Budapest XVII. kerülete
| Budapest XVII. kerülete | |||
 |
|||
| Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld) | |||
|
|||
| Egyéb elnevezés: Rákosmente | |||
| Közigazgatás | |||
| Városrészek | Akadémiaújtelep Madárdomb Rákoscsaba Rákoscsaba-Újtelep Rákoshegy Rákoskeresztúr Rákoskert Rákosliget Régiakadémiatelep [1] |
||
| Irányítószám | 1171-1174 | ||
| Polgármester | Riz Levente (Fidesz) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 78 537 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 1525 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 54,83 km² | ||
| Budapest XVII. kerülete weboldala | |||
Budapest XVII. kerülete Budapestnek a Dunától keletre legtávolabb fekvő kerülete. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Rákosmente. Közkeletű gúnyneve Rákosborzasztó, Rákosrettenetes, mely a belvárostól való nagy távolságára és a sok Rákos- kezdetű városrésznévre utal. A családi vagy kertes házas jellegű kerület lakossága az 1970-es – 80-as években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is (2007-ben túllépte a 80 ezret), annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelentős, korábban zöld, vagy mezőgazdasági jellegű területeken épültek új lakóparkok és családi házas részek, illetve bővültek a már meglévők.
Tartalomjegyzék |
Fekvése, földrajza [szerkesztés]
1. Régiakadémiatelep – 2. Rákoskeresztúr – 3. Madárdomb
4. Akadémiaújtelep – 5. Rákosliget – 6. Rákoscsaba-Újtelep
7. Rákoscsaba – 8. Rákoskert – 9. Rákoshegy
Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő, stb.)
A főváros legnagyobb kerülete, 54,83 négyzetkilométer területű, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja.
Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. Noha a Pesti-síkság része, területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. A pesti oldal és egyben a Pesti síkság legmagasabb pontja, az Erdő-hegy is itt található Rákoskert és Rákoscsaba legkeletibb lakóházas találkozásánál, a Pesti út mentén. Magassága 241 méter (a Gellért-hegy 235 méteres).
A XVII. kerületben található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.
A Liszt Ferenc repülőtér hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a 2-es futópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.
Története [szerkesztés]
A kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták.
A kerületnek közös történelme, lévén 1950 óta létezik, nincs, az egyes kerületrészek azonban mind rendelkeznek önálló történelemmel, az leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethető meg. A szájhagyomány szerint például a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezen vélt vagy valós kötődést számos utca- és térnév is megjeleníti. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven.
A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban országos jelentőségű hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgyűléseket illetve nemesi gyűléseket. Buda elestével (1541) a mai XVII. kerület teljes egészében török uralom alá került, az akkor itt létező Keresztúr és Csaba települések a török porta adófizetői lettek és csak Buda visszafoglalása (1686) után kerültek újra magyar kézre. A környéken folyó heves harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.) A rákoscsabai római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848 augusztus 29-én.
Bartók Béla 1911 és 1920 között Rákoshegyen élt és alkotott, egykori otthona ma emlékházként funkcionál. A mai kerület különböző településrészein élt hosszabb rövidebb ideig Kacsóh Pongrác vagy Berky Lili és Gózon Gyula is, akárcsak a 2006-ban elhunyt, magát mindig büszkén rákosligetinek valló Gregor József is, akinek a nevét vette fel a településrész iskolája is.
Az 1950-es egyesüléskor önálló többi kerületrész, Rákosliget, illetve Rákoshegy jóval fiatalabbak; előbbi 1907-ben, utóbbi 1921-ben vált önálló nagyközséggé, mindkettő Rákoskeresztúrtól. Rákoskert sohasem élvezett önállóságot, ahogy Madárdomb sem, előbbi Rákoscsaba részeként csatlakozott Budapesthez, míg az utóbbit csak 1984-től kezdték beépíteni.
A városiasodás az 1970-es évek végének nagy panelépítési programjaival indult, az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas panel-lakótelepeket húztak. Az 1980 – 1989 között 7700 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Ezzel drasztikusan megemelve a lakosság számát és kidomborítva az akkor még jelentős infrastrukturális elmaradottságot. Noha ezeket a gyors és dinamikus fejlődés miatt csak a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni, a legtöbb földút Budapesten még mindig a XVII. kerületben található.
