Nemes nyolcrétű ösvény

A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kerekere” a Nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi.

A Nemes nyolcrétű ösvény (szanszkritul: árjástánga-márga, páliul: arija-atthangika-magga)) a „történelmi Buddha” egyik legfőbb tanítása, aki azt tanította, hogy ennek a módszernek a követése a szenvedés megszüntetéséhez (dukkha) és a megvilágosodáshoz vezető út legfontosabb gyakorlata. A buddhisták ezeknek a tanításoknak az intelmeit arra használják, hogy a jelenségek tiszta természetébe bepillantást nyerjenek, és megszabaduljanak a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az érzéki csalódásoktól. A Nemes nyolcrétű ösvény a négy nemes igazság negyedik pontjának felel meg, miközben a Nemes nyolcrétű ösvény első pontja megegyezik a négy nemes igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban középútnak.

A buddhista szimbolikában a Nemes nyolcrétű ösvényt gyakran ábrázolják a dharma-kerékkel, azaz a dharmacsakra – vagyis a tan kereke – szimbólumával, melynek nyolc küllője az ösvény nyolc összetevőjét jelenti.

Eredete

A Nemes nyolcrétű ösvényt a megvilágosodáshoz vezető utat kereső Gautama Buddha fedezte fel újra a páli kánon Théraváda iskolájának és a kínai buddhista kánon néhány iskolájának szövegei szerint. Az írások szerint létezett egy ősi ösvény, amelyet már az összes korábbi Buddha is gyakorolt. A Nemes nyolcrétű ösvény egy olyan gyakorlat, amelyről azt mondják, hogy megvilágosodáshoz és megszabaduláshoz vezet. Az ösvényt Buddha hirdette tanítványainak, hogy azt kövessék.

A Nemes nyolcrétű ösvény gyakorlata a buddhista iskolák között eltérő. Az iskolától függően gyakorolják egészében, részben illetve módosításokkal. Mindegyik buddhista irányzat állítása szerint képes arra, hogy a tanulók számára a leghasznosabban alkalmazzák az ösvényeket.

Az ösvény hármas tagolása

A Nemes nyolcrétű ösvényt gyakran három részre szokták tagolni a következők szerint:

Felosztás	Nyolcrétű ösvény tényezői	Megszerzett tényezők
Bölcsesség (szanszkrit: pradnyá, páli: pannyá)	1. Helyes szemlélet	9. Legfelsőbb igaz tudás
	2. Helyes szándék	10. Legfelsőbb igaz megszabadulás
Erény (szanszkrit: síla, páli: szíla)	3. Helyes beszéd
	4. Helyes cselekvés
	5. Helyes életmód
Elmélyedés (szanszkrit és páli: szamádhi)	6. Helyes erőfeszítés
	7. Helyes éberség
	8. Helyes elmélyedés

A mahájána buddhizmusban a "három magasabb gyakorlat" néven ismert.

Helyes szemlélet - a képzetalkotás módja

Buddha szerint ez a négy nemes igazság belátása. Ez az elfogulatlan szemlélet feltárja, hogy a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti. Ez a Nemes nyolcrétű ösvény gyakorlásával lehetséges.

Helyes szándék - elhatározás

Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást, a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését. Valójában a helyes szemléletből fakadó elhatározásokat jelenti. Mindenre megalapozottan, átgondoltan határozzuk el magunkat, mindenre megfontolt okunk legyen. Tartsuk távol lelkünktől a meggondolatlan, jelentős ok nélküli tetteket.

Helyes beszéd

Itt Buddha négy dolgot említ. Tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől. Azaz igaz, egyetértést hozó, szeretettel és szellemmel teli beszéd a helyénvaló. Beszédünk legyen értelmes, jelentős, megfontolt, ne legyen se túl sok, se túl kevés, és hűen tükrözze a külvilág folyamatait. Kerüljük a csak a beszéd kedvéért való, alaptalan és össze-vissza beszédet, de ne zárkózzunk el az embertársakkal való érintkezéstől.

Helyes cselekvés - magatartás, külső cselekvés

A testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, nem adott dolog elvételétől és helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől való tartózkodás. Manicheista értelemben a kéz és az öl pecsétje tartozik ide.

