Mistéth Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mistéth Endre
Született 1912. szeptember 10.
Buziásfürdő
Elhunyt 2006. július 12. (93 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása hídépítő mérnök,
miniszter,
egyetemi oktató

Mistéth Endre (Buziásfürdő, 1912. szeptember 10.2006. július 12.) Széchenyi-díjas magyar hídépítő mérnök, miniszter, egyes budapesti hidak tervezője a második világháborút követő helyreállításnál.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temes vármegyében született, családja apai ágon francia hugenotta volt, anyai ágon pedig szerb és görög felmenői voltak. Apja tengerésztiszt volt, a család az ország trianoni felszabdalása után, 1922-ben átköltözött a Magyarországnak maradt területekre.

Mistéth Endre katonai pályára készülve kezdte meg tanulmányait, először a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Katonai Alreál Iskola[1] növendéke volt, (ahol Ottlik Géza osztálytársa volt, az író vélhetően róla mintázta Bónis Feri alakját az Iskola a határon című regényében[2]), majd a budapesti Bocskai István Katonai Főreáliskolában. Diplomát a budapesti műegyetemen szerzett 1935-ben. Ezután a Ganz Vagongyárban dolgozott, majd vízvezetékeket tervezett az Országos Közegészségügyi Intézetben. Később hídtervező mérnökként részt vett a Székesfehérvár és Graz közötti autóút építésében. Még később rövid ideig a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, 1938-ban azonban csatlakozott egy tervezőirodához, 1940-ben pedig önálló irodát nyitott.

Korai munkái közt volt például az 1940-ben épített szolnoki merevítőgerendás ívhíd, amelynek nyílása a legnagyobb volt a korabeli Európában.[3]

A nyilasok uralma idején részt vett a fegyveres ellenállási mozgalomban.

1945 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A háború után azért kellett új hidakat építeni, mert a visszavonuló német csapatok felrobbantották a főváros hídjait. Mistéth Endre tervezte a „Manci” nevű ideiglenes Duna-hidat Budapesten és az első önálló hidat, a Kossuth hidat is.
  • Mistéth Endre 1945. november 23-án a Független Kisgazdapárt delegáltjaiként államtitkár lett az ipari minisztériumban. 1946. július 21-én újjáépítési miniszter, majd amikor a posztot október 12-én átnevezik, építési és közmunkaügyi miniszter. A Magyar Közösség elleni koncepciós perben 1947-ben koholt vádakkal börtönbüntetésre ítélték, csak 1955 áprilisában szabadult. (A Magyar testvéri Közösséghez 1942-ben csatlakozott.) Szabadulása után három és fél évig rendőri felügyelet alatt állt.

1956 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1969-ben lett a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1978-ban akadémiai doktor. 1983-tól egyetemi tanár.

Főbb tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erőtani méretezés valószínűségelméleti alapon (1974),
  • A vízépítési kockázatvállalás néhány alkalmazása (1975),
  • Építőmérnöki szerkezetek tervezésének néhány kérdése (1982).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felavatták Ottlik Géza szobrát (magyar nyelven). stop.hu, 2013. május 9. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  2. Inkei Bence: Itt az egyik legnagyobb magyar regény titkos folytatása (magyar nyelven). origo.hu, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  3. Hajdú József. „Mélyépítési vasbetonszerkezetek Mistéth Endre a Kossuth-híd tervezője” (magyar nyelven) (pdf) (2006/07 I.félév). Hozzáférés ideje: 2014. április 20.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]