Budapest IX. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest IX. kerülete
National Theatre Budapest.jpg
Nemzeti Színház
Budapest IX. kerülete címere
Budapest IX. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Ferencváros
Közigazgatás
Városrészek Belső-Ferencváros
József Attila lakótelep
Középső-Ferencváros
Külső-Ferencváros
[1]
Irányítószám 1091-1098
Polgármester Bácskai János (Fidesz)[2]
Népesség
Teljes népesség 59 019 fő (2014. január 1.)[3]
Rangsorban 17.
Népsűrűség 4814 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,53 km²
Elhelyezkedése
Budapest IX. kerülete (Budapest)
Budapest IX. kerülete
Budapest IX. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′, k. h. 19° 05′Koordináták: é. sz. 47° 28′, k. h. 19° 05′
Budapest IX. kerülete weboldala
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete
A Közvágóhíd főkapujának bal oldalán álló szobor. Begas Reinhold berlini szobrász eredetileg kőből készítette, amit 1937-ben bronzba öntöttek[4]

Budapest IX. kerülete az egyik pesti kerület. Összefoglaló történelmi neve Ferencváros, a kerületi önkormányzat is ezt használja. A városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta e nevet.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest V. kerülete, északkeletről a VIII. kerület és a X. kerület, délkeletről a XIX. kerület és a XX. kerület határolja. Déli szomszédja a Ráckevei-Duna-ágon túl Budapest XXI. kerülete, nyugaton pedig a Dunán át a XI. kerülettel szomszédos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban majorságok voltak a területén. A XVIII. század végén alakult ki egy kertes település a mai Ráday és Lónyay utcák környékén, amely az 1799. évi dunai árvíz áldozatává vált. A házakat vályogból építették újra, ám 1838-ban az újabb, még nagyobb árvíz ezeket is elpusztította. 529 házból csak 19 maradt meg. Ezt követően a parton gátat emeltek, a legalacsonyabban fekvő részeket feltöltötték és a házak ekkor már téglából és kőből épültek újra. A 19. század második felében nagyarányú iparosítás kezdődött: ide települt a legnagyobb vágóhíd, öt malom létesült, és a parton felépültek a Közraktárak a második világháborúban megsemmisült Elevátorral [1], illetve a századfordulón a Központi Vásárcsarnok. A kerületben épült fel a Mária Valéria-lakótelep, amelynek helyén létesült a József Attila lakótelep. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején négy jelentős felkelőcsoport működött a kerületben: a Tűzoltó utcaiak, a Ferenc tériek, a Tompa utcaiak és a Kilián laktanya környékén harcolók; közülük a Tűzoltó utcaiak harcoltak legtovább egész Budapesten, csak november 8-án tették le a fegyvert; vezetőjüket, Angyal Istvánt kivégezték, Ferencvárosban ma emlékét tér és emlékmű is őrzi. Október 23-án a felkelők a Soroksári úti fegyvergyár puskáival vették fel a harcot.[5]

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület városrészi felosztását.[1][6] Megszűnt Gubacsidűlő, Ferencváros viszont három részre szakadt: Külső-Ferencváros, Belső-Ferencváros és Középső-Ferencváros.

Politika, önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Gegesy Ferenc húsz évig vezette a kerületet. Nevéhez fűződik a városrehabilitációs program, melynek keretében a IX. kerület megújult.

Gegesy Ferenc 2006-ban egyéni országgyűlési képviselő lett, Ferencváros 12. országgyűlési választókörzetében, a második fordulóban visszalépő korábbi képviselő, dr. Kökény Mihály (MSZP) támogatásával. 2008 szeptemberében az SZDSZ ellenzéki politikájával és az ellenzéki szereppel nem tudott azonosulni, úgy vélekedett, Ferencvárost igazán csak kormánypárti képviselő tudja hatékonyan képviselni a parlamentben, és lemondott mandátumáról, kilépett az SZDSZ-ből.

A kerületi hírekről a lakók a Ferencváros Újság és a Helyi Téma IX. kerület c. lapokból értesülhetnek.

Országgyűlési képviselők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik. A belső rész alkotja a budapesti 12. számú választókerületet, a külső rész pedig a XX. kerület egy részével a 13. számút.

Korábbi országgyűlési képviselők 1990 óta:

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt működik az ország egyik jelentős sportegyesülete, az FTC, amelynek labdarúgóstadionja az Üllői úton van.

Fontosabb közterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. ^ a b A fideszes bölény sem mindig golyóálló (magyar nyelven). Index, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. Közvágóhíd
  5. Gönczi Ambrus: Tudta-e... in Ferencváros, 2011. október (XXI. évfolyam 13. szám)
  6. a korábbi hat.:Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]