Gyémánt szútra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sorozat témája
Mahájána
Sablon:Mahájána buddhizmus
Szubhúti a történelmi Buddhához fordul tanácsért – részlet a Tunhuangban talált nyomtatásról

A Gyémánt szútra a mahájána Pradzsnyápáramitá, avagy a tökéletes bölcsesség szútrái egyik szútrája, amely kihangsúlyozza a nem-tartózkodás és a nem-ragaszkodás gyakorlatát. A szöveg szanszkrit nyelvű teljes címe Vadzsraccsédiká Pradzsnyápáramitá-szútra.

A 20. század elején Stein Aurél a tunhuangi kéziratok között megtalálta a Gyémánt szútra kínai nyelvű verzióját, amelyen a 868. május 11-ei dátum szerepelt.[1] A British Library szerint „ez számít a legkorábbi dátummal ellátott, teljességében fennmaradt nyomtatott könyvnek”.[2]

Címe[szerkesztés]

A szútra legkorábbi ismert szanszkrit címe Vadzsraccsediká Pradzsnyápáramitá-szútra, amelynek hozzávetőleges fordítása „Vadzsra vágó bölcsesség tökéletessége szútra”. A magyar nyelvű, általánosan használt rövid címei a Gyémánt szútra és a Vadzsra szútra. Igen nagyra becsülik ezt a szútrát azokban az ázsiai buddhista országokban, ahol a mahájána irányzat az uralkodó. Ezekben a következő címeket használják:

  • szanszkrit: वज्रच्छेदिकाप्रज्ञापारमितासूत्र, Vadzsraccsediká Pradzsnyápáramitá-szútra
  • kínai: 《金剛般若波羅蜜多經》, Csin-kang Po-cse-po-lo-mi-to Csing
  • japán: 金剛般若波羅蜜多経, Kongō hannya haramita kyō – rövid címe: 金剛経, Kongō-kyō
  • koreai: 금강반야바라밀경, Kumgang panjabaramil kjong – rövid címe: 금강경, Kumgang kjong
  • mongol: Jeke kölgen szudur[3]
  • vietnámi Kim cương bát-nhã-ba-la-mật-đa kinh – rövid címe: Kim cương kinh
  • tibeti འཕགས་པ་ཤེས་རབ་ཀྱི་ཕ་རོལ་ཏུ་ཕྱིན་པ་རྡོ་རྗེ་གཅོད་པ་ཞེས་བྱ་བ་ཐེག་པ་ཆེན་པོའི་མདོ།, wylie: ’phagsz pa sesz rab kji pha rol tu phjin pa rdo rdzse gcsod pa cses bja ba theg pa csen po’i mdo

Története[szerkesztés]

Kumáradzsíva szobra a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen lévő Kizil-barlangok előtt

A szöveg teljes története nem ismert, azonban a japán tudósok általánosságban úgy vélik, hogy a Gyémánt szútra a „Pradzsnyápáramitá” irodalom keletkezésének korai időszakából való.[4] Néhány nyugati tudós azon a véleményen van, hogy az Astaszáhaszriká Pradzsnyápáramitá-szútra a Gyémánt szútra korai változatából ered.[4] A nyugati tudományosság korai időszakában Friedrich Max Müller értelmezte a Gyémánt szútrát.[5]

A szútra legelső kínai nyelvű fordítását egy Kumáradzsíva nevű tudós fordítónak tulajdonítják, aki az i.sz. 401-ben fordította ezt a művet.[6] Kumáradzsíva fordítási stílusa könnyen felismerhető, nem a szó szerinti fordításra törekedett, hanem a tartalmat igyekezett átültetni gördülékeny nyelvezetbe.[7] Az ő fordítását évszázadokon keresztül nagyra tartották és az ő munkája szerepel a tunhuangban talált tekercseken is. Kumáradzsíva után többen is megpróbálkoztak a szanszkrit szöveg lefordításával. 509-ben Bodhirucsi, 558-ban Paramártha, 648-ban Hszüan-cang és 703-ban Ji-csing ültette át a szöveget kínai nyelvre.[8][9][10][11]

A kínai buddhista szerzetes és utazó Hszüan-cang ellátogatott a 7. században a bamijáni (ma Afganisztán, korábban Gandhára) mahászánghika-lokottaraváda kolostorba. Az ő utazási beszámolói alapján a mai régészek rátaláltak az egykori kolostor romjaira.[12] Feltártak itt több mahájána szútra nyírfakéregre készült kézirat maradványait, köztük a Vadzsraccshediká Pradzsnyápáramitá-szútrát (MS 2385), amely ma a Schøyen-gyűjtemény részét képezi.[12] Ezt a kéziratot szanszkrit nyelven írták, díszes gupta írással.[12] Ugyan ez a szanszkrit kézirat tartalmazza a Gyógyító Buddha szútrát (Bhaisadzsjaguruvaidúrjaprabhárádzsa-szútra) is.[12]