Helyes megélhetési mód - életmód

Olyan életvitel, melyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg, illetve nem hágjuk át a helyes beszéd és cselekvés elveit. Buddha öt foglalkozást említ, bár elsőre idejétmúltnak tűnhetnek, ma is esedékesek: fegyverekkel, emberekkel, élőlényekkel, bódító szerekkel és mérgekkel való kereskedés.

Helyes erőfeszítés - törekvés

Buddha négy elvet említ:

1. Megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk,
2. A még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni,
3. A még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni,
4. A már meglévő jót megtartani, ápolni.

Ebben segíti a tanítványt a hét megvilágosodási tényező.

Helyes éberség - jelenlét, figyelem, tanulás az élettől

Buddhánál ez tudatosságot, majd éberséget jelent: testi szinten az érzések, a gondolatok, illetve a jelenségek terén. Az utóbbinál öt jelenségcsoportban való éberség kerül említésre. Elsőként a megvilágosodás akadályaiban, úgymint: érzéki vágy, rosszakarat, tompaság, nyughatatlanság, kétely. Másodikként a létezés halmazaiban: anyagi forma, érzet, észlelés, késztetés, tudat. Harmadik az érzékek és benyomásaik, illetve a tudat és a gondolatok egymásba fonódásának megfigyelése. Negyedikként megfigyelni, hogy a megvilágosodás hét tényezője, tehát az éberség, a jelenségek elfogulatlan vizsgálata, a tetterő, az öröm, a bizalom, az elmélyedés, a felülemelkedett egykedvűség bennünk van-e, vagy sem. Az ötödik pedig a négy nemes igazság, illetve a szellemi ismeretek tudatosítása az életben.

Helyes elmélyedés - önvizsgálat

Ez az előző lépések jelenléte mellett fokozatosan valósul meg. Egy tárgyra való koncentrációval kezdődik, melyhez Buddha negyvenféle tárgyat említ, de a megfelelőt a külső mester szóban adhatja át. Buddha négy szintet ismertet az elmélyedésben. Az elsőt gondolati felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség jellemzi. A másodikban az első két elem eltűnik, a harmadikban az elragadtatás is. Az utolsóban csak az egyhegyűség marad. A kontempláció ehhez hasonló, de belső tárggyal végezendő. A meditáció Buddhánál a teljes kiüresítést jelenti. Ma a célja sokkal inkább a gondolkodás élővé, tevékennyé, elevenné tétele. Ennek technikáját, ha megérett a tanítvány, a mester meditációban adja át.

Külső hivatkozások

Magyarul

• A Buddha ujja - A Nyolcrétű Nemes Ösvény definíciója
• Az ébredés hajnala - A Nemes Nyolcrétű Ösvény régen és ma
• Buddhista Vipassana Társaság - Nemes nyolcrétű ösvény
• SN 56.11 A Tan kerekét forgásba hozó beszéd
• MN 141 Az igazságok vizsgálata
• MN 58 Abhaja királyfi
• MN 61 Tanítások Ráhulának a Mangó-sziklánál
• SN 45.1 A nem-tudás
• DN 11 Tanítóbeszéd Kévattának

Angolul

• Buddha, The Eightfold Path
• The Noble Eightfold Path: The Way to the End of Suffering by Bhikkhu Bodhi
• What the Buddha Taught by Walpola Rahula
• The Noble & Harmonious 8-Fold Path: The Way to Real Happiness by Bhante Vimalaramsi
• Wings to Awakening: An Anthology from the Pali Canon by Thanissaro Bhikkhu
• The Path to Peace and Freedom for the Mind by Ajaan Lee Dhammadharo
• The Craft of the Heart by Ajaan Lee Dhammadharo
• Ambalatthika-rahulovada Sutta: Instructions to Rahula at Mango Stone by The Buddha. In this sutta, The Buddha instructs his son about skillful mental, verbal and bodily actions. Thanissaro Bhikkhu (trans.) (2006)

