Kvassay híd
| Kvassay híd | |
| A híd a kiszélesítés után | |
| Elhelyezkedése | Budapest, Magyarország |
| Áthidalt akadály | Ráckevei-Duna |
| Szerkezettípus | felsőpályás acél gerendahíd és rácsos gerendahíd |
| Funkció | Közúti, gyalog- és vasúti híd |
| Legnagyobb támaszköz | 47,2 m |
| Nyílások száma | 2 |
| Teljes hosszúság | 97,4 m |
| Szélesség | 12+9 m |
| Magasság | 5,8 m |
| Sávok száma | 2×2 közúti + 2 vasúti vágány |
| Tervező | Dieter János, Nagy Zsolt Sávoly Pál, Ritter Mór |
| Építés kezdete | 1926 |
| Átadás ideje | 1927, 1951, 1997, 2006 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 27′ 41″, k. h. 19° 04′ 20″ | |
A Kvassay Jenőről elnevezett híd a Csepel-sziget északi részét köti össze Budapest IX. kerületével.
Története [szerkesztés]
Az 1926-1927 között épült Szabadkikötőhöz vezető út közvetlenül a felső torkolati hajózsilip alatt keresztezi a ráckevei (soroksári) Duna-ágat. A Gubacsi híddal egy időben épült 2x1 sávos rácsos közúti hidat a Kikötőügyek Kormánybiztossága építette Dieter János tervei szerint.
A kétnyílású, rácsos, szegmens alakú gerendahíd, egyszeri rácsozással, 47,2-47-2 m-es kéttámaszú tartóval, alsópályás elrendezéssel épült. A keszon alapú pillérek falazatait a Zsigmondy Béla cég 1926-ban, a vasszerkezetet a Magyar kir. Állami Vas-, Acél és Gépgyárak (MÁVAG) építette 1927-ben, utóbbi saját tervei szerint.
A vasszerkezet 316 t. A híd teljes szélessége 14,04 m, melyből 7,5 m a kocsipálya és 3,3-3,3 m a kétoldali gyalogjárda. A hídon 1928 októberétől kezdve a csepeli gyorsvasút megnyitásáig a autóbusz közlekedett. A híd sokat javított a sziget és a környék közlekedésében és kereskedelmében. A zsilippel átellenben 1930-ban adták át az egykori Nagyvásártelepet, a mai Nagybani piac elődjét ahová a vasúton, hajón és közúton érkezett terményeket, zöldségeket, gyümölcsöket, gabonát, húsárut hozták és továbbították a fővárosi piacokra és vásárcsarnokokba.
A második világháborús események során a hidat 1944-ben felrobbantották a német alakulatok. Utána 1947-ig ideiglenes fahídon bonyolódott a forgalom. Majd 1946-47-ben, változatlan alakban, más hidak roncsanyagainak felhasználásával, megtörtént a helyreállítás.
Mivel a roncsaiból összegyűjtött anyagok - több helyen - lyukakkal gyengített tartóelemekből álltak, ezért azok csökkentették az átkelő teherbírását. A forgalmat részben ezért, részben a korróziós károk miatt, 12 tonnára kellett korlátozni, ami szükségessé tette a híd erősítését. A FŐMTERV Rt. (Nagy Zsolt) 1997-ben új híd építésére készített tervet, melynek kivitelezését a Hídépítő Rt. 1999-2000 között végezte el Windisch László irányításával. Az új híd felsőpályás, folytatólagos, szekrény keresztmetszetű, ortotrop acél pályaszerkezettel, két, egyenként 8,0 m széles hídrészt tartalmaz, 2,2 mes járdákkal. A korábbival egyező nyílású, 97,04 m hosszú hídszerkezetet a KÖZGÉP Unió gyártotta és szerelte.
A kivitelezés két ütemben készült el. Az új szerkezet először a régi hídtól keletre, a meglévő kiszélesített pillérre épült. Ezalatt a forgalom a régi hídon zajlott. Majd az újonnan épült hídra terelve a forgalmat, a régi híd 320 t acélszerkezetét uszályra épült nehézállványról lebontották és a helyére került új hídrészt a parton állították össze és tolták be a helyére.[1] Az egész építés viszonylag rövid idő - 16 hónap - alatt készült el, 2000. június 26-án adták át a forgalomnak.
2006-ban a adták át az egykori Közvágóhíd kocsiszín helyére épített "Kvassay áttörést", ami a Csepel sziget fő útvonalát köti össze a Könyves Kálmán körúttal.[2]
A csepeli gyorsvasút hídja [szerkesztés]
1949-ben a pártvezetés a hároméves terv egyik beruházásaként a Csepeli HÉV kiépítését rendelte el. A gyorsvasút nyomvonala a soroksári Duna-ágat az ott lévő szigetcsúcsi közúti híd mellett keresztezte. A híd kétvágányú, keresztmetszetének szélessége 9,1 m, a pályaszint fölötti magasság 5,8 m, acélszerkezete kb. 1 m-rel magasabban feküdt, mind a 30 évvel korábban épült azonos kiképzésű párja. A két híd egymás mellett - egyik feljebb, a másik lejjebb - egy ideig bizony elég sután nézett ki. Szerencsére ez így nem volt feltűnő akkor, jelenleg az új közúti híd pályaszintje van egy méterrel magasabban, de városképileg ez elfogadható. Az akkori kétnyílású, szegmens alakú, rácsos híd mellé, új keszon alapokon nyugvó, ugyancsak 2x47,2 m nyílású vasúti híd épült.
A híd tervei az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézetnél készültek, tervezői Sávoly Pál és Ritter Mór. A 720 t súlyú karbonacélból készült hidat a MÁVAG gyártotta és szerelte. A gyorsvasút megnyitásakor, 1951. május 1-jén adták át a forgalomnak.
Források [szerkesztés]
- ↑ Készül az új Kvassay-híd (magyar nyelven) (html). www.origo.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
- ↑ Készül a Kvassay áttörés (magyar nyelven) (html). www.nol.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
- dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7 Online hozzáférés
- Kvassay híd és Csepeli gyorsvasúti híd, 1927. (magyar nyelven) (html). www.budapestcity.org. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

