magába foglalt. A helyiségek egy része már keramit padozattal rendelkezett. A korabeli börtönökhöz képest száraz, világos és egészséges fogva tartási lehetőséget biztosított.
1995-ben új irodaépület épült, majd egy évvel később konyhát és étkezdét adtak át.
A fogvatartottak munkáltatását a 19. században a „Nógrád Megyei Rabdolgoztató Intézet” keretei között oldották meg. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Ipoly Cipőgyár Kft. szolgálja.
Tervek jövőjéről[szerkesztés]
2013-ban a város képviselő-testülete új, 1000 fős börtön építését kezdeményezte a kormányzatnál. Új börtön építéséra ad okot, hogy már az 1845-ös megépítése óta 140-170%-os túlzsúfoltsággal működik, az épületben működő cipőgyár pedig hely hiányában nem tud fejlődni. Az építés érdekében az önkormányzat telkeket ajánlott fel Balassagyarmat határában és arra kérte a miniszterelnököt, hogy támogassa a kezdeményezést.
A megüresedő épületből és az egykori Vármegyeházából kulturális komplexumot, európai rangú börtönmúzeumot és luxus börtönhotelt terveznek kialakítani.[1][2]
További információk[szerkesztés]
- A Balassagyarmati Fegyház és Börtön honlapja
- Kísérleti program a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben, Galamus-csoport, 2010. október 21. (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
- Kápolnafelújítás a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben[halott link] (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
- Vincze Barbara: Senki sem bűnös, senki sem ártatlan: rockopera a balassagyarmati börtönben, Origo, 2010. december 11. (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
- A börtön épülete a Műemlékem.hu-n
- A balassagyarmati börtön építése körüli nehézségek
Irodalom[szerkesztés]
- Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0
- 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról
- ↑ [Gyarmati Hírek 2013. november]
- ↑ Akár luxus börtönhotel is lehetne a balassagyarmati börtönből
