Rozsda
A rozsda a fémek felületén oxidáció által keletkezett réteg. Rozsda alatt általában a vas rozsdásodását értjük, amely nedves levegőn képződik, azáltal, hogy a vas anyaga oxidálódik, majd a nedvesség hatására vas-oxiddá alakul át. A vasrozsda képződését nemcsak vastárgyakon figyelhetjük meg, hanem vastartalmú ásványok (ércek), kőzetek felületén és vasvegyületeket tartalmazó vizekben is. A rozsdásodást a nedvességen kívül a levegő szén-dioxid tartalma, valamint a savak és a sók is elősegítik . A rozsdásodás ellen a fémek galvanizálásával, bevonásával (horganyozás vagy cinkbevonás, ónozás), zománcozással vagy festéssel védekezhetünk.
A réz- és bronztárgyak rozsdásodását patinának (rézrozsda) nevezzük.
A vasrozsda képződése[szerkesztés]
A fémionok oldódása elektronleadással járó folyamat, vagyis oxidáció. például a vas esetében: Fe → Fe2+ + 2 e−
Az oxidációt mindig valamilyen redukciós folyamat kíséri. Például a vízben oldott oxigén redukciója: O2 + 2 H2O + 4 e− → 4OH−
A vas felületén oxigén jelenlétében vas(II)hidroxid képződik, amely vízvesztéssel alakul vörösbarna Fe2O3-dá. [1]
A felületek levegőn, vízben, vagy más kémiai környezetekben történő átalakulását általánosan korróziónak nevezik.
Képek[szerkesztés]
-
Festék alatt „végigfutó” rozsda.
Források[szerkesztés]
- ↑ Dr. Csákvári, Béla. Bevezetés a szervetlen kémiába.. Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963-17-5797-8 (1981)