Városrészek [szerkesztés]
| Városrész | Alapítás éve | Lakosság (2001)[3] | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Akadémiaújtelep | 1950-es évek eleje | 2 895 | Nagy-Budapest létrejötte után kezdték felparcellázni és beépíteni |
| Madárdomb | 1984. | 3 595 | 1993 óta különálló városrész, addig Rákoskeresztúr egyik „alrésze” volt |
| Rákoscsaba | 1067. (első említés) | 13 487 | önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták |
| Rákoscsaba-Újtelep | 1925. | 11 029 | sohasem volt önálló település, csak különálló városrész, az is csak 1990 óta (addig Rákoscsabához sorolták) |
| Rákoshegy | 1892. | 9 799 | önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták |
| Rákoskeresztúr | 1265. (első említés) | 26 843 | önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták. Rákoscsaba, ~Újtelep és Rákoskert kivételével minden más kerületrész kezdetben hozzá tartozott, tőle nyerte el függetlenségét, vagy különálló kerületrészi minőségét (1950 után) |
| Rákoskert | 1933. | 7 639 | területe Rákoscsabához tartozott, míg Budapest része nem lett |
| Rákosliget | 1896. | 3 538 | önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták |
| Régiakadémiatelep | 1930-as évek | 1 164 | Rákoskeresztúr külterületi része volt, mikor Budapesthez csatolták |
Közlekedés [szerkesztés]
A kerület központját, melyet a helyiek döntő többsége Elágazásként, vagy röviden Elágként emleget az Örs vezér terétől a Kerepesi út (később Veres Péter út néven)–Bökényföldi út–Cinkotai úton át vagy a Fehér út–Élessarok–Jászberényi (később Pesti) út (31-es főút) vagy esetleg az azt elkerülő Kerepesi út–Keresztúri út–Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel a belváros felé, késő délután az ellenkező irányban szokott nagy torlódás kialakulni. Pécel felől a Péceli út, Maglód felől a Pesti út, Ecser felől a Zrínyi utca–Pesti út útvonal visz be a kerületközpontba.
Az M0-ás keleti szektorának átadásáig a Pesti út rákoskeresztúri szakaszának kivételével kizárólag 1×1 sávos utakkal rendelkező Rákosmentén zúdult keresztül Budapest keleti agglomerációjának szinte teljes forgalma. Bár a gépjárműforgalom a belső-pesti utakhoz hasonlóan itt is csökkent, a szűk utcák miatt a forgalmi dugók a reggeli és a délutáni csúcsidőkben még mindig gyakorta előfordulnak, mivel a kerületen belüli főbb utak mind Rákoskeresztúron találkoznak, ahonnét a Pesti út vezet a belváros felé. Erre „válaszul” kezdett a kerület a tömegközlekedés jelentős fejlesztésébe. Távlati tervként a főváros részéről szóba került egy külső pesti körút kiépítése is, amihez 2007-ben építési terv is készült, sőt a fővárosi közgyűlés meg is szavazta az építését teljes hosszában a Soroksári úttól a Nagytarcsai útig (Cinkota). Az építése azonban a felvetődött környezetvédelmi aggályok, illetve pénzhiány, valamint az útvonala körüli viták miatt azóta is várat magára.
Tömegközlekedés [szerkesztés]
A BKV 2008. augusztus végi-szeptember eleji járatátszervezése folytán a kerületben összesen 9%-kal nőtt a BKV járatok kapacitása és „kínálata”. Az Örs vezér tere és Rákoskeresztúr városközpont, valamint a városközpont és a kerület egyes részei között közlekedő járatokat összekapcsolták, így az átszállási kényszert kiváltva immáron minden kerületrésznek közvetlen kapcsolata van a kettes (piros) metróval (Örs vezér tere), vagy a hármas (kék) metróval (Kőbánya-Kispest) és kerületen belüli közlekedés is könnyebbé vált. Az így funkcióját vesztett buszvégállomás helyére az önkormányzat Rákosmente új városközpontját alakította ki, melyet 2011. május 1-jén adtak át.[4]
A decentralizált buszközlekedés számára 2010-ben elkezdték kiépíteni Budapest leghosszabb, mintegy 10,5 km hosszú buszkorridorját Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere között. Az 1,2 milliárd forintos beruházás 80%-át uniós források állják majd, a fennmaradó összeget a főváros biztosítja.[5]
Vasúton [szerkesztés]
A kerület északi részein halad keresztül a 80a, azaz az Budapest–Hatvan–Miskolc, a déli részen pedig a 120a, vagyis a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal.