A Gyémánt szútra új kultúrát hozott létre, amely előtt hódoltak és amelyhez számtalan szövegmagyarázatot készítettek a kelet-ázsiai buddhista országokban. A Tang-dinasztia uralmának végére (907) már több mint 800 ilyen szövegmagyarázat készült csak Kínában.[13] Ezek közül az egyik legismertebb a csan buddhista iskola hatodik patriarchája, Huj-neng által készített Alapvetések könyve.[14][15]

Tartalma és tanításai[szerkesztés]

A Gyémánt szútra egy kínai nyelvű zsebkönyve

A Gyémánt szútra, sok más buddhista szútrához hasonlóan, az „Így hallottam” vagy „Magam hallottam egy alkalommal” (szanszkrit: evaṃ majá srutam) felvezetéssel kezdődik. A szútrában Buddha a napi élelemszerző alamizsna körútjáról visszatérve leül egy párnára. Ekkor érkezik hozzá egyik tanítványa, Szubhúti, akivel beszélgetést folytatnak az észlelés természetéről, kérdés-felelet formában. Buddha gyakran mond paradoxonnak tűnő állításokat, mint például „Szubhuti, azok, akikre te hivatkozol, valójában nem élőlények, de nem is nem-élőlények. Miért? Azért, mert az »élőlény« kifejezés csupán egy név.”.[16] Úgy tartják, hogy Buddha abban segített Szubhútinak, hogy megértse a valóság természetét, hogy az nem érthető meg szavak által, amelyek csupán elnevezések. Buddha kiemelte, hogy a formák, a gondolatok és a koncepciók végső soron illuzórikusak, a megvilágosodás ezeken keresztül nem ragadható meg, azokat félre kell tenni. Hszing Jun Gyémánt szútrához írt szövegmagyarázatában négy fő pontot emel ki: az énhez való ragaszkodás nélküli adás cselekedetét, a mások megszabadítása az énhez és a máshoz való ragaszkodás nélkül, a ragaszkodás nélküli életvitel, és megvalósítás nélküli gyakorlás („ha tudatát nem befolyásolják az érzéki világ által keltett elképzelések”).[17]

A tanításban Buddha többször megismétli, hogy aki képes megjegyezni és elméjében tartani akár csak négy sort, az mérhetetlen érdemeket szerez. A 26. szakasz egy négysoros költeménnyel végződik:

„Mert a múló világban minden lételem olyan:

akár egy csillag a derengő hajnalban, vagy
egy buborék a folyó felszínén, olyan:
mint a villámfény a nyári felhők között, olyan:
mint az ellobbanó lámpafény,

a futó jelenés, vagy a röpke álom.[18]”

A tunhuangi nyomtatás[szerkesztés]

A Gyémánt szútra fablokkos nyomtatása a világ legkorábbi teljességében fennmaradt nyomtatott könyve
Lásd még: Tunhuangi kéziratok

A British Library-ban őrzik a Gyémánt szútrának egy fablokkal nyomtatott változatát, amely ugyan nem a legrégibb nyomtatott könyv a világon, viszont a legkorábbi dátummal ellátott nyomtatott könyv a történelemben. A rendkívül finom megmunkálású könyv tanúsága szerint a könyvnyomtatásnak már akkor is komoly hagyománya létezett. Ez a fennmaradt kínai nyelvű nyomat egy hozzávetőleg 5 méter (16 láb) hosszú irattekercs. Stein Aurél régész talált rá a szövegre 1907-ben, aki egy a Mokao-barlangokat (más néven „Ezer buddha-barlangok” Tunhuang város közelében) őrző szerzetestől vásárolta meg. Ez az első fennmaradt kínai ősnyomtatvány, melyet hat fatábláról a xilográfia technikájával nyomtattak.[19]

A szöveg végén elhelyezett kolofon belső részén a következő szöveg található:

„Áhitattal készült Vang Csie által egyetemes szabad használatra a szülei nevében a 9. Hsziantong év 4. hónapjának 15. napján [868. május 11.].”

Mindez mintegy 587 évvel korábban volt, mint Gutenberg első Biblia nyomtatása.

