Szúrja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szúrja szobra a konáraki naptemplomban

Szúrja (dévanágari: सूर्य IAST: Sūrya) a napisten a hinduizmus istenei között. A védákban a legfontpsabb istennek számított, apja Djausz, vagy Indra a vihar és a harc istene. Arany színű hajával és fénylő karjaival áll szekerén, amelyet hét ló húz. Lótuszvirágot tart kezében, miközben megállás nélkül körbejárja a földet, hogy fényt és világosságot árasszon a világban. Néha vörösre festett testtel ábrázolják.

Anyja Aditi anyaistennő. Indrával, és testvérével Agnival, a tűz istnével korai trimúrtit alkotott. Létezik olyan mítosz is, amelyben Purusa, az ősóriás szeméből szökött elő, ezért Szúrja maga a szem, amely tekintetével átfogja a világmindenséget.

Egy mítosz szerint felesége, Szandnya megszökött tőle, mivel férje forróságát képtelen volt elviselni. Szúrja a keresésére indult, egy mezőn akadt rá, hol az kanca alakjában legelt. Szúrja a mezőn magáévá tette, így fogantak Révanta a harcos, és a két Asvin testvér, a hajnal hirnökei. Hogy Szandnya megmaradjon mellette, Szúrja levetette lángoló sugarainak egy részét, ezekből az istenek fegyvereket kovácsoltak.

A Brahma-purána a „legfelsőbb szellemnek” nevezi, amely az istenek és emberek lelkébe lát, alakját a tizenkét legfontosabb isten szentenciájaként tiszteli.

A hívők hozzá intézik a napi meditációjukat segítő kötelező, legfontosabb mantrát, a Gájatri-mantrát, amelyet naponta háromszor recitálnak, ennek elhagyása a hit szerint az isten meggyilkolásával lenne egyenlő. Annak ellenére, hogy mekkora jelentőséggel bír, meglehetősen kevés templomot állítottak számára. A leghíresebb a konáraki naptemplom, amely már a 17. sz óta nem tölt be szakrális funkciót.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vanamali Gunturu: Hinduizmus. Budapest: Bioenergetic. 2005. ISBN 9639569771  
  • Rachel Storm: Keleti mitológiák enciklopédiája. Budapest: Gloria. 2000. ISBN 9639283045  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]