Káldor Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káldor Miklós
Nicholas Kaldor.jpg
Születéskori neve Káldor Miklós
Született 1908. május 12.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt 1986. szeptember 30. (78 évesen)
brit Papworth Everard
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász
Iskolái London School of Economics

Káldor Miklós (Lord Nicholas Kaldor) (Budapest, 1908. május 12.Papworth Everard, Egyesült Királyság, 1986. szeptember 30.) Angliában dolgozó magyar közgazdász (PhD [1]). A cambridge-i iskola egyik legkiválóbb képviselője; a keynesiánusok közé sorolják.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Budapesten, Berlinben és 1927-től a London School of Economics hallgatójaként végezte, ahol ezután oktató is lett (1932-1947). A második világháború alatt Keynes-szel együtt a háború finanszírozásának problémáján dolgozott. A háború után az UNECE vezető szakértője volt. 1947-1949 között ő vezette az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának kutatási és tervezési részlegét. 1949-ben lett a Cambridge-i Egyetem oktatója. 1950-1955 között a nyereség- és jövedelemadózási királyi bizottság tagja volt. 1956-1976 között pénzügyi tanácsadó volt, olyan országokban, mint például, India, Ceylon, Mexikó, Ghána, Törökország, Ausztrália, Irán, Venezuela. 1963-ig a brit munkáspárti kormányok tanácsadója is volt, és az elsők között javasolta a kiadási adó (expenditure tax) bevezetését. 1966-ban a Cambridge-i Egyetem professzora lett. 1974-ben lovaggá ütötték. 1979-től az MTA tiszteleti tagja volt.

A Káldor–Hicks-hatékonyság néven ismert kompenzációs kritériumról is ismert, amelyet a szociálpolitikák összehasonlítására fejlesztett ki. R. Kahn, Joan Robinson és Piero Sraffa mellett a posztkeynesianizmus egyik alapítója. Életének utolsó évtizedeiben éles szakmai vitában állt a neoklasszikus közgazdasági iskolával, és különösen M. Friedmannal.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • An expediture tax (1955)
  • Essays on Economic Stability and Growth (Tanulmányok a gazdasági stabilitásról és növekedésről; 1960)
  • Essays on value and distribution (1960)
  • Collected Economic Essays (1963-1980)
  • Essays on Economic Policy I-II (1964)
  • Causes of the Slow Rate of Growth of the United Kingdom (1971)
  • Further Essays on Economic Theory (Újabb tanulmányok a közgazdasági elméletről; 1978)
  • The Origin of the New Monetarism (Az új monetarizmus eredete; 1981)
  • The scourge of monetarism (1982)
  • The economic consequences of Mrs. Thatcher (1983)
  • Economics without equilibrium (1985)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]