Gubacsi híd
| Gubacsi híd | |
| A Gubacsi híd háromnyílású, alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd | |
| Elhelyezkedése | Budapest, Magyarország |
| Áthidalt akadály | Ráckevei-Duna |
| Szerkezettípus | Rácsos gerendahíd |
| Funkció | Vasúti, közúti és gyaloghíd |
| Nyílások száma | 6 |
| Teljes hosszúság | 145,5 m |
| Sávok száma | 2x1 közúti + 1 vágány |
| Tervező | Zsigmondy Béla |
| Építés kezdete | 1919 |
| Átadás ideje | 1924,1947 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 26′ 10″, k. h. 19° 05′ 18″ | |
A Gubacsi híd a Csepel-sziget egyik budapesti átkelője a Ráckevei-Dunán át, Budapest XXI. kerülete és XX. kerülete között.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A ráckevei (soroksári) Duna-ágat a 1870-es években a folyamszabályozáskor, árvízvédelmi célból, töltéssel zárták el. A töltés a főváros jelenlegi XX. és XXI. kerületei, Pesterzsébet és Csepel között, kb. a jelenlegi híd helyén létesült és azon át bonyolódott az akkor még gyér forgalom. Ez volt az ún. Gubacsi gát, amely nevét Erzsébetfalva (később Pesterzsébet) község dűlőjétől vette, ahol a gát feküdt. és az 1912-ben megépült 6-os HÉV csepeli szárnyvonala, ami a Pesterzsébet felső HÉV állomás után ágazott ki a fővonalból. Amikor a Soroksári Duna-ágat az 1920-as évek folyamán hajózhatóvá tették, a Duna-ág felső és alsó torkolatánál hajózsilipek (Kvassay-Tassi) épültek és a Gubacsi gátat elbontották. A Gubacsi híd abból a célból létesült, hogy áthaladjon a forgalom, amely annak előtte a gáton zajlott.
A pillérek alapozását 1919-1922 között Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet 1923-24-ben a Magyar kir. Állami Vasgyárak építette meg a HÉV vonal, az akkoriban épült Szabadkikötőbe vezető iparvágány és a közúti forgalom számára. Két darab hatnyílású rácsos acélhidat építettek. Az északin a kikötői vasút és a HÉV osztozott, míg a délin a közúti forgalom kapott helyett irányonként egy sávval.
A második világháborúban Budapest ostroma idején a német alakulatok felrobbantották. 1947-ben építették újjá.
A két híd között egy befüggesztett részen még egy vágány alakítottak ki a HÉV számára, hogy irányként külön vágányon haladhassanak a szerelvények. A sziget csúcsán 1927-ben megépült Kvassay híd nyugati oldalán 1951-ben átadott gyorsvasút, a mai 7-es HÉV megépülte után a szárnyvonal meglepően keveset veszített jelentőségéből. Mivel rajta keresztül a belvárosból Csepelre ugyan hosszabb volt a menetidő, továbbra sem csak Pesterzsébetig utaztak rajta. 1959-ben hurokvégállomást létesítettek a Határ út és Gubacsi út sarkán. Ettől kezdve innen indultak az eredeti vonalon a "H" jelzésű vonatok Csepelre. Egy elhibázott döntés következtében a Gubacsi híd felújításakor, 1978-ban a HÉV járatot megszüntették. Forgalmát több autóbusz vette át. A HÉV vágányok helyén 1984-ben közúti sávokat alakítottak ki. A híd nem sokáig bírta el a kétszer két sáv közúti és az egy vágány iparvasúti forgalmat. A legutóbbi, 1997-es felújításkor újra a déli oldalra került az irányonként egy sávra szűkült erős közúti forgalom. A középre befüggesztett pályát elbontották. Azóta az északi oldalon a kikötői vágány és egy kerékpárút halad. Mióta megépült a Kossuth lajos utca - Pesterzsébet kerékpárút végig, és így csatlakozik a már megépített erzsébeti hálózathoz, azóta a HÉV sinek helyén lévő kerékpárútat használják.
Források [szerkesztés]
- dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7 Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
- Dunai vasúti hidak - Gubacsi Dunaági híd' (html). www.vasutihid.hu. (Hozzáférés: 2011. november 7.)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

