Ipolynagyfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom)
Ipolynagyfalu03.JPG
A katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Ladislav Kerata
Irányítószám 991 10
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 419 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Terület 9,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolynagyfalu (Szlovákia)
Ipolynagyfalu
Ipolynagyfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 19° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 19° 05′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolynagyfalu (szlovákul: Veľká Ves nad Ipľom, korábban Falubka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykürtöstől 29 km-re délnyugatra az Ipoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe a kőkorszak óta lakott. Területén megtalálták a kőkor, bronzkor és vaskor településeinek nyomait is. A 6. században szlávok érkeztek a község területére, majd a 9. században megérkeztek a magyarok is. A falut 1252-ben IV. Béla király oklevelében Nogfolu néven említik először. 1442-ben Erzsébet királyné Nagyfalut Fedémesi Zobonya Imének a Deedi Farkas Péternek drégely kapitányainak adja. Ezután Litva várához is tartozott, majd a Lipthay, Forgách, Tersztyánszky, Crouy és Somschich családok voltak főbb birtokosai.

1476-ban négy jobbágyporta és malom is állt a faluban. 1504-ben az Erdődyek szereztek birtokot a községben. 1552. augusztus 10-én Ali budai pasa serege a palásti csatában legyőzte a magyar sereget és ezzel a környék török uralom alá került. 1667-ben 14, 1720-ban 12 jobbágyporta volt a faluban. A Tersztyánszky-kúria 1720 körül épült klasszicista stílusban, ma már nincs meg. A falu egykori cukorgyárát gróf Forgách Antal építtette a 19. században. A Szabó-malom egykor gőzmalomként működött. 1828-ban 79 házában 509 lakos élt.

Vályi András szerint "NAGYFALU. Magyar falu Hont Várm. Ipoly vize partyán, földes Urai Liptai, és 650több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Hidvég, és Szécsénkének szomszédságában, ehez 1/2 óránnyira, mellynek filiája, határja jó, legelője elég, mind a’ két féle fája van, szőleje jó, sok savanyú víz forrásai vagynak." [2]

Fényes Elek szerint "Nagyfalu, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján. 498 kath., 10 evang., 1 ref. lak., csinos úri lakással és kerttel, homokos, de termékeny határral, bortermesztéssel, vizi malommal. F. u. Tersztyánszky; Liptay. Ut. p. Ipoly-Ságh. " [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 325 lakosából 294 magyar, 13 német, 10 szlovák anyanyelvű és 8 csecsemő volt.

1910-ben 398 lakosából 397 magyar és 1 szlovák volt.

2001-ben 430 lakosából 348 magyar és 80 szlovák volt.

2011-ben 419 lakosából 292 magyar és 99 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templomát a 18. század közepén a Lipthay család építtette barokk stílusban. A templom alatti kriptában az építtető család tagjai nyugszanak.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolynagyfalu témájú médiaállományokat.