Csók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Auguste Rodin: A csók

A csók az ajkak összeérintése valamivel. A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlősállatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette.

Csók mint az érzelmek kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai nyugati kultúrában a csók leggyakrabban a vonzalom kifejezése. Közeli ismerősök találkozáskor vagy búcsúzáskor gyakran arcon csókolják egymást (vagy az arc mellett a levegőbe cuppantanak). (Ez utóbbit inkább puszinak szokták hívni, nem csóknak.) Európában és Latin-Amerikában leginkább ellenkező neműek vagy két nő közt fordul elő, de a Közel-Keleten férfiak közt is. Magyarországon a puszi férfiaknál kizárólag rokonok, barátok között szokás, idegenekkel nem.

A romantikus vonzalom vagy szexuális vágy kifejezéseként két ember rendszerint szájon csókolja egymást, ez hevesebb és hosszabb, mint az arcra adott csók. A szenvedélyesebb csókoknál kinyithatják a szájukat, szívogathatják egymás ajkait, összeérinthetik a nyelvüket.

Csók mint jelkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csók, mikor nem az érzelmek kifejezése, jelképes cselekedet is lehet, például egy uralkodó vagy pápa gyűrűjének megcsókolásával az alávetettséget fejezik ki. A brit uralkodó és a magas rangú politikusok találkozását szintén kézcsók-ceremóniának hívják angolul, bár manapság már nem csókolják meg az uralkodó kezét.

Az interneten és az IRC-n a csókot ezek az emotikonok fejezik ki: xx, :-* és (K).

Aszimmetria a csókolózásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csókolózáskor, hogy az orrok ne ütközzenek össze, az emberek oldalra fordítják a fejüket. A Nature magazin egyik cikkében Onur Güntürkün pszichológus (Ruhr Egyetem, Németország) 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra. Güntürkün szerint ez újszülöttkori preferenciára vezethető vissza.[1]

Biológia és evolúció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antropológusok még nem jutottak végső döntésre arról, hogy a csók egy tanult viselkedés vagy pedig ösztönös. Feltehetőleg kapcsolódik a szoptatáshoz vagy ahhoz a tevékenységhez, amikor az anyák megrágják az ételt gyermekeiknek. Az emberen kívül más főemlősök is végeznek hasonló aktivitást. A kutyák, macskák, madarak és néhány egyéb állat szintén végez csókhoz hasonlítható cselekvést, mint például a másik testének megnyalása vagy tisztítása.

A csókolózás fiziológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csókolózás során különböző feromonok cserélődnek melyek fontos élet- és viselkedéstani hatásokkal bírnak. A csók során cserélődnek például a nem illékony arcbőr és nyálkahártya felületi lipidek, melyek a kémiailag legbonyolultabb feromonok közé tartoznak.

A csókolózás bonyolult fizikai folyamat, mely jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Az egyik legjobban igénybe vett izom a száj körüli izom (musculus orbicularis oris), mely a száj gyűrődéséről gondoskodik. Francia csók esetén, a nyelv is egy jelentős szerepet kap. Az ajkak számos érzékeny idegvégződéssel rendelkeznek, ezért roppant érzékenyek az érintésre vagy harapásra.

Betegség-átvitel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csók folyamán betegségek terjedhetnek (pl.: herpesz - Mononucleosis infectiosa) illetve allergiás reakciók léphetnek fel (drogokra és mogyoróra) a csókolózó felek közt. A kutatások azt mutatják, hogy HIV terjedése csókolózással nagyon valószínűtlen, ugyanakkor volt rá példa.

Pozitív élettani hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban stresszcsökkentő hatással rendelkezik. Egy kontroll vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a csókolózás gyakoriságának növelése a házas és együtt élő pároknál egyaránt érezhető stresszcsökkenést, az együttélési elégedettség növekedését és koleszterinszint-csökkenést okozott.

Csókok a történelemben, az irodalomban és a művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csók, Gustav Klimt műve
  • A Bibliában Júdás csókkal árulta el Jézust.
  • Az ókori rómaiak háromféle csókot ismertek: az osculum a baráti puszi, a basium a szájra adott csók, a suavium pedig az érzéki csók.
  • A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal ébreszti fel / kelti életre a nőt. A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából, és a Mátrix című filmben is a nő (Trinity) csókolja meg a férfit (Neo), hogy visszahozza az életbe.
  • Tarkan 1997-es slágerének, a Şımarıknak a refrénje két cuppanós csókból áll.
  • Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).
  • Constantin Brâncuși szobrai A csók (Sărutul) és A csók kapuja (Poarta sărutului).
  • Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van; a jelenet abban az időben botrányosnak számított.[2]
  • Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben lefényképezett egy csókolózó párt a párizsi Hotel de Ville előtt. A fénykép híressé vált, később A csók a városháza előtt címet kapta. Az 1990-es években egy pár sikertelenül beperelte a fényképészt, azt állítva, hogy ők szerepeltek a képen.
  • Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Time Square-en.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A leghosszabb csókra New Yorkban került sor, 2001. december 5-én. Louisa Almedovar és Rich Langley 30 óráig, 59 percig és 27 másodpercig csókolták egymást.
  • A csók egyik legkedveltebb változata az ún. francia csók, aminek során az ajkak nyitva vannak és a nyelv is aktív szereplőjévé válik a csóknak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csók témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a csók címszót a Wikiszótárban!