Budapest XVII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(XVII. kerület szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 16′ 00″

Budapest XVII. kerülete
Waterwork in Main Square, Rákoskeresztúr.JPG
Szökőkút a Fő téren
Budapest XVII. kerülete címere
Budapest XVII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Rákosmente
Közigazgatás
Városrészek Akadémiaújtelep
Madárdomb
Rákoscsaba
Rákoscsaba-Újtelep
Rákoshegy
Rákoskeresztúr
Rákoskert
Rákosliget
Régiakadémiatelep
[1]
Irányítószám 1171-1174
Polgármester Riz Levente (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 87 356 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 1525 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 54,83 km²
Budapest XVII. kerülete  (Budapest)
Budapest XVII. kerülete
Budapest XVII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 16′ 00″
Budapest XVII. kerülete weboldala

Budapest XVII. kerülete Budapestnek a Dunától keletre legtávolabb fekvő kerülete. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Rákosmente. Közkeletű gúnyneve Rákosborzasztó, Rákosrettenetes, mely a belvárostól való nagy távolságára és a sok Rákos- kezdetű városrésznévre utal. A családi vagy kertes házas jellegű kerület lakossága az 1970-es80-as években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is (2007-ben túllépte a 80 ezret), annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelentős, korábban zöld, vagy mezőgazdasági jellegű területeken épültek új lakóparkok és családi házas részek, illetve bővültek a már meglévők.

Fekvése, földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő, stb.)

A főváros legnagyobb kerülete, 54,83 négyzetkilométer területű, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja.

Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy.Mivel a Pesti-síkságon belül a Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. A pesti oldal és egyben a Pesti-síkság legmagasabb pontja, az Erdő-hegy is itt található Rákoskert és Rákoscsaba legkeletibb lakóházas találkozásánál, a Pesti út mentén. Magassága 241 méter (a Gellért-hegy 235 méteres).

A XVII. kerületben található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.

A Liszt Ferenc repülőtér hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a 2-es futópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták.

A Rákos-patak, melytől az egész környék neve ered, mára szinte végig kibetonozott mederrel rendelkezik a fővárosban

A kerületnek közös történelme, lévén 1950 óta létezik, nincs, az egyes kerületrészek azonban mind rendelkeznek önálló történelemmel, az leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethető meg. A szájhagyomány szerint például a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezen vélt vagy valós kötődést számos utca- és térnév is megjeleníti. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven.

A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban országos jelentőségű hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgyűléseket illetve nemesi gyűléseket. Buda elestével (1541) a mai XVII. kerület teljes egészében török uralom alá került, az akkor itt létező Keresztúr és Csaba települések a török porta adófizetői lettek és csak Buda visszafoglalása (1686) után kerültek újra magyar kézre. A környéken folyó heves harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.) A rákoscsabai római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848 augusztus 29-én.

Bartók Béla 1911 és 1920 között Rákoshegyen élt és alkotott, egykori otthona ma emlékházként funkcionál. A mai kerület különböző településrészein élt hosszabb rövidebb ideig Kacsóh Pongrác vagy Berky Lili és Gózon Gyula is, akárcsak a 2006-ban elhunyt, magát mindig büszkén rákosligetinek valló Gregor József is, akinek a nevét vette fel a településrész iskolája is.

Az 1950-es egyesüléskor önálló többi kerületrész, Rákosliget, illetve Rákoshegy jóval fiatalabbak; előbbi 1907-ben, utóbbi 1921-ben vált önálló nagyközséggé, mindkettő Rákoskeresztúrtól. Rákoskert sohasem élvezett önállóságot, ahogy Madárdomb sem, előbbi Rákoscsaba részeként csatlakozott Budapesthez, míg az utóbbit csak 1984-től kezdték beépíteni.

