Kálvin tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 23″, k. h. 19° 03′ 42″

Pontosan itt van!
A Kálvin tér elhelyezkedése Budapesten

A Kálvin tér (régebbi írásmód szerint Calvin tér) egy közlekedési csomópont Budapesten az V., VIII. és IX. kerület határán.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kiskörút mentén, a Múzeum körút, a Vámház körút, az Üllői út, a Baross utca és a Kecskeméti utca találkozásánál fekszik.

Határai: Kecskeméti utca 19., Királyi Pál utca 20., Vámház körút, Lónyay utca 1. és 2., Ráday utca 1. és 2., Üllői út 1. és 2., Baross utca 1. és 2., Múzeum utca 1., Múzeum körút, Kecskeméti utca 18. A házak 1.-től 6.-ig az V. kerülethez, 7.-től 10.-ig a IX. kerülethez, a 11. szám a VIII. kerülethez tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi nevei: A 18. századtól Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és disznókereskedők tere), a 19. századtól Heumarkt (Széna piac), 1866-tól Heuplatz (Széna tér), 1874-től Calvin tér, 1953-tól újabb írásmóddal Kálvin tér.

Nevét Jean Calvin (ejtsd: kálven) francia származású svájci reformátorról kapta.

A tér a korábban Pest városát körvevő városfal –a mai Kiskörút- mentén terül el, amelynek Kecskeméti kapuja előtti vásártér volt.

A mai Kálvin tér északi, észak/nyugati felének története valójában Pest ide eső eredeti városfala mentén lévő terület története. A mai tér északi /északnyugati határa tehát Pest város déli/délkeleti városfal határa ténylegesen. A város első ismert feljegyzett városfala az Árpád-korból származik, legfeljebb a XIII. század első felében építették. A 1241-ben tatárjáráskor égett le és nem is állították helyre erődszerűen. A XV. sz. első 50 évében az adatok szerint nincs fal Pest város körül. 1493 Ekkor említik első alkalommal újra a frissen újra épített városfalat oklevélben. Többnyire 1443-1479 között, Mátyás király idején építik újjá. 1526: Pesten is harcoltak a törökökkel. A város polgárai elhagyták a területet. Miután a török seregek elmentek, a falakat újra kijavították. 1540-ben Ferdinánd király hadai elfoglalják Pestet. 1541 augusztusában újra török fennhatóság alá került Pest. 1602 és 1604 között Pest német kézen volt. 1604 szeptemberében Pestet elfoglalják megint a törökök. A XVII. században kijavítják a falakat. 1684-ben és 1686-ban Pestet elhagyták a lakosok, s a törökök felgyújtották a várost. A falak utolsó nagy felújítására a Rákóczi szabadságharc alatt került sor. Még 1688-ban is a városfalon kívüli terület – a mai Kálvin tér egyéb területei – gyakorlatilag beépítetlen földek, s csak idefutó utakat találhatunk a falakon túl. A falakon kívüli terület fokozatos beépítése az 1700-as években indul meg. Ahogy nő a falon kívüli területen lévő épületek száma, úgy nő az igény a falon belüli és az azon kívüli városrész összekapcsolására. Az 1780-as években kezdték meg a falak lebontását. A tér és a Kecskeméti utca sarkán lévő kecskeméti kaput 1794-96 között elbontották. [1] Az egész pesti várfalat 1808-ban lebontják, ami maradt belőle.[2] Ekkor kezdenek igazán kialakulni a mai Kálvin tér alap keretei. [3]

Egyrészt az itteni városfal egyik fő kapuja és az ide vezető alföldi utak együttesen segítették elő a tér kialakulását. Itt kaptak a szekerek szénát, innét a tér egyik első elnevezése, a Széna tér/Széna piac. [1]

A tér és a hazai Református Egyház szorosan összekapcsolódik.

A református egyház első és ma is legszélesebb körben ismert budapesti temploma a Kálvin téri református templom. A pesti református egyház 1796-ban alakult meg. Az egyház templom építésére telket kért 1801-ben Pesttől, s kapott, az akkor Széna piac déli felén lévő régi temető helyén. Előbb imaházat, majd 1816 és 1830 között Hofrichter József tervezésében templomot építtetett az egyház. Török Pál református püspök irányítása alatt születik meg a mai Kálvin-tér-Ráday utca-Török u.-Lónyai utcai tömbön az egyházi akadémia, iskola, egyházi hivatal. A Széna teret 1874-ben nevezik el Kálvin Jánosról. A pesti református egyház ehhez területhez kapcsolódó nagy alakjairól nevezik el a környező utcákat. (Ráday Pálra, a Ráday Könyvtár megalapítója és Ráday Gedeonra, a 18. század neves írójára, az egyház mecénása, Török Pál püspök.) 1888-ban a szomszédos Lónyay utcában nyitottak meg gimnáziumot, és 1912-ben a Theológiai Akadémiát és a Ráday Könyvtárat a Ráday utcában. Ma itt láthatjuk azt az intézményegyüttest, a Károli Gáspár Református Egyetemet, a Ráday Gyűjteményt, a Ráday Könyvtárat, a Ráday Levéltárat és a Bibliamúzeumot, melyek a hazai református élet központjai. [4]

1874-ben a mai Kálvin Center üveg irodaház helyén Ybl Miklós tervei alapján készült el az Első Pesti Hazai Takarékpénztár négyemeletes épülete. A téren 1869-1870-ben Bergh Károly tervei alapján építik meg az Üllői út 2-4. szám alatt a háromemeletes lakóházat, a későbbi (1911 és 1946) között Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székházát (a mai „KC11” mai kisebb üveg irodaház helyén.) Az épület udvarát beépítik, s ott születik meg az 1930-as évek végén Budapest Vörösmarty mozija, amely ma is működik. A tér és az Üllői út és a Ráday utca által közötti saroktelken 1913-ban Hüttl Dezső tervei szerint épült fel a Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza (ma Egon biztosító). A ház elődjét, egy kétemeletes lakóházat, 1862-ben Ybl Miklós tervezte, amelyet 1912-ben bontottak le. A Kecskeméti utca-Múzeum körút sarkán 1863-ban épült fel Ybl tervezésében a Geist-ház (a mai Korona Szálló Nemzeti Múzeumhoz közeli fele.) Földszintjén működött az 1870-es évektől a híres Báthory-féle kávéház. Az 1880-as évek második felében befejezik a tér parkosítását.

Ezt a kellemes környezetet 1944-1945-ben Budapest ostroma alatt rombolják le. [5]

1945-ben Raoul Wallenberg svéd diplomata irodája is a térhez kötődik, mert itt az Üllői út 2-4. szám alatti épületben működött éppen. [6]

Teljesen elpusztul az Első hazai takarékpénztár palotája, a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. épülete, a Kecskeméti utca mindkét sarkán álló épületek, s a Danubius kút nagy része is megsérül.

A Danubius-kút eredeti helyén, a Kálvin téren 1896-ban

Eredetileg a téren állt az Ybl Miklós tervezte Danubius-kút, amit 1883 októberében avattak fel.

A kompozíciót Ybl, de a szobrokat Freszler Leó álmodta meg, s Brestyánszky Béla faragta ki, a díszítő elemeket Marchenke Vilmos alkotta.[7] 1883-ra készült el, a létrehozás költségeit a Pesti Hazai Első Takarékpénztár finanszírozta, amelynek eredeti palotája a tér Nemzeti Múzeum felőli sarkán állt, ahol az egyik üveg irodaház épült fel.[7] A kút a második világháború alatt megrongálódott, emiatt eltávolították. 1959-ben az Erzsébet téren állították fel újból.[8] Újrafaragták a sérült szobrokat. A kút alsó szintjén ülő négy nőalak Magyarország fő folyóit, a Dunát, Tiszát, Drávát és a Szávát jelképezik. Csak egy része a kútnak az ún. „Száva” szobor maradt épségben, eredeti állapotában, amely a mai napig a Kálvin téri 9. szám alatti „Oroszlános Ház” udvarán áll.[7]

Kálvin János szobra korábban a téren állt.

Eredetileg a szobrot a Dunamelléki Református Egyházkerület a millennium évében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából emelte 2000. június 30-án. Alkotója Búza Barna (1910-2010). 2007-ben a metróépítkezés miatt szállították el ideiglenesen.[9] Jelenleg a szobor az építkezés végéig a Károli Gáspár Református Egyetem (Kálvin tér 9.) udvarán, a - Kálvin téri templomtól nem messze - várja, hogy végleges helyére kerülhessen.[10]

Több szempontból is "leg" a tér.

