Szent István Kórház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent István Közkórház
A Szent István Kórház fő (bejárati) épülete az Albert Flórián (korábban Gyáli) út felől
A Szent István Kórház fő (bejárati) épülete az Albert Flórián (korábban Gyáli) út felől
TelepülésBudapest IX. kerülete
CímBudapest, Nagyvárad tér 1, 1097
Építési adatok
Megnyitás1885. augusztus 5.
Építési stíluseklektika
TervezőHauszmann Alajos
Hasznosítása
Felhasználási területkórház
Elhelyezkedése
Szent István Közkórház (Budapest)
Szent István Közkórház
Szent István Közkórház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 05′ 15″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István Közkórház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Szent István Kórház, eredeti nevén Szent István Közkórház egy nagy múltú egészségügyi intézmény, amely ma a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet részeként üzemel.

Története[szerkesztés]

A Szent István Kórház 1885. augusztus 5-én nyílt meg Hauszmann Alajos tervei alapján[1] Üllői úti Új kórház néven. Az államalapító király nevét 1894-ben vette fel. A saját korában igen korszerű intézmény 8 pavilont kapott, amelyekben 8 különböző orvosi osztályt létesítettek. A teljes kórház befogadóképességét 656 betegre tervezték.

1907 és 1966 között Gyermekosztállyal is működött az épületekben, ez később önállósult Apáthy István Gyermekkórház néven. 1911-től fiókkórházként a Telepy utcában egy újabb épület is a kórház kezelésébe került. 1919-ben már 800 ággyal működött az intézmény. 1922 és 1924 között itt találtak helyet a felvidéki elcsatolásokkal kapcsolatban a később Pécsre költözött pozsonyi Erzsébet Tudomány Egyetem Sebészeti Klinikájának is. 1932-ben a Bajcsy-Zsilinszky kórház létrejöttével megszűnt a Telepy utcai fiókkórház. Az alapításától 1935-ig eltelt 50 évig körülbelül 830.000 beteg fordult meg a teljes kórházban.

A II. világháború alatt tovább működött az intézményt, de 1944-ben a bombatámadások miatt több osztályt a pincehelyiségekbe telepítettek. A világháború után megindultak a fejlesztések és 1946-ban 21 épület 43 kórtermében már 1532 kórházi ágyon kezelte 60 orvos, 143 ápoló és 90 szerzetes nővér a különböző időpontokban látogató 38.707 beteget. 1952-ben új fül-orr-gégészeti osztály, 1957-ben kardiológiai laboratórium nyílt, amely később Országos Kardiológiai Intézetként önállósodott. Az 1960-ban 75 évessé vált kórház emlékkönyvet adott ki múltjáról.

Egyesítés[szerkesztés]

2007. június 30-án a Szent István Kórházat és a Szent László Kórházat, valamint a Merényi Gusztáv Kórházat és a Jahn Ferenc Rehabilitációs Centrumot egyesítették. Az így létrejött nagy kiterjedésű Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet a 2010-es évek közepén évente mintegy 140 000 beteget fogadott.

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://real-eod.mtak.hu/6386/1/Tanulmanyok_2017_Anket_Keseru_SzentIstvan.pdf

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]