A kerületben hat vasútállomás található, melyből öt (hatvani vonalon Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba, a szolnoki vonalon Rákoshegy és Rákoskert) a Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló személyvonatokkal 15-20 perc alatt elérhető. Mindegyik XVII. kerületi vasúti megálló rendelkezik P+R parkolóval, egyedüliként a budapesti kerületek közül.
A hatodik, rákoskeresztúri megálló jelenleg nincs használatban, de felújításáról és újra megnyitásáról több vita is folyt az elmúlt években. Létesítését a hivatásforgalom növekedése hamar indokolttá teheti.
Városi vasúti kapcsolata Budapest többi részével soha nem volt, ez Budapest egyetlen olyan kerülete, ahol a BKV Zrt. vagy annak jogelődjei nem üzemeltettek kötött pályás járművet (villamos, HÉV, metró).
Távolsági közlekedés [szerkesztés]
A Volán Budapesti keleti agglomerációjában bonyolított forgalmának egy része a Ferihegyi út és a Pesti út sarkán a megszűnt BKV buszpályaudvarral átellenben indul, míg más része csupán megáll itt. Utóbbiak budapesti végállomása többségében az Örs vezér terén, vagy a Stadionok buszpályaudvaron van.
Noha a kerületen két jelentős vasútvonal is áthalad, gyorsvonat legközelebb a X. kerületben található Rákos állomáson áll meg, így néhány késő éjjeli járat kivételével Hatvan, illetve Szolnok a két, Budapesttől legtávolabbi pont, ahová átszállás nélkül utazni lehet.
Politika [szerkesztés]
Országgyűlési képviselet [szerkesztés]
Budapest XVII. kerületét a budapesti 25. számú egyéni választókerület (a kettő határvonala megegyezik) mindenkori győztese képviseli az Országgyűlésben.
| A kerület országgyűlési képviselői [6] | |
|---|---|
| Riz Levente (Fidesz) |
|
| Alexa György (MSZP) | 2006–2010 |
| Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) | 2002–2006 |
| Koltai Ildikó (Fidesz) | 1998–2002 |
| Dr. Hoffmann Attila (MSZP) | 1994–1998 |
| Balla Gábor Tamás (MDF) | 1990–1994 |
Kerületi önkormányzat [szerkesztés]
Polgármesterek [szerkesztés]
| A kerület polgármesterei[7] | |
|---|---|
| Riz Levente (Fidesz) |
|
| Dr. Hoffmann Attila (MSZP) | 2002–2006 |
| Devánszkyné dr. Molnár Katalin (MSZP) | 1998–2002 |
| Kátai Péter (SZDSZ-MDF-KDNP-FIDESZ) | 1994–1998 |
| Dóczy József (SZDSZ) | 1990–1994 |
Az 1990. évi önkormányzati választásokat a kerületben az SZDSZ nyerte. A polgármester Dóczy József lett, akit az 1994-es választásokon Kátai Péter SZDSZ-MDF-KDNP-FIDESZ színekben váltott. 1998-ban az SZDSZ-t az MSZP követte; Devánszkyné dr. Molnár Katalin lett a polgármester. Őt 2002-ben dr. Hoffmann Attila követte, akit 2006-ban a jelenleg is hivatalban lévő Riz Levente váltott, aki egyben a kerület első jobboldali vezetője.
A képviselő-testület összetétele 2010. októberében [szerkesztés]
A 2010-es önkormányzati választáson megválasztandó képviselő-testület létszáma az új törvények értelmében a korábbi 29-ről 21-re csökkent: 14 képviselőt egyéni választókerületekben, 6-ot a jelölő szervezetek kompenzációs listái alapján választottak meg, a polgármestert pedig közvetlenül a kerület valamennyi választója. Az összes egyéni választókerületet a Fidesz-KDNP jelöltjei nyerték, a kompenzációs mandátumok közül hármat az MSZP, kettőt az Itthon Rákosmentén Egyesület, egyet pedig a Jobbik nyert el.[8] A polgármester a kerületet 2006 óta irányító Riz Levente lett, aki országos viszonylatban is az egyik legnagyobb arányú győzelmet aratta[forrás?] közel 70%-os (69,53%) eredményével.
