Kossuth híd (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kossuth híd
Kossuth híd Budapest.jpg
Levelezőlap 1959-ből:
»A Kossuth híd a Parlamentnél nemsokára már csak történelmi emlék.«
Elhelyezkedése Budapest, I. és V.kerület
Áthidalt akadály Duna
Szerkezettípus acél rácsostartós híd
Funkció közúti híd
Szélesség 11,5 m
Sávok száma 2×1
Tervező Mistéth Endre
Elhelyezkedése
Kossuth híd (Budapest)
Kossuth híd
Kossuth híd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 02′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 02′ 33″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth híd témájú médiaállományokat.

A Kossuth híd a második világháborúban felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására felépített, a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti egykori úgynevezett félállandó híd. 1946-tól 1960-ig működött.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktábla a pesti parton

A második világháború befejeztével Budapesten nem maradt ép híd, pótlásukat visszaépítésükig kishajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani, melyek azonban a folyó téli jégzajlása miatt nem tudták folyamatosan biztosítani a kapcsolatot. Az első állandó híd a Kossuth híd volt, mely 1946. augusztus 20-áig, a Szabadság híd megnyitásáig egyben az egyetlen is volt. A pillérek építése 1945. május 16-án indult, a hidat a gyalogos forgalom számára 1946. január 15-én, az autóforgalomnak január 18-án nyitották meg.[1] A rekordgyorsaságú, mintegy hét hónap hosszúságú építkezés az újrakezdés szimbólumává tette a hidat.

Mistéth Endre[2] és Hilvert Elek kilencnyílású hidat tervezett, középen egy 80 méteres, mellette egy-egy 55 méteres, a két oldalon a folyó partjai mellett 3-3 darab 27,5 méteres nyílással. A híd az eredeti tervek szerint faszerkezettel készült volna, de végül a két parti nyílást leszámítva acélszerkezettel épült meg; 1954-ben azokat is acélra cserélték. A kivitelezéshez szükséges vasat a háborús törmelékekből válogatták össze.[3]

A híd teherbírása korlátos volt; egy idő után már nagyobb autóbuszok nem is hajthattak fel rá. A hidat 10 éves élettartamra tervezték, ennek megfelelően elhasználódása miatt 1957-ben, mikor már nélkülözhetővé vált, forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották. A medertisztítási munkák 1963-ra fejeződtek be. A keszonoknak új felhasználást találtak, Kulcsnál partvédművekbe építették be őket.[3] Helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli.

A Kossuth híd helyén 1973. augusztus 20-án, majd 2003. március 15-én pár napra pontonhidat építettek.

A Kossuth híd építéséről annak idején Háy Gyula színművet írt (Az élet hídja, 1951).

Keresztmetszete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kossuth híd 2×1 forgalmi sávos volt, 7 méter keresztmetszeti szélességet biztosítva az autóknak, ezenfelül mindkét oldalon további 3,25 métert a gyalogosoknak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]