Mérték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A „mérték” szót sokféle, bár egymástól nem független értelemben használhatjuk.

  • A matematikában:
    • A terület, térfogat és valószínűség fogalmainak és hasonlóknak közös általánosításait (bizonyos halmazfüggvényeket) mértéknek nevezzük (angol „measure”).
    • A metrikus terekben definiálható, a köznapi távolsággal a legszorosabb kapcsolatban álló metrika fogalmát magyarul a „mérték”-nek fordíthatnánk, azonban ennek kevés köze van a „measure”-fogalomhoz, így az egyértelműség kedvéért általában magyarul is a metrika kifejezést használjuk e fogalomra (kivéve konkrétan definiált metrikák esetén).
  • A fizikában
    • a fizikai mennyiségek mértékei a bevezetett mértékegységek. Lásd még mérés.
    • egy ábeli vagy nemábeli lokális fázisinvarianciához (mértékinvarianciához) tartozó állapotok közül az egyiket kiválasztó feltétel (gauge) (ld. mértékszabadság)

A köznapi életben néha a „határ”, „korlát” szó jelentésével egyezően is használjuk:

Semleges értelemben is használjuk:

  • A ruházat készítésekor egy adott személyre jellemző méretek együttese.

Idézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Est modus in rebus, sunt certi denique fines”.
(Horatius: Szatírák I. 1. 106.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]