Illés Lajos (zenész)
| Illés Lajos | |
 |
|
| Illés Lajos | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Illés Lajos |
| Becenév | Szomjas |
| Született |  Budapest1942. március 18. |
| Elhunyt |  Budapest2007. január 29. (64 évesen) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | beat, rock |
| Aktív évek | 1960-2007 |
| Együttes | Illés-együttes (1960-2007) |
| Hangszer | Billentyűs hangszerek, citera, harmonika, ütőhangszerek, melodika, accordion, dob, pozan |
|
|
|
| Illés Lajos weboldala | |
Illés Lajos (Budapest, 1942. március 18. – Budapest, 2007. január 29.) magyar zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, a „Kossuth-díjas kántor”.[1]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Illés Lajos 1942. március 18-án született Budapesten, Illés Lajos és Toldy Irén gyermekeként.
Testvérével, Illés Károllyal együtt alapították az Illést 1960-ban és az új zenei stílussal fellépő, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre szert tett együttes a nevét is a testvérekről kapta.
Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika.
Az Illés-együttesnek 3 korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. „Családi zenekarként” az együttes már 1957-ben létezett (az Illés-fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként). A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dob.
Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).
1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után.[1] 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára. [2]
Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idején ritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: „Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel” – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.[1]
Magánélete [szerkesztés]
Művei [szerkesztés]
- Egy fiú és a tündér (1974, musical Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján, együtt Görgey Gáborral)
- Liliomfi (1987) (zenés játék Szigligeti Ede: Liliomfi című népszínművére)
- Kicsit keserű 1988 szerzői album
- Velünk az Isten (1991, oratorikus rock-istentisztelet. Szövegét -a református istentisztelet liturgiájának felhasználásával- Makkai Lilla és Makkai László írta.)
- Cantus Hungaricus (1994)
- Magyar Ének I-II-III. – Cantus Hungaricus (1996) (énekelt magyar versek albuma 3 részből, magába foglalja középső részként az 1994-ben írt Cantus Hungaricus-t, kifejtve olyan zenei vázlatokat, amelyek 1994-ben az időkorlátok miatt nem kerültek kiadásra.)
- Válaszúton - népdalátiratok (1997) (Szvorák Katival)
- Álomföldön - megzenésített versek (1997) (Szvorák Katival)
- Betlehem csillaga (2000, rockopera, Utassy Józseffel (József Attila-díjas) verses szövegével a millenniumi évben Jézus Krisztus születéstörténetével)
- Tánc-lánc - Majla Sándor erdélyi költő gyerekverseire írt dalok (2001) (Szabó Borókával)
- Magyar Te Deum - Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2003)
- Karácsonyi Te Deum - Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2005)
Illés Lajos Zeneiskola és Zeneház [szerkesztés]
.jpg)
Cegléden, a Batthyány u. 15. szám alatt található. Ez az első zeneiskola, amit Illés Lajosról neveztek el. A zeneiskola 2007 októberével nyitotta meg kapuit a könnyűzenei oktatásra vágyó diákok előtt.