2010-ben Frances Wood író és történész a könyv helyreállításán dolgozott.[20][21] A British Library internetes oldalán ma a teljes szöveg szabadon hozzáférhető.[22]

Magyar fordításai[szerkesztés]

  • Gyémánt szútra. Mahájána buddhista szentiratok; vál., ford., előszó Bánfalvi András; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 1998
  • Gyémánt áttörés. A Gyémántvágó Szútra és magyarázatai; ford., jegyz. Agócs Tamás; A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Bp., 2000

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Soeng, Mu. Diamond Sutra: Transforming the Way We Perceive the World. Wisdom Publications, 58. o. (2000. június 15.). Hozzáférés ideje: 2012. május 11. [halott link]
  2. ↑ Online Gallery - Sacred Texts: Diamond Sutra. Bl.uk British Library, 2003. november 30. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
  3. ↑ Manuscript of a Mongolian Sūtra. World Digital Library. (Hozzáférés: 2014. június 22.)
  4. ↑ a b Williams, Paul. Mahāyāna Buddhism: the Doctrinal Foundations. London, UK: Routledge, 42. o. 
  5. ↑ Müller, Friedrich Max. The Sacred Books of the East, Volume XLIX: Buddhist Mahāyāna Texts, Part II. Oxford: Clarendon Press, xii-xix. o. (1894) 
  6. ↑ The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (T 235). A. Charles Muller. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  7. ↑ Nattier, Jan (1992). „The Heart Sūtra: A Chinese Apocryphal Text?”. Journal of the International Association of Buddhist Studies 15 (2), 153–223. o. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 21.)  
  8. ↑ The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (T 236). A. Charles Muller. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  9. ↑ The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (T 237). A. Charles Muller. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  10. ↑ The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (T 220,9). A. Charles Muller. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  11. ↑ The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (T 239). A. Charles Muller. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  12. ↑ a b c d Schøyen Collection: Buddhism. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
  13. ↑ Yongyou Shi. The Diamond Sūtra in Chinese Culture. Los Angeles: Buddha's Light Publishing, 14. o. (2010). ISBN 978-1-932293-37-1 
  14. ↑ Hui-neng [慧能 Az alapvetés könyve [六祖壇經]]. Terebess.hu. (Hozzáférés: 2015. május 21.)
  15. ↑ The Sutra of Hui-neng, Grand Master of Zen: With Hui-neng's Commentary on the Diamond Sutra. Shambhala Publications (1998) 
  16. ↑ The Diamond of Perfect Wisdom Sutra. Chung Tai Translation Committee. [2015. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  17. ↑ Hsing Yun. Four Insights for Finding Fulfillment: A Practical Guide to the Buddha's Diamond Sūtra. Buddha's Light Publishing, 87. o. (2012) 
  18. ↑ Gyémánt szútra - fordította: Kovács Gábor. Tarrdaniel.com. (Hozzáférés: 2015. május 21.)
  19. ↑ Lacza Tihamér: Az ókor emlékezete pp. 65. Lilium Aurum, 2004. (Hozzáférés: 2019. január 9.)
  20. ↑ Restoring the world's oldest book, the Diamond Sutra. BBC, 2010. december 5. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  21. ↑ „Restoration of the Diamond Sutra”. IDP News (38), 4–5. o. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 16.)  
  22. ↑ Copy of Diamond Sutra. bl.uk. [2004. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]

  • Alan Cole: Text as Father: Paternal Seductions in Early Mahayana Buddhist Literature (Berkeley: U Cal Press, 2005) – "Be All You Can't Be, and Other Gainful Losses in the Diamond Sutra."
  • Hsuan Hua: (2002). A General Explanation: The Vajra Prajna Paramita Sutra, Burlingame California: Buddhist Text Translation Society, ISBN 0881394300
  • William Gemmell (ford.): The Diamond Sutra, Trübner, London 1912.
  • Nan Huaijin: Diamond Sutra Explained. Florham Park, NJ: Primordia, 2004. ISBN 0-9716561-2-6
  • Red Pine: The Diamond Sutra: The Perfection of Wisdom; Text and Commentaries Translated from Sanskrit and Chinese. Berkeley: Counterpoint, 2001. ISBN 1-58243-256-2
  • Thich Nhat Hanh: The Diamond that Cuts Through Illusion: Commentaries on the Prajñaparamita Diamond Sutra. Berkeley: Parallax Press, 1992. ISBN 0-938077-51-1
  • Joyce Morgan and Conrad Walters: Journeys on the Silk Road: a desert explorer, Buddha’s secret library, and the unearthing of the world’s oldest printed book, Picador Australia, 2011, ISBN 978-1-4050-4041-9.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Gyémánt szútra témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyémánt_szútra&oldid=26893963”