| Polgármester-jelölt | Párt | Kapott szavazat | Elért eredmény (%) |
|---|---|---|---|
| Riz Levente | Fidesz-KDNP |
|
|
| Hrutka Zsolt | MSZP |
|
|
| Fachet Gergő | Itthon Rákosmentén Egyesület (IRE) |
|
|
| Nótin Tamás | Jobbik Magyarországért Mozgalom |
|
|
A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
| Lista | Képviselők | A képviselő-testület összetétele | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 14 | |||||||||||||||
| MSZP | 3 | |||||||||||||||
| IRE | 2 | |||||||||||||||
| Jobbik | 1 | |||||||||||||||
Látnivalók, kultúra [szerkesztés]
Kapcsolódó lista: Budapest XVII. kerületének műemléki listájaA kerületnek egy kamaraszínháza van, a Gózon Gyula Kamaraszínház, valamint egy színháza, kulturális központja a Vigyázó Sándor Művelődési Ház (régi Dózsa), míg mozi legközelebb csak a Sugár üzletközpontban, az Örs vezér terén található, mivel a rendszerváltást követő években az összes kerületi mozit bezárták: a rákoshegyi Jókai mozi épületében lakásokat alakítottak ki, a keresztúri Újvilág már a 70-es években a Dózsa művelődési házban működött, korábbi épületét lebontották a lakótelep építésekor, egyedül a rákosligeti Maros mozi maradt meg, amit végül 1992-ben zártak be. A Maros mozit kerületi önkéntesek 2009-ben kitakarították, 2010-ben megtörtént az épület belső felújítása, hogy a jövőben újra megnyithasson a mozi, helyet adva filmvetítéseknek, kiállításoknak, az épület emeletén pedig civil szervezetek székhelyének.
Minden városrész rendelkezik saját művelődési házzal, a kulturális események is ezekbe összpontosulnak, s a különböző koncerteket, fesztiválokat is általában ezekben és környezetükben tartják, vagy valamelyik közeli sportpályán, esetleg játszótéren.
A kerület természeti nevezetességei közé tartozik a Merzse-mocsár (természetvédelmi terület), a Rákos-patak, illetve a Naplás-tó Rákosmentére átnyúló környezete. A kerületben található Csekovszky Árpád keramikus műveinek állandó kiállítása az elhunyt művész egykori alkotóházában, Bartók Béla 1911-1920 közötti otthonául szolgáló épület, ma emlékház, valamint egy Helytörténeti Gyűjtemény az Erdős Renée Házban. Egyéb nevezetességei még a barokk stílusban, 1760-ban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély, Rákoskeresztúron, melyet mostanában kezdtek fölújítani, illetve a már bezárt egykori Rákoscsabai Strandfürdő, valamint a Bogáti-Hajdú-villa, a „süllyedő kastély”, mely a Loire-völgyi kastélyokhoz hasonlatos módon lábakra épült egy vizes, süppedős területen. Egyéb nevezetes hely még a Budapest egyetlen Trianon-emlékművének helyt adó Népkert is.
Templomok [szerkesztés]
.jpg)
- Rákoscsabai Nepomuki Szent János főplébániatemplom (műemlék)
- Rákoskeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom (műemlék)
- Rákoscsabai baptista imaház
- Rákoscsabai református templom
- Rákosligeti református templom
- Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom
- Rákoshegyi baptista imaház
- Rákosligeti evangélikus templom
- Rákoshegyi református imaház
- Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz plébániatemplom
- Rákoscsaba-Újtelepi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom
- Rákoshegyi evangélikus templom
- Rákoscsabai evangélikus templom
- Rákoskeresztúri evangélikus templom
- Rákoskeresztúri Istenszülő oltalma görög katolikus templom
- Rákoskeresztúri református templom
- Rákoskeresztúr-Madárdombi Szent Pál apostol templom
Oktatás [szerkesztés]
A kerület minden részének van legalább egy saját óvodája és általános iskolája is, melyeken túl, Rákoskeresztúron, egy nyolcévfolyamos gimnázium, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium illetve két összevont általános iskola és gimnázium, a Pál Apostol Katolikus-, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium is működik. Felsőfokú oktatási intézmény nincs Rákosmentén, a leközelebbi ilyen Mátyásföldön van; a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara.
Média [szerkesztés]
A kerületnek saját rádióadója (Rádió 17) és tévécsatornája (Rákosmente tv)[1] van. A kerületi önkormányzat kétheti lapja a Hírhozó. Több más havilap is megjelenik, mint a Helyi Hírek, Helyi Théma, Rákosmenti Miújság, Rákosvidék, Tizenhetedik, stb.
