Újpesti vasúti híd

Újpesti vasúti híd

Elhelyezkedése	Budapest, Magyarország
Áthidalt akadály	Duna
Szerkezettípus	rácsos acélhíd
Funkció	vasúti híd
Legnagyobb támaszköz	93 m
Nyílások száma	8
Teljes hosszúság	673,4 m
Szélesség	11,64 m
Sávok száma	1 sínpár, 1 járda (délen), 1 kerékpárút (északon)
Tervező	MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.
Átadás ideje	(1896, 1955) 2008
Elhelyezkedése
Újpesti vasúti híd Pozíció Budapest térképén Koordináták: é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 4′ 3″47.5630555556, 19.0675

Az Újpesti vasúti híd (a köznyelvben sokszor Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet. A Budapest–Esztergom-vasútvonal forgalma mellett a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja.

A budai oldalon a hídhoz csatlakozó vasúti pályaszakasz a III. kerületben, Aquincum városrészben vezet át, a pesti oldalon pedig a IV. és a XIII. kerület határán halad és a 3-as metró Újpest-Városkapu megállójáig tart. A hídtól északra épült fel a Megyeri híd, délre az Árpád híd található. A vasúti hidat 2008-ban felújították, melynek során a Duna főága feletti teljes acél felszerkezetet kicserélték, a pilléreket megerősítették.

[szerkesztés] Kapcsolódó építmények

A pesti oldalon a híd folytatásaként több híd található:

Váci úti járda-áthidalás
Váci út fölötti híd
Öbölági híd (az Újpesti-öböl/téli kikötő fölött)
Zsilip utca fölötti híd

[szerkesztés] Története

Ötlete elsőként az esztergomi vasútvonal tervezése során merült fel, 1892-ben, hogy a főváros bal parti részével is összeköttetést alkossanak. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et Co. vállalat, ennek érdekében határozta el az Óbuda és Újpest közötti egyvágányú Duna-híd építését, és 1894-ben látott hozzá a szintén olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég. A vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg. A forgalomnak 1896. november 3-án adták át. A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását.

Amerikai légibombázás 1944-ben

A második világháború során több súlyos légitámadás érte. A megrongált hídra a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte: felrobbantotta. A szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg, ez a háború után Simontornyára került, ahol 2001-ig szolgált vasúti hídként.^[1]

1945-ben a szovjet hadsereg ideiglenes pontonhidat épített. Az újjáépítés éveiben az esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó utca) jártak.

1950-től a tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. (Terelő útvonal: Angyalföld MÁV állomás – az egykori Vizafogó teherpályaudvar bejárata – összekötő vágány az Árpád hídra – Flórián tér – üzemi vágány – Filatorigát vasútállomás – HÉV sínek - Óbuda vasútállomás). A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott, és a mai napig sem fejeződött be. Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953. őszén kezdtek el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a vasszerkezet építése, mert az Összekötő vasúti hídnál ideiglenesen beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig rozsda- és iszapréteg jelent meg. 1955-re készült el az újjáépített híd, amely a Roth–Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.

Az építkezést a MÁV részéről Nemeskéri–Kiss Géza mérnök vezette, az acélszerkezet szerelését a Ganz–MÁVAG részéről Perényi Miklós fő-építésvezető irányította. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.

[szerkesztés] A régi híd adatai

Anyaga részben az (ideiglenes) Összekötő vasúti híd elbontott szerkezete, részben új gyártású elem.

Hossza: 674,40 m
Szélessége: 11,90 m

Emléktábla
A lassújel életbelép, megérkezés az 1955-ös hídra
Az 1955-ös híd déli oldala Újpest felől
Siemens Desiro szerelvény hagyja el a régi hidat
A régi híd „K”-híd acélszerkezete
A régi acélszerkezet

[szerkesztés] Átépítése

A 2000-es évek közepére a hídon a mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Az acélszerkezet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért azt a pillérek felújítása mellett teljes egészében lecserélték 2008 nyarán. A gyalogos járdát április 19-étől november 10-éig tervezték lezárni, azonban ez jelentősen elhúzódott. A járdát és a kerékpárutat végül 2009. május 30-án nyitották meg. Teljes hídzár 2008. június 21. és szeptember 21. között volt.

Az átépítés idején szeptember 22-éig az Esztergom felől érkező személyvonatok a Szentendrei HÉV vágányain keresztül a Margit híd budai hídfőjéig jártak. Ezek közül négy pár vonat csak Kaszásdűlőig közlekedett.^[2] Mivel a munkálatok teljesen nem fejeződtek be, decemberig, valamint 2009. március 20-ától május végéig a vonatok hétvégente ismét a Margit hídig közlekedtek. A Népsziget és Pest közötti Duna-öböl hídszerkezete változatlan maradt, ám felújították.

A híd új előszerelt darabjait Csepelről TS-80 típusú bárkákon szállították a Duna óbudai szakaszához, ahol két úszódaru (a 200 tonnás magyar „Clark Ádám” és a 300 tonnás német „Atlas”) emelte őket a megerősített pillérekre.

Az átépítés óta a hídon a vonatok 80 km/h sebességgel haladhatnak, illetve a híd déli oldalán járda, északi oldalán kerékpárút van. A régi híd két oldalán lévő villamos távvezetéket a járda alá rejtették el. A teljesen dísztelen új híd zöld színű lett.

Az átépítés nettó 14 milliárd forintba került.