Balassagyarmati Fegyház és Börtön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balassagyarmati Fegyház és Börtön
Balassagyarmat - Megyeháza.jpg
Hely 2660 Balassagyarmat,
Madách utca 2.
Építési adatok
Építés éve 18421845
Építési stílus Klasszicista
Védettség Műemlék
Tervező Novák Dániel
Építész(ek) Novák Dániel
Hasznosítása
Tulajdonos Büntetés végrehajtás
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság 145 m
Alaprajz Centrális
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 6

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet Nógrád megye korábbi székhelyén, Balassagyarmat városban (Madách u. 2.). Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézet 1842 és 1845 között épült. Ritka építészeti megoldásai, – elsősorban körcentrális alaprajza – miatt különösen értékes műemlék. Magyarország egyik legrégebbi működő büntetés-végrehajtási intézete.

Alapító okirata szerint 1847-ben létesült, bár átadására már 1845-ben sor került. Az ország első börtöne, amely kifejezetten ilyen célokra épült. Az épület kórházat, kápolnát, raktárakat és pincét is magába foglalt. A helyiségek egy része már keramit padozattal rendelkezett. A korabeli börtönökhöz képest száraz, világos és egészséges fogva tartási lehetőséget biztosított.

1995-ben új irodaépület épült, majd egy évvel később konyhát és étkezdét adtak át.

A fogvatartottak munkáltatását a 19. században a „Nógrád Megyei Rabdolgoztató Intézet” keretei között oldották meg. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Ipoly Cipőgyár Kft. szolgálja.

Tervek jövőjéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013-ban a város képviselő-testülete új, 1000 fős börtön építését kezdeményezte a kormányzatnál. Új börtön építéséra ad okot, hogy már az 1845-ös megépítése óta 140-170 %-os túlzsúfoltsággal működik, az épületben működő cipőgyár pedig hely hiányában nem tud fejlődni. Az építés érdekében az önkormányzat telkeket ajánlott fel Balassagyarmat határában és arra kérte a miniszterelnököt, hogy támogassa a kezdeményezést.

A megüresedő épületből és az egykori Vármegyeházából kulturális komplexumot, európai rangú börtönmúzeumot és luxus börtönhotelt terveznek kialakítani.[1][2]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lőrincz József & Nagy Ferenc, Börtönügy Magyarországon, Budapest, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 1997, ISBN 963-03-4346-0
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról