Neil Armstrong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neil Armstrong
Neil Armstrong pose.jpg
Neil Armstrong az Apollo–11 parancsnokaként
(1969. július 1.)
Születési neve Neil Alden Armstrong
Született 1930. augusztus 5.
Wapakoneta
Elhunyt 2012. augusztus 25.
(82 évesen)
Cincinnati
Nemzetisége USA amerikai
Házastársa Janet Armstrong (19561994)
Carol Held Knight (19942012)
Foglalkozása űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát
Kitüntetései Presidential Medal of Freedom (Elnöki Szabadságérem) Congressional Space Medal of Honor

Neil Armstrong Signature.svg
Neil Armstrong aláírása

Neil Armstrong az IMDb-n

Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5.Cincinnati, 2012. augusztus 25.[1]) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19491952 között haditengerészeti pilóta. 1955-ben a Purdue Egyetemen repülőmérnöki diplomát szerzett. 19601962 között hétszer repült az X–15 kísérleti rakétahajtású repülőgéppel, 60 kilométernél magasabbra emelkedve, 6400 kilométeres óránkénti sebességet érve el. Vadászpilóta volt a koreai háborúban, 78 bevetése közül egybe kis híján belehalt. A NASA 1962. szeptember 17-től a szigorú orvosi vizsgálatok után kiválasztotta, a második amerikai csoportban kezdte meg űrhajóskiképzését. 1966-ban a Gemini–8 parancsnokaként járt először az űrben, az irányítófúvókák meghibásodása folytán kialakult vészhelyzetben gyors helyzetfelismerése, hidegvére megmentette mindkettőjük életét. Így tett szert a „Jégparancsnok” (Ice Commander) becenévre.

Holdraszállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armstrong kitartóan gyakorolt a holdkomp földi szimulátorával (Lunar Landing Research Vehicle – LLRV), a "repülő ágykerettel", ahol a tréfás elnevezés a repülő szerkezet kormányozhatóságát jellemezte[2]. Helyesen mérte fel, hogy ez a képessége lehet a holdraszállás kulcsa. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo–11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szálltak le a Holdra. Az automata leszállást megszakította, mert a felderítő fényképek alapján síknak vélt terület közelről sziklásnak bizonyult. Kézi vezérléssel repült tovább, míg talált leszállásra alkalmas sík terepet. Vadászpilótai tapasztalatára, legendás nyugalmára volt szüksége a művelet végrehajtásához, a leszálláshoz használható üzemanyagból végül mindössze 20 másodpercre elegendő maradt a tartályokban. Néhány óra szükséges ellenőrzés elvégzése után első emberként kilépett a Holdra,

Összesen 8 napot, 13 órát és 59 percet töltött a világűrben.

További földi élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1970. augusztus 1-jén vonult vissza az űrrepüléstől. 1971 és 1979 között a Cincinnati Egyetem professzoraként tanított. Az egykori űrhajósok többségével ellentétben Armstrong a népszerűségét nem kamatoztatta a politikai vagy gazdasági életben. Interjúkat sem igen adott, nem tartotta magát egy különlegességnek. A farmján gazdálkodott, marhavásárokra járt, tevékenyen résztvett a helyi közösség életében. 1994-ben elvált feleségétől, majd újra megnősült.[3]. Gyémántkoszorús vitorlázórepülő.

Az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek el: az armalcolit.

Az első ember a Holdon (amerikai postabélyeg, 1969)

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012. augusztus 8-án jelentették be, hogy sikeres szívműtétet végeztek Armstrongon, ami jól sikerült. Armstrong látszólag nem volt beteg. Vasárnap vidáman ünnepelte 82. születésnapját, majd hétfőn egy felülvizsgálatra ment kórházba. Akkor derült ki, hogy sürgős beavatkozásra van szüksége. Bypass műtétet végeztek a szívén. 2012. augusztus 25-én elhunyt. A család szerint a szövődmények okozták a halálát.

Temetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012. szeptember 13-án a Washington Nemzeti Katedrálisban rendezett gyászmisén búcsúztatták el az amerikaiak. 2500 gyászoló között az Apollo–11 legénységének két másik tagja is részt vett a temetésen. Barack Obama amerikai elnök a levelében méltatta a 82 évesen elhunyt űrhajóst. Hamvait az Atlanti-óceánba szórták.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a küldetés időpontja)

Neil Armstrong rádióbeszélgetése a CAPCOM-mal
"That's one small step for a man, one giant leap for mankind." (1969. július 21.)
Nem tudod lejátszani a fájlt?
Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.

That's one small step for a man, one giant leap for mankind.[4]

– Neil Armstrong 1969. július 21.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Space legend Neil Armstrong dies (angol nyelven). CNN, 2012. augusztus 25. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  2. Neil Armstrong, a kísérleti pilóta. Űrvilág 2012. szeptember 9.
  3. Neil Armstrong, a farmer. Puli Space blog 2012. augusztus 27.
  4. One Small Step – A holdraszállás utáni rádióbeszélgetés írásban (angol nyelven) (HTML). NASA. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Neil Armstrong témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]