Szúnyoglábú bibircsvirág
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúnyoglábú bibircsvirág témájú médiaállományokat. |
A szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe sorolt kosborfélék (Orchidaceae) családjában a bibircsvirág (Gymnadenia) nemzetség típusfaja.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
Jellemzően európai növény.
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
20–60–(80) cm magas, évelő lágyszárú. Gumója tenyeresen hasadt.
Szára hengeres, el nem ágazó, leveles és a többi résszel együtt kopasz. Szálas-lándzsás alsó, tőálló levelei 10–20 cm hosszúak és 8–15 mm szélesek, a szálas ár alakú szárlevelek 0,5 cm hosszúak. A levelek széle ép.
Virágzata változatos alakú, sokvirágú, végálló fürt; hossza a szár hosszának egyharmadát is elérheti. A virágok kicsik, illatosak; színük a halvány bíborvöröstől a rózsaszínen át a fehérig változhat. A mézajak háromkaréjú; a középső karéj akkora, mint az oldalsók. A tompa csúcsú lepellevelek közül kettő oldalra eláll, három sisakszerűen összeborul. Az ívesen lefelé görbülő, sarkantyú fonalszerű; a magháznál másfél–kétszer hosszabb: 12–20 mm. Csúcsa egyenletesen elkeskenyedik, a vége hegyes (szúnyoglábszerű — erről kapta a nevét). Termése tok.
Életmódja, élőhelye [szerkesztés]
Földön lakó, mészkedvelő orchideaféle. Lápréteken, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, kaszálókon, gesztenyésekben nő.
Májustól júliusig nyílik; virágait lepkék porozzák be.
Felhasználása [szerkesztés]
Gyógynövény.
Források [szerkesztés]
- Növényhatározó: Szúnyoglábú bibircsvirág
- TERRA Alapítvány: Gymnadenia conopsea (L.) R. BR.
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 22.

