Szibériai nőszirom
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Iris sibirica L. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szibériai nőszirom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai nőszirom témájú médiaállományokat. |
A szibériai nőszirom (Iris sibirica) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzői
50-80 cm magas, nyúlánk termetű, üreges szárú nősziromfaj. A levelek 5-7 mm szélesek, sokkal rövidebbek a virágzó szárnál. A felső szárlevelek és a buroklevelek hártyásak. Szára rendszerint egyvirágú. A külső lepelcimpák körmének hossza feleakkora, mint a kerekded, elöl kicsípett csúcsi rész. A lepel sötétlila. Termése tok, nem csőrös. Május-júniusban virágzik. Tőkéjében meghajtó és hánytató anyag van, ezért a mérgező növények közé számítják.[1]
[szerkesztés] Élőhelye
Az alapfaj hazája Európa, Ázsia, nálunk nedves réteken, üde tölgyesekben él. Változó vízellátású láp- és mocsárréteken, láperdők szélén fordul elő.
