Fuke iskola
| Fuke iskola | |
|---|---|
 | |
| Iskola: | Lin-csi zen buddhizmus |
| Alapító: | Pu-hua |
| Alapítva: | 1661 |
| Fő templom: | Mjóandzsi |
| Altemplomok: | |
| Vonal: | Pu-hua |
| Elsődleges helyszín: | Japán |
A fuke iskola (japán: 普化宗, fuke-sú) vagy fuke zen a japán buddhista zen tiszavirág-életű iskolája volt Japán feudális időszakában, a 13. és a 19. század között. A szekta filozófiai hátterét a különc zen mester, Pu-hua nézőpontja, illetve a korai lin-csi és a csan vallásfilozófia - főleg Huj-neng „azonnali megvilágosodása” – jelentette.
A fuke szerzetesek és papok (komuszó) arról voltak híresek, hogy sakuhacsi bambuszfurulyán játszottak a meditációs gyakorlatuk során, amelyet úgy neveznek, hogy szuizen („fújó meditáció”). Ez az újítás más zen szekták zazen („ülő meditáció”) gyakorlatából ered. Az emberek szemében a fuke legjellemzőbb vonása az volt, hogy a szerzetesek fejre húzott fonott kosárral és furulyázva mentek zarándokútra.
A fuke iskola elméleti hátterét a megvilágosodás szavak általi elmagyarázásának lehetetlensége adja, valamint a legfontosabb szövegeik olyan mahájána szútrák, mint a Lankávatára-szútra, a Gyémánt szútra, illetve Bódhidharma „Véráram beszéde”. Szerzeteseik ritkán kántáltak buddhista szútrákat vagy más szövegeket. A megvilágosodás kifejezésére a furulya általi zene szolgál, a honkjoku.
A szekta ma is létezik, jóllehet kevésbé szervezett formában. Évente megrendezésre kerülő találkozóikon több száz sakuhacsi zenész, rinzai és fuke érdeklődésű háztulajdonos szokott összegyűlni. Ilyen csoport például a Kjocsiku Zendzsi Hoszan Kai (KZHK) és a rokon Mjóan Társaság. Fő templomuk a Tófukudzsi és a Mjóandzsi.
Galéria[szerkesztés]
-
Komuszó (fuke szerzetes) fonott kosárral (天蓋 tengai vagy tengui) a fején, aki sakuhacsi furulyán játszik – J. M. W. Silver. -
A Mjóandzsi templom bejárata Kiotóban. Ez a templom volt a fuke fő temploma. Kjocsiku Zendzsi alapította. -
Fuke szerzetes a bambusz furulyával és a fonott kosárral
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ferguson, Andy. Zen's Chinese Heritage: The Masters and Their Teachings. Wisdom Publications, Boston, 2000. ISBN 0-86171-163-7.
- Watson, Burton; tr. The Zen Teachings of Master Lin-Chi: A Translation of the Lin-chi lu. New York: Columbia University Press, 1999. ISBN 0-231-11485-0.
- Schloegl, Irmgard; tr. The Zen Teaching of Rinzai. Shambhala Publications, Inc., Berkeley, 1976. ISBN 0-87773-087-3.
- Shin Meikai kokugo jiten (新明解国語辞典), Sanseido Co., Ltd., Tokyo 1974