A városiasodás az 1970-es évek végének nagy panelépítési programjaival indult, az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas panel-lakótelepeket húztak. Az 19801989 között 7700 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Ezzel drasztikusan megemelve a lakosság számát és kidomborítva az akkor még jelentős infrastrukturális elmaradottságot. Noha ezeket a gyors és dinamikus fejlődés miatt csak a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni, a legtöbb földút Budapesten még mindig a XVII. kerületben található.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrész Alapítás éve Lakosság (2001)[3] Megjegyzés
Akadémiaújtelep 1950-es évek eleje 2 895 Nagy-Budapest létrejötte után kezdték felparcellázni és beépíteni
Madárdomb 1984. 3 595 1993 óta különálló városrész, addig Rákoskeresztúr egyik „alrésze” volt
Rákoscsaba 1067. (első említés) 13 487 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták
Rákoscsaba-Újtelep 1925. 11 029 sohasem volt önálló település, csak különálló városrész, az is csak 1990 óta (addig Rákoscsabához sorolták)
Rákoshegy 1892. 9 799 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták
Rákoskeresztúr 1265. (első említés) 26 843 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták. Rákoscsaba, ~Újtelep és Rákoskert kivételével minden más kerületrész kezdetben hozzá tartozott, tőle nyerte el függetlenségét, vagy különálló kerületrészi minőségét (1950 után)
Rákoskert 1933. 7 639 területe Rákoscsabához tartozott, míg Budapest része nem lett
Rákosliget 1896. 3 538 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták
Régiakadémiatelep 1930-as évek 1 164 Rákoskeresztúr külterületi része volt, mikor Budapesthez csatolták

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület központját, melyet a helyiek döntő többsége Elágazásként, vagy röviden Elágként emleget az Örs vezér terétől a Kerepesi út (később Veres Péter út néven)–Bökényföldi út–Cinkotai úton át vagy a Fehér út–Élessarok–Jászberényi (később Pesti) út (31-es főút) vagy esetleg az azt elkerülő Kerepesi út–Keresztúri út–Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel a belváros felé, késő délután az ellenkező irányban szokott nagy torlódás kialakulni. Pécel felől a Péceli út, Maglód felől a Pesti út, Ecser felől a Zrínyi utca–Pesti út útvonal visz be a kerületközpontba.

Rákoskeresztúr felújított városközpontja, a Fő tér

Az M0-ás keleti szektorának átadásáig a Pesti út rákoskeresztúri szakaszának kivételével kizárólag 1×1 sávos utakkal rendelkező Rákosmentén zúdult keresztül Budapest keleti agglomerációjának szinte teljes forgalma. Bár a gépjárműforgalom a belső-pesti utakhoz hasonlóan itt is csökkent, a szűk utcák miatt a forgalmi dugók a reggeli és a délutáni csúcsidőkben még mindig gyakorta előfordulnak, mivel a kerületen belüli főbb utak mind Rákoskeresztúron találkoznak, ahonnét a Pesti út vezet a belváros felé. Erre „válaszul” kezdett a kerület a tömegközlekedés jelentős fejlesztésébe. Távlati tervként a főváros részéről szóba került egy külső pesti körút kiépítése is, amihez 2007-ben építési terv is készült, sőt a fővárosi közgyűlés meg is szavazta az építését teljes hosszában a Soroksári úttól a Nagytarcsai útig (Cinkota). Az építése azonban a felvetődött környezetvédelmi aggályok, illetve pénzhiány, valamint az útvonala körüli viták miatt azóta is várat magára.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKV 2008. augusztus végi-szeptember eleji járatátszervezése folytán a kerületben összesen 9%-kal nőtt a BKV járatok kapacitása és „kínálata”. Az Örs vezér tere és Rákoskeresztúr városközpont, valamint a városközpont és a kerület egyes részei között közlekedő járatokat összekapcsolták, így az átszállási kényszert kiváltva immáron minden kerületrésznek közvetlen kapcsolata van a kettes (piros) metróval (Örs vezér tere), vagy a hármas (kék) metróval (Kőbánya-Kispest) és kerületen belüli közlekedés is könnyebbé vált. Az így funkcióját vesztett buszvégállomás helyére az önkormányzat Rákosmente új városközpontját alakította ki, melyet 2011. május 1-jén adtak át.[4]

A decentralizált buszközlekedés számára 2010-ben elkezdték kiépíteni Budapest leghosszabb, mintegy 10,5 km hosszú buszkorridorját Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere között. Az 1,2 milliárd forintos beruházás 80%-át uniós források állják majd, a fennmaradó összeget a főváros biztosítja.[5]

Vasúton[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákoskert vasútállomás[6]

A kerület északi részein halad keresztül a 80a, azaz az Budapest–Hatvan, a déli részen pedig a 120a, vagyis a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal.

A kerületben hat vasútállomás található, melyből öt (hatvani vonalon Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba, a szolnoki vonalon Rákoshegy és Rákoskert) a Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló személyvonatokkal 15-20 perc alatt elérhető. Mindegyik XVII. kerületi vasúti megálló rendelkezik P+R parkolóval, egyedüliként a budapesti kerületek közül.

