Kiskörút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskörút
Ganz CSMG villamos a Károly körúton
Ganz CSMG villamos a Károly körúton
A Kis- (zöld) és a Nagykörút (lila)
A Kis- (zöld) és a Nagykörút (lila)
Térkép
Úttípus körgyűrű
Hossza1,5 km
Ország Magyarország
Tartományok
Az út eleje Deák Ferenc tér
Az út vége Fővám tér
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskörút témájú médiaállományokat.
A Vámpalota 1901-ben

A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között. Három útszakasz alkotja: északról délre haladva az V. és VII. kerületben futó Károly körút, az V. és VIII. kerületben futó Múzeum körút, valamint az V. és IX. kerületben futó Vámház körút. A Kiskörút az V. kerület egyik határvonala. Maga a „Kiskörút” nem hivatalos, csak informális elnevezése a főútnak, hasonlóan a „Nagykörúthoz”.

A Kiskörút mintegy 1,5 kilométer hosszú. 1866-ban indult el a főváros első lóvasúti vonala az akkori Széna, ma Kálvin tértől Újpestre. Napjainkban a 47-es, a 48-as és a 49-es villamos pályája halad a Deák Ferenc térig. Az út szélessége az északi részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északon (a Nagykörúttal ellentétben) nem érinti a Dunát, a Deák Ferenc térről indul. Áthalad az Astorián és a Kálvin téren, és a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Fővám téren ér véget. A nevezetesebb utak közül belőle indul ki a Rákóczi út az Astoriánál, valamint a Baross utca, az Üllői út és a Ráday utca a Kálvin téren. A Deák Ferenc téri metróállomáson három metróvonal (M1, M2, M3) is találkozik, továbbá az Astoriánál megáll az M2-es, a Kálvin téren pedig az M3-as és az M4-es metró. Ez utóbbinak épült állomása a Fővám téren is.

Története[szerkesztés]

A Kiskörút a Pestet a középkorban körbevevő városfal nyomvonala mentén jött létre, pontosabban a városfal árka mögött futó országút helyén. A városfal többször is megrongálódott a történelem során, miután se a tatároktól, se a törököktől nem tudta megvédeni a települést, Buda 1686-os visszafoglalása után pedig már nem is épült újjá. Pest hamarosan túlnőtte, a beépülés hatására az egykori városfal mellett lévő utakból így lett később Kiskörút.[1]

A Szabadság híd és az Astoria közötti szakaszt a 4-es metró építéséhez kapcsolódó felújítás után 2009 októberében adták át a forgalomnak, bár a Múzeum körúti szakasz csak 2010 tavaszán kapta meg az utolsó kopóréteget. A 12 milliárd forint összköltségű beruházás keretében felújították a villamospályát, valamint két oldalon irányonként egy-egy kilométer útpálya kapott új burkolatot. A felújítás során kétoldali kerékpársávokat is létesítettek, kb. egy kilométer hosszan.[2][3][4]

Szakaszai[szerkesztés]

Fővám tér[szerkesztés]

A Kiskörút déli végpontja, ahol az a Szabadság hídhoz csatlakozik. A Dunától a Váci utca–Pipa utca vonaláig terjed; érinti a Belgrád rakpart, a Molnár utca, a Váci utca, a Pipa utca és a Sóház utca. Itt van a 47-es, a 48-as és 49-es villamos legdélebbi pesti megállója, a 83-as trolibusz végállomása és az M4-es metróvonal egyik állomása is.

Vámház körút[szerkesztés]

Első nevét az 1780-as évek végén kapta: a sok itt élő hentesről Fleischhacker Gassének nevezték, amit a 19. század elején Mészáros utcára magyarosítottak. 1875-ben felépült a Fővámház a Duna partján, és ettől kezdve ez az útszakasz a Vámház körút nevet viseli.

1915-től Ferdinánd körút (I. Ferdinánd bolgár cárról). 1919-től ismét Vámház körút egészen 1942-ig, amikor is Horthy Istvánról nevezték el. 1945-ben Tolbuhin marsall lett a névadó, és ez a név egészen a rendszerváltásig meg is maradt, amikor visszakapta a Vámház körút nevet.

Kezdőpontja (házszámozás tekintetében) a Fővám tér, végpontja a Kálvin tér. Észak felől beletorkollik a Veres Pálné utca és a Királyi Pál utca, déli irányban pedig kiágazik belőle a Pipa utca és a Lónyay utca.

Kálvin tér[szerkesztés]

A Kiskörút legösszetettebb csomópontja, ahol ahhoz hat utca – a Kecskeméti utca, a Királyi Pál utca, a Lónyay utca, a Ráday utca, a Baross utca és a Múzeum utca –, valamint egy út, a Budapest leghosszabb útjának számító Üllői út csatlakozik, vagy ágazik ki belőle. Itt található az M3-as és a M4-es metró átszállópontja; érinti a 47-es, 48-as és 49-es villamos, a 72-es és a 83-as troli, valamint a 9-es, 15-ös és 100E busz, továbbá számos éjszakai buszjárat.