Köztéri szobrok [szerkesztés]
- Hősök Emlékműve – Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. Rákoskeresztúron, a Pesti úton a templom mellett található.
- „A távolba néző munkás” – korábban a nulladik kilométerkő szobra. A kétméteres mészkőszobor Molnár László alkotása (1953). 1974-ben áthelyezték Rákoshegyre; a Szabadság út és Baross út sarkára, a vasútállomás előtti térre.
- Wass Albert szobra Rákoskerten, a Pesti út és az Erzsébet körút sarkán lévő parkban.
- II. János Pál pápa szobra Rákoshegyen, a Baross utcában a katolikus templom parkjában.
- Hősök szobra (Rákoscsaba)
Híres kerületiek [szerkesztés]
- Bartók Béla (1911-től 1920-ig élt a kerületben)
- Bitskey Tibor színész (Rákoskeresztúron született)
- Csekovszky Árpád keramikus
- Erdős Renée
- Galgóczy Árpád műfordító-költő
- Gózon Gyula színész
- Gregor József operaénekes (Rákosligeten született)
- Kálmán Alajos kémikus, az MTA tagja (Rákoskeresztúron született)
- Kiss György Munkácsy Mihály-díjas festő, szobrász, éremművész (a kerületben élt)
- Krencsey Marianne színésznő
- Lázár Vilmos és Lázár Zoltán fogathajtó világbajnokok
- Mányoky Endre újságíró
- Nyíri Kristóf filozófus
- Radnai Gyula fizikus
- Ragályi Elemér operatőr
- S. Nagy István dalszövegíró
- Vigyázó Ferenc
- Zavadszky Gábor labdarúgó (a kerületben élt)
- Buzsáky Ákos labdarúgó
- Sztancsek Zoltán geológus, Budapest város tanfelügyelője, egykori Tanszermúzeum igazgató
A kerület díszpolgárai [szerkesztés]
- 1996 – dr. Bartók Albert, helytörténész
- 1996 – Csekovszky Árpád, keramikusművész (posztumusz)
- 1997 – Kálmán Alajos, akadémikus
- 1999 – Lázár Vilmos és Lázár Zoltán, fogathajtó világbajnokok
- 2000 – Márk Tivadar, jelmeztervező
- 2001 – Gregor József, operaénekes
- 2002 – Dr. Bényi László, festőművész
- 2002 – Dr. Fachet József, rákkutató orvosprofesszor – egyetemi tanár
- 2003 – Ács József, szobrászművész
- 2004 – Dr. Bereczky Loránd, művészettörténész
- 2005 – Szekeres Pál, a rákoshegyi ellenállási csoport vezetője (posztumusz)
- 2005 – Galgóczy Árpád, költő-műfordító
- 2006 – Hernádi Rafael
- 2006 – Zavadszky Gábor, labdarúgó (posztumusz)
- 2007 – Bitskey Tibor, színművész
Testvérvárosai [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1993. (VI. 24.) 873. számú határozat.
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2012.pdf
- ↑ a KSH 2001-es népességszámlálási adatai, XVII. kerület
- ↑ Átadták Rákosmente Új Városközpontját, rákosmente.hu Hírek, 2011. május 1.
- ↑ Buszkorridor épül Budapesten, Tények (TV2), 2008. szeptember 26. (cikk+videoriport)
- ↑ Riz Levente, index, 2010. április 12.
- ↑ Sokáig azt hitték, hogy a szocialisták soha nem veszíthetnek, Magyar Nemzet Online, 2010. október 2.
- ↑ Budapest XVII. települési választás eredményei, valasztas.hu, 2010. október 3.
- ^ a b Rákosmente testvérvárosai (rákosmente.hu)
- ↑ Aláírták a testvérvárosi megállapodást, Hírhozó, XVIII. évf. 11. szám 10. oldal
Irodalom [szerkesztés]
- Rákosmente: Budapest főváros XVII. kerülete (felelős kiadó: Dr. Krébesz Károly, fotók: Faragó György), Petőfi Nyomda, Kecskemét, 1987, ISBN 963-03-2776-7
- Budapest XVII. kerülete (képeskönyv, szerkesztette: Varga Gyula), AduPrint Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-202-142-8
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (szerk. Ráday Mihály, Sprinter Kiadó, 2003)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Rákosmente.lap.hu
- Hírek a XVII. kerületből
- Budapest XVII. kerületének irányítószámai
- A kerület légifotó galériája
|
||||||||
|
|||||