A hatodik, rákoskeresztúri megálló jelenleg nincs használatban, de felújításáról és újra megnyitásáról több vita is folyt az elmúlt években. Létesítését a hivatásforgalom növekedése hamar indokolttá teheti.

Városi vasúti kapcsolata Budapest többi részével soha nem volt, ez Budapest egyetlen olyan kerülete, ahol a BKV Zrt. vagy annak jogelődjei nem üzemeltettek kötött pályás járművet (villamos, HÉV, metró).

Távolsági közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volán Budapesti keleti agglomerációjában bonyolított forgalmának egy része a Ferihegyi út és a Pesti út sarkán a megszűnt BKV buszpályaudvarral átellenben indul, míg más része csupán megáll itt. Utóbbiak budapesti végállomása többségében az Örs vezér terén, vagy a Stadionok buszpályaudvaron van.

Noha a kerületen két jelentős vasútvonal is áthalad, gyorsvonat legközelebb a X. kerületben található Rákos állomáson áll meg, így néhány késő éjjeli járat kivételével Hatvan, illetve Szolnok a két, Budapesttől legtávolabbi pont, ahová átszállás nélkül utazni lehet.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési képviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest XVII. kerületét a budapesti 25. számú egyéni választókerület (a kettő határvonala megegyezik) mindenkori győztese képviseli az Országgyűlésben.

Riz Levente, 2006 óta Rákosmente polgármestere és 2010-től országgyűlési képviselője
A kerület országgyűlési képviselői [7]
Riz Levente (Fidesz)
2010 óta
Alexa György (MSZP) 20062010
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) 20022006
Koltai Ildikó (Fidesz) 19982002
Dr. Hoffmann Attila (MSZP) 19941998
Balla Gábor Tamás (MDF) 19901994

Kerületi önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület polgármesterei[8]
Riz Levente (Fidesz)
2006 óta
Dr. Hoffmann Attila (MSZP) 20022006
Devánszkyné dr. Molnár Katalin (MSZP) 19982002
Kátai Péter (SZDSZ-MDF-KDNP-FIDESZ) 19941998
Dóczy József (SZDSZ) 19901994

Az 1990. évi önkormányzati választásokat a kerületben az SZDSZ nyerte. A polgármester Dóczy József lett, akit az 1994-es választásokon Kátai Péter SZDSZ-MDF-KDNP-FIDESZ színekben váltott. 1998-ban az SZDSZ-t az MSZP követte; Devánszkyné dr. Molnár Katalin lett a polgármester. Őt 2002-ben dr. Hoffmann Attila követte, akit 2006-ban a jelenleg is hivatalban lévő Riz Levente váltott, aki egyben a kerület első jobboldali vezetője.

A képviselő-testület összetétele 2010 októberében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület városháza Rákoskeresztúron

A 2010-es önkormányzati választáson megválasztandó képviselő-testület létszáma az új törvények értelmében a korábbi 29-ről 21-re csökkent: 14 képviselőt egyéni választókerületekben, 6-ot a jelölő szervezetek kompenzációs listái alapján választottak meg, a polgármestert pedig közvetlenül a kerület valamennyi választója. Az összes egyéni választókerületet a Fidesz-KDNP jelöltjei nyerték, a kompenzációs mandátumok közül hármat az MSZP, kettőt az Itthon Rákosmentén Egyesület, egyet pedig a Jobbik nyert el.[9] A polgármester a kerületet 2006 óta irányító Riz Levente lett, aki országos viszonylatban is az egyik legnagyobb arányú győzelmet aratta[forrás?] közel 70%-os (69,53%) eredményével.

Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Riz Levente Fidesz-KDNP
20 420
69,53%
Hrutka Zsolt MSZP
5 575
18,98%
Fachet Gergő Itthon Rákosmentén Egyesület (IRE)
1 818
6,19%
Nótin Tamás Jobbik Magyarországért Mozgalom
1 555
5,29%

A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:

    Lista Képviselők A képviselő-testület összetétele
  Fidesz-KDNP 14                            
  MSZP 3                            
  IRE 2                            
  Jobbik 1                        