Múzeum körút[szerkesztés]

A Kiskörút a Nemzeti Múzeumnál régen

A XVIII. században Land Strasse, azaz Országút volt a neve (amelyet a mai Múzeum körút, Károly körút és Bajcsy-Zsilinszky út együttesen képeztek). 1874-ben döntött úgy a Közmunkatanács, hogy az útszakaszt három szakaszra osztja és szakaszonként nevezi el. Ekkor már 28 éve ott állt a Magyar Nemzeti Múzeum, így kézenfekvő volt, hogy az előtte haladó útszakasznak méltó névadója lesz. 1915 és 1918 között a Mehmed szultán út nevet viselte az első világháborús szövetséges Törökország uralkodójának tiszteletére.

Leszámítva azokat az utcákat és utakat, amelyekkel a két végpontjánál találkozik (a kezdőpontjánál a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út, végpontjánál a Kecskeméti utca és a Múzeum utca) csak két kereszteződése van: keleti irányban a Bródy Sándor utca ágazik ki belőle, nyugat felől pedig a Ferenczy István utca torkollik bele. Korábban legalább három háza átjáróház volt, melyeken a párhuzamos Magyar utca felől lehetett elérni – a Reáltanoda utca és a Henszlmann Imre utca meghosszabbításában, illetve egy, a Kálvin térhez közeli házán keresztül –, de ezek többségében már az ezredforduló körül vagy azelőtt megszűnt az átjárás, mára csak a Reáltanoda utcai átjáróház (Múzeum körút 7. – Magyar utca 8-10.) maradt meg átjárhatónak. Több lakóházának udvarán (pl. 21. házszám) megtalálhatók a régi pesti városfal maradványai, a 13. számú házának pedig az utcaszintnél mélyebben fekszik az udvara, a hajdani városárok emlékét őrizve.

Astoria[szerkesztés]

Tulajdonképpen nem önálló szakasz, csak a Kiskörút egy kereszteződésének nemhivatalos elnevezése, de mint csomópont, igen jelentős, ezért külön említése indokolt. A Kálvin térhez hasonlóan itt is három kerület területe érintkezik egymással, itt találkozik a Múzeum körút és a Károly körút, nyugat felől ide csatlakozik a Kossuth Lajos utca és itt indul kelet felé a Rákóczi út. Önálló elnevezését annak köszönheti, hogy itt létesült a pesti belváros egyik patinás szállodája, az Astoria Szálló, és az M2-es metró itteni szakaszának átadása után így nevezték el annak itteni állomását is. Különösen a 20. században bonyolított kiemelkedően nagy forgalmat, a rendszerváltás óta, a város közlekedési struktúrájának és kereskedelmi hálózatának átrendeződésével némileg csökkent a jelentősége.

Károly körút[szerkesztés]

A Károly körút 2007-ben (a 2010–11-es felújítás előtt)
Deák Ferenc tér

Miután a Közmunkatanács 1874-ben (lásd feljebb: Múzeum körút) úgy döntött, hogy az addig Országút nevű útszakaszt három szakaszra osztja, és külön-külön névvel látja el őket, a Múzeum körút és a Bajcsy-Zsilinszky út közé eső útszakasz az ott álló Károly kaszárnyáról[5] (ma a Főpolgármesteri Hivatal melletti üres terület) nevezte el. 1916-ban a IV. Károly király út nevet kapta a frissen megkoronázott utolsó Habsburg–Lotaringiai-házi király tiszteletére. 1918-ban Népakarat körút, majd Népkörút névre keresztelték, amelyet 133 napig viselt, majd 1919-ben visszakapta a Károly körút nevet. 1926-tól ismét Károly király nevét viselte egészen a második világháború végéig. 1945-től Somogyi Béla útnak hívták, egészen 1953-ig, amikor is a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Tanács körút névvel illette. Az útszakasz 1991-ben kapta vissza a Károly körút nevet.

Házszámozás szempontjából az Astoria a kezdő- és a Deák Ferenc tér a végpontja. Fontosabb mellékutcái a VII. kerület belsőbb részeivel kötik össze: ilyenek a trolibuszforgalmat is bonyolító Dohány és Wesselényi utca – melyek gyakorlatilag egy pontban ágaznak ki belőle –, a Dob utca és a Király utca, illetve kapcsolódik hozzá még abban az irányban egy kiteresedés is, a Madách Imre tér. V. kerületi oldalán csak két kis forgalmú mellékutca csatlakozik hozzá, a Gerlóczy utca és a Bárczy István utca.

Épületek a Kiskörút mentén[szerkesztés]

A lebontott bazársor

Egykor…[szerkesztés]

…és ma[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2  
  2. Újra járható a Thököly út (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 14. [2005. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
  3. Újra átjárható a Kálvin tér (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 26. [2005. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  4. Sajtótájékoztató a Kiskörút munkálatainak előrehaladásáról (magyar nyelven). Magyar Kerékpárosklub, 2009. október 26. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
  5. A Károly-kaszárnya Archiválva 2016. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Térkép:Budapest

További információk[szerkesztés]