Háy Gyula
Háy Gyula (Abony, 1900. május 5. – Ascona, Svájc, 1975. május 7.) Kossuth-díjas (1951) magyar drámaíró, műfordító.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után Németországba emigrált. Először Drezdában, majd Berlinben volt díszletfestő és díszlettervező. 1923-ban hazatért, majd 1929-ben újra Németországba költözött. 1932-ben belépett a Magyarországi Kommunista Pártba.
Színpadi sikereket ért el Berlinben, de az Isten, császár, paraszt című művének berlini bemutatója (1932) után a náci tüntetések meghiúsították a további előadásokat. Ausztriába emigrált, ahonnan az 1934-es szocialista felkelésben való részvétele miatt kiutasították. Lunacsarszkij meghívására 1935-ben a Szovjetunióba költözött. Moszkvában többek között filmforgatókönyveket írt. Írásait kiadták oroszul és más nyelveken.
1945-ben hazatért. Sorra mutatták be darabjait. 1948–50. között a filmgyárban volt fődramaturg, majd 1951-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a dramaturg-tanszakot vezette.
Az azóta lebontott Kossuth híd építését Az élet hídja című sematikus drámájával köszöntötte (1951).
1955-ben csatlakozott az úgynevezett Nagy Imre-csoporthoz, és a Petőfi körhöz. Az Irodalmi újságban megjelent Mért nem szeretem című pamfletje – amivel Kucsera elvtárs figurájában az összes kommunista bürokrata örök paródiáját teremtette meg – egész további sorsára kihatott. Az 1956-os forradalom idején, a szovjet csapatok november 4-ei támadása után ő olvasta be a Kossuth Rádióban több nyelven a híres segélykérést („Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”). 1957-ben hatévi börtönre ítélték, 1960-ban amnesztiával szabadult.
1964-ben kiadták egy drámakötetét: (Királydrámák), de darabjai nem kerülhettek színpadra. 1963-ban az osztrák PEN Club meghívására Nyugat-Európába utazott, és rövidesen végleg elhagyta az országot. Asconában telepedett le.
Műfordítóként is dolgozott. Lefordította Csehov, Osztrovszkij, Hauptmann, E. T. A. Hoffmann egyes műveit. Hatalmas teljesítménye Grimmelshausen Simplicissimusának átültetése.
Drámáit főleg német nyelvterületen játszották, de megjelentek angol, orosz, cseh, lengyel, japán, román, portugál, olasz és kínai nyelven is.
„Molnár Ferenc után ő a világszerte legismertebb és legtöbbet játszott magyar színpadi szerző” – írja róla [1] Hegedüs Géza.
Művei [szerkesztés]
Királydrámák [szerkesztés]
- Isten, császár, paraszt, 1932.
- A barbár, 1934.
- A porosz csoda, 1939.
- Mohács, 1960.
- A ló, 1961.
- Attila éjszakái, 1963.
- Kiadás: Háy Gyula: Királydrámák (Hat színdarab), Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964.
Egyéb [szerkesztés]
- Tiszazug 1936
- Ítélet éjszakája 1943
- Az élet hídja 1951
- Varró Gáspár igazsága 1955
- A pulykapásztor 1956
Memoár [szerkesztés]
- Háy Gyula: Született 1900-ban; Interart, Budapest, 1990. ISBN 963-01-9976-9
- Háy Éva (Háy Gyuláné, Majoros Éva): A barikád mindkét oldalán (Budapest, Osiris, 2000).
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