Jegyzetek angolul

• Allan, John (2008). The Eightfold Path. Retrieved 2008-03-06 from "BuddhaNet" at http://www.buddhanet.net/e-learning/8foldpath.htm.
• Bhikkhu Bodhi. The Noble Eightfold Path: The Way to the End of Suffering. Retrieved 4 July 2006.
• Bogoda, Robert (1994). A Simple Guide to Life (Wheel No. 397/398). Kandy: Buddhist Publication Society. Retrieved 2008-02-04 from "Access to Insight" (1996) at http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/bogoda/wheel397.html.
• Bucknell, Roderick & Stuart-Fox, Martin (1986). The Twilight Language: Explorations in Buddhist Meditation and Symbolism. Curzon Press: London. ISBN 0-312-82540-4
• Carter, John Ross and Palihawadana, Mahinda; tr. Buddhism: The Dhammapada. New York: History Book Club, 1992.
• Harderwijk, Rudy. A View on Buddhism: Mind and Mental Factors. Retrieved 4 July 2006.
• Kohn, Michael H.; tr. The Shambhala Dictionary of Buddhism and Zen. Boston: Shambhala, 1991.
• Ñanamoli Thera (tr.) & Bhikkhu Bodhi (ed., rev.) (1991). The Discourse on Right View: The Sammaditthi Sutta and its Commentary (The Wheel Publication No. 377/379; includes translations of Majjhima Nikaya 9 and the associated commentary from the Papañcasudani). Kandy: Buddhist Publication Society. Retrieved 22 September 2007 from "Access to Insight" (1994) at http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/nanamoli/wheel377.html.
• Niimi, J. Buddhism and Cognitive Science. Retrieved 8 July 2006.
• Nyanasobhano, Bhikkhu (1989). Two Dialogues on Dhamma (Wheel No. 363/364). Kandy: Buddhist Publication Society. Retrieved 2008-02-04 from "Access to Insight" (2005) at http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/price/wheel363.html.
• Walpola Rahula. What the Buddha Taught. New York: Grove Press, 1974. ISBN 0-8021-3031-3.
• Rewata Dhamma. The First Discourse of the Buddha. Somerville, Massachusetts: Wisdom Publications, 1997. ISBN 0-86171-104-1.
• Snelling, John. The Buddhist Handbook: A Complete Guide to Buddhist Schools, Teaching, Practice, and History. Rochester: Inner Traditions, 1991. ISBN.
• Sri Lanka Buddha Jayanti Tipitaka Series (SLTP) (n.d.). Avijjāvaggo (Samyutta Nikaya 44 [Sinhalese ed.], ch. 1, in Pali). Retrieved on 16 July 2007 from "Mettanet - Lanka" at: http://metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/3Samyutta-Nikaya/Samyutta5/44-Magga-Samyutta/01-Avijjavaggo-p.html.
• Thanissaro Bhikkhu; tr. Magga-vibhanga Sutta: An Analysis of the Path (Samyutta Nikaya 45.8), 1996. Retrieved 25 June 2006 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn45/sn45.008.than.html.
• —. Abhaya Sutta: To Prince Abhaya (On Right Speech) (Majjhima Nikaya 58); 1997a. Retrieved 20 July 2007 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.058.than.html.
• —. Avijja Sutta: Ignorance (Samyutta Nikaya 45.1); 1997f. Retrieved 2008-02-04 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn45/sn45.001.than.html.
• —. Cunda Kammaraputta Sutta: To Cunda the Silversmith (Anguttara Nikaya 10.176); 1997b. Retrieved 19 July 2007 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an10/an10.176.than.html.
• —. Kevatta (Kevaddha) Sutta: To Kevatta (Digha Nikaya 11); 1997c. Retrieved 19 July 2007 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.11.0.than.html.
• —. Maha-cattarisaka Sutta: The Great Forty (Majjhima Nikaya 117); 1997d. Retrieved 2 October 2006 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.117.than.html.
• —. Samaññaphala Sutta: The Fruits of the Contemplative Life (Digha Nikaya 2); 1997e. Retrieved 19 July 2007 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.02.0.than.html.
• —. Canki Sutta: With Canki (excerpt) (Majjhima Nikaya 95); 1999. Retrieved 20 July 2007 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.095x.than.html.
• —. Maha-satipatthana Sutta: The Great Frames of Reference (Digha Nikaya 22); 2000. Retrieved 18 July 2007 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.22.0.than.html.
• —. Vanijja Sutta: Business (Wrong Livelihood) (Anguttara Nikaya 5.177); 2001. Retrieved 2 October 2006 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an05/an05.177.than.html.
• —. Micchatta Sutta: Wrongness (Anguttara Nikaya 10.103); 2004. Retrieved 2008-02-04 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an10/an10.103.than.html.
• —. Saccavibhanga Sutta: An Analysis of the Truths (Majjhima Nikaya 141); 2005. Retrieved 18 July 2007 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.141.than.html.
• Watson, Gay. Buddhism Meets Western Science. Retrieved 8 July 2006.