1. Ez a hely annak idején az első (Újpestre menő) lóvasút belső végállomása volt, később a BVV első villamosjárata (Egyetem tér-Orczy tér) is itt haladt át.[11]

2. A legmélyebb ponton a Ferenc körút és a Kálvin tér között, a Szentkirályi utca alatt halad a kék metró vonala, innen emelkedik a Deák térig. [12]

3. Budapest leghosszabb útja, az Üllői út innen indul.

4. Az első ismert fénykép Pestről éppen a Széna térről (Kálvin térről) - a tér és a Kecskeméti utca sarkáról, a korábbi kecskeméti kapu helyéről készült 1844-ben, a kép lemezen rögzített adat szerint, más elemzés alapján pedig talán 1852-ben, de mindenképpen a legrégibb ismert pesti fénykép. (Lásd "Képek" fejezetet.) [12]

Kálvin tér 7. - Városkapu Üzletház története

A Kálvin téri református templom melletti területen 1802 és 1804 között épült fel a Balla Antal tervezte és Zitterbarth Mátyás által kivitelezett egyemeletes iskolaépület és imaház, emeletén a lelkészlakkal. (A templom ekkor még nem áll, csak 1816-ban kezdik el építeni). 1914-ben a református egyház lebontotta az épületet, s 1922-ben eladta a telket Fenyves Dezsőnek. Fenyves építette fel a mai is álló áruház épületet, amely eredetileg is ugyanarra a célra készült, amire ma is használják. Államosítják az áruházat 1949-ben. A rendszerváltáskor kapta az épület a Városkapu Üzletház nevet. Ekkor kapja vissza a kárpótlás jegyében a magyar Református egyház az áruházat. [13]

1956 eseményeiből a tér sem maradt ki.

Október 24-én délután a Kálvin téren ágyú- és tankharc folyik. Az egyik jelentősebb szabadságharcos tűzfészek itt alakult ki. [14] Számos 1956-os kép maradt a térről az utókornak. Ezek közül néhányat itt tekinthetünk meg: [15]

A korábbi Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székház helyén – ami 1945-ben dőlt romba - az Üllői út 2-4 szám alatt épült fel 1997-2000 között a KC11 Irodaház, Göcsei Sándor tervei alapján.[3]

A korábbi Első Pesti Hazai Takarékpénztár bérpalota helyén a Kálvin tér 12. szám alatt épült fel a Kálvin Center Irodaház 1997-2003 között, szintén Göcsei Sándor tervei alapján.[16]

A tér a 2007-es évtől a négyes metró állomásának építése miatt részlegesen le van zárva.

1945-től megszűnt a parkosított jellege a térnek, szinte csak közlekedési csomóponttá alakult. Régi atmoszféráját csak 2010-től kezdte részben, fokozatosan visszavenni. A Budapest Szíve program részeként 2010 áprilisára felújították a tér belváros felé eső felét, új járdaburkolatot, kandelábereket és fákat kapott a terület. S ezzel egyre inkább kezdi visszavenni 1945-ben elveszített fényét a tér, bár jelenleg is nagy része a metróépítkezés miatt építési terület. [17]

2010. szeptember 17-én adták át a gyalogosoknak a Baross utca sétálóutcává átalakított Kálvin téri torkolatát. A beruházás a négyes metró felszíni munkálatainak része. Új járdaburkolatot, kandelábereket, óriás kő kaspókban fákat, s egyéb zöld szigeteket kapott a terület. [18]

Főbb épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kálvin tér
  • Kálvin tér 7.: Kálvin téri református templom (műemlék)
  • Kálvin tér 7.: Városkapu Üzletház
  • Kálvin tér 9.: Az egyik talán legidősebb épület a "Két Oroszlán-ház", vagy „Oroszlános ház” (műemlék) [19]
  • Kálvin tér 11.: Kálvin Tower irodaház
  • Kálvin tér 12.-13.: Kálvin Center irodaház
  • Kecskeméti utca 14.: Korona szálló
  • Üllői út 1.: AEGON-székház (műemlék)

A környéken található intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb műemlék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér egykor jelentős villamoscsomópont volt: öt különböző irányba indultak ki vonalak. Mára csak a kiskörúti vonal maradt, a többit 1953-ban a 74-es trolibusz és 1977-ben a 3-as metró váltotta ki. A 74-es trolibusz később megszűnt, csak az 1980-as években indult újra, immár 83-as jelzéssel.[21]

Napjainkban a téren jelentős autóforgalom halad keresztül elsősorban a Múzeum körút–Üllői út útvonalon. A tér fontos állomása a 3-as és a 4-es metrónak, végállomása a Baross utca felé közlekedő 83-as trolinak. A téren keresztülhalad a 47-es, a 48-as és 49-es villamos, valamint a 9-es, és 15-ös emellett számos éjszakai buszjárat is érinti.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]