Látnivalók, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerületnek egy kamaraszínháza van, a Gózon Gyula Kamaraszínház, valamint egy színháza, kulturális központja a Vigyázó Sándor Művelődési Ház (régi Dózsa), míg mozi legközelebb csak a Sugár üzletközpontban, az Örs vezér terén található, mivel a rendszerváltást követő években az összes kerületi mozit bezárták: a rákoshegyi Jókai mozi épületében lakásokat alakítottak ki, a keresztúri Újvilág már a 70-es években a Dózsa művelődési házban működött, korábbi épületét lebontották a lakótelep építésekor, egyedül a rákosligeti Maros mozi maradt meg, amit végül 1992-ben zártak be. A Maros mozit kerületi önkéntesek 2009-ben kitakarították, 2010-ben megtörtént az épület belső felújítása, hogy a jövőben újra megnyithasson a mozi, helyet adva filmvetítéseknek, kiállításoknak, az épület emeletén pedig civil szervezetek székhelyének.

Minden városrész rendelkezik saját művelődési házzal, a kulturális események is ezekbe összpontosulnak, s a különböző koncerteket, fesztiválokat is általában ezekben és környezetükben tartják, vagy valamelyik közeli sportpályán, esetleg játszótéren.

A kerület természeti nevezetességei közé tartozik a Merzse-mocsár (természetvédelmi terület), a Rákos-patak, illetve a Naplás-tó Rákosmentére átnyúló környezete. A kerületben található Csekovszky Árpád keramikus műveinek állandó kiállítása az elhunyt művész egykori alkotóházában, Bartók Béla 1911-1920 közötti otthonául szolgáló épület, ma emlékház, valamint egy Helytörténeti Gyűjtemény az Erdős Renée Házban. Egyéb nevezetességei még a barokk stílusban, 1760-ban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély, Rákoskeresztúron, melyet mostanában kezdtek fölújítani, illetve a már bezárt egykori Rákoscsabai Strandfürdő, valamint a Bogáti-Hajdú-villa, a „süllyedő kastély”, mely a Loire-völgyi kastélyokhoz hasonlatos módon lábakra épült egy vizes, süppedős területen. Egyéb nevezetes hely még a Budapest egyetlen Trianon-emlékművének helyt adó Népkert is.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Kereszt-templom az azonos nevű téren a Pesti út mentén

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület minden részének van legalább egy saját óvodája és általános iskolája is, melyeken túl, Rákoskeresztúron, egy nyolcévfolyamos gimnázium, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium illetve két összevont általános iskola és gimnázium, a Pál Apostol Katolikus-, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium is működik. Felsőfokú oktatási intézmény nincs Rákosmentén, a leközelebbi ilyen Mátyásföldön van; a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerületnek saját rádióadója (Rádió 17) és tévécsatornája (Rákosmente tv)[1] van. A kerületi önkormányzat kétheti lapja a Hírhozó. Több más havilap is megjelenik, mint a Helyi Hírek, Helyi Théma, Rákosmenti Miújság, Rákosvidék, Tizenhetedik, stb. A kerület fontosabb online újsága még a Rákosmenti Hírfutár.

Köztéri szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres kerületiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A kerület díszpolgárait ld. lejjebb.)

A kerület díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákosmente díszpolgárai[10]:

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1993. (VI. 24.) 873. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. a KSH 2001-es népességszámlálási adatai[halott link], XVII. kerület
  4. Átadták Rákosmente Új Városközpontját, rákosmente.hu Hírek, 2011. május 1.
  5. Buszkorridor épül Budapesten[halott link], Tények (TV2), 2008. szeptember 26. (cikk+videoriport)
  6. Rákoskert vasútállomás épülete (vasutallomasok.hu)
  7. Riz Levente, index, 2010. április 12.
  8. Sokáig azt hitték, hogy a szocialisták soha nem veszíthetnek, Magyar Nemzet Online, 2010. október 2.
  9. Budapest XVII. települési választás eredményei, valasztas.hu, 2010. október 3.
  10. Rákosmente díszpolgárai
  11. ^ a b c Rákosmente testvérvárosai (rákosmente.hu). (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  12. Aláírták a testvérvárosi megállapodást, Hírhozó, XVIII. évf. 11. szám 10. oldal

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rákosmente: Budapest főváros XVII. kerülete (felelős kiadó: Dr. Krébesz Károly, fotók: Faragó György), Petőfi Nyomda, Kecskemét, 1987, ISBN 963-03-2776-7
  • Budapest XVII. kerülete (képeskönyv, szerkesztette: Varga Gyula), AduPrint Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-202-142-8
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (szerk. Ráday Mihály, Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]