Apollo–10

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apollo-10
Apollo-10-LOGO.png
The three prime crew members for the Apollo 10 mission (Cernan, Stafford and Young).jpg
Személyzet
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Hívójel parancsnoki modul - Charlie Brown
holdkomp - Snoopy
Személyzet Thomas Stafford, parancsnok
John Young, a parancsnoki modul pilótája
Eugene Cernan, a holdkomp pilótája
Tartalék személyzet Gordon Cooper, parancsnok
Donn Eisele, a parancsnoki modul pilótája
Edgar Mitchell, a holdkomp pilótája
Hordozórakéta Saturn V
NSSDC ID 1969-043A
A repülés paraméterei
Start 1969. május 18.
16:49:00 UTC
Starthely Kennedy Űrközpont, 39-B
Keringések száma Hold körül 31
Földet érés
ideje 1969. május 26.
16:52:23 UTC
helye 15° 2' D, 164° 39' Ny
Időtartam 8 nap 0 óra 3 perc 23 mp
Űrhajó tömege 28 834 kg
Holdkomp tömege 13 941 kg
Pálya
Pályamagasság
Föld körül 184,5 / 190 km
Hold körül 111,1 / 316,7 km
Pályahajlás
Föld körül 32,5°
Hold körül 1,2°
Periódus
Föld körül 88,1 perc
Hold körül 2,15 óra
Előző repülés
Következő repülés
Apollo–9
Apollo–11

Az Apollo–10 az Apollo-program negyedik emberes repülése és a második, amely a Holdig repült.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolattartó személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snoopy holdkomp

Az Apollo–10 (AS-505), a Holdra történő leszállás főpróbája a Kennedy Űrközpont új kilövőállásáról, a 39B-ről indult. Induláskor az Apollo-egység három főrészből állt: a parancsnoki, a műszaki, a holdkomp és a mentőtorony. A mentőtorony a sikeres indítás után automatikusan levált és visszatért a Földre.

Parancsnoki egység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Méretei: átmérője 3,9 m; legnagyobb magassága 3,66 m; induló súlya 5,63 tonna; alakja csonkakúp. Tartalmazza a Földre szállító rendszert, a hővédőpajzsot, valamint az ejtőernyők és a tartalékernyők tartályait. A berendezések ellenőrzését egy 300 000 1/s műveleti sebességű számítógép dolgozta fel. Az űrhajósoknak 24 alapműszert, 566 kapcsolót és 40 indikátort kellett figyelemmel kísérni. A kabin külső felén volt felszerelve 47 db, nagynyomású gázzal működő rakétafúvóka, a helyzetbeállítás és stabilitás céljából.

Műszaki egység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parancsnoki kabin mögött helyezkedett el. Alakja henger, méretei (méterben): átmérője 3,9; hossza 6,7; induló tömege 23,27 tonna, amelyből 18,9 tonna üzemanyag. A manőverező hajtómű automatikával, illetve kézi vezérléssel működtethető. A kialakított hat rekeszben helyezték el az üzemanyagtartályt, az energiaellátó rendszert, az ezüstoxid-horgany akkumulátort, a pirotechnikai tartalék áramforrásokat és az ivóvízkészletet.

Holdkomp[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két főrészből, a leszálló fokozatból és a felszálló fokozatból állt. Méretei (méterben): teljes magassága 6,23; legnagyobb átmérője 4,3; a teleszkópos lábak kinyithatósága 8,3. A komp induló tömege: 14,39 tonna. A leszálló fokozat kezdő tömege: 9,69 tonna, a felszálló fokozaté: 4,7 tonna. A felszálló fokozat tartalmazta a kétszemélyes, hermetikusan zárt, panoráma ablakokkal ellátott, 2,34 méter átmérőjű hengeres utasfülkét, amelyben az utasok állva tartózkodtak. A fokozat tartalmazta a műszertartályt, a vezérművet, a navigációs rendszert és a telemetrikus berendezéseket.

Ezen a küldetésen próbálták ki először az Apollo holdkompot a Holdnál. Még a Föld közelében, azután, hogy az űrhajó levált az S-IVB fokozatról (a Saturn V hordozórakéta utolsó fokozata), megfordult és rákapcsolódott a rakéta csúcsán elhelyezkedő holdkompra. A harmadik fokozat újraindításával így folytatták az utazást a Hold felé, ami az indulástól számítva 3 napig tartott.

Tudományos munka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Holdhoz érve kipróbálták az összes műszert, kommunikációs lehetőségeket, dokkolásokat, színes TV közvetítést. Folytatták az optikai fényképezés programját, a Hold felszínének szerkezeti ellenőrzését. Nagy pontosságú pályakoordináta-méréseket végeztek a gravitációs tér tulajdonságainak megismerésére. Stafford és Cernan átszállt a holdkompba és gyakorolták a holdraszállási manővert. 15,6 km-re közelítették meg a holdfelszínt, 8 órás önálló repülést hajtottak végre, majd leválasztva a visszatérő kabint visszatértek az anyaűrhajóhoz.

31 keringés elteltével elindultak vissza a Földre. A visszafele vezető úton elért legnagyobb sebesség 39 897 km/h (11,08 km/s), amelyet a mai napig nem szárnyalt túl egyetlen embert szállító űrhajó sem. Még egy érdekesség, hogy a misszió kabalafigurája, Charlie Brown (Snoopy gazdája), a Peanuts Gang („Mogyoró csapat”) tagja volt, ezért az űrutazás hivatalos logóján lévő lángcsóva egy amerikai mogyorót szimbolizál.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A holdkomp leválása a parancsnoki modulról: 1969. május 22. 19:00 UTC
  • A holdkomp visszakapcsolódása a parancsnoki modulra: 1969. május 23. 3:11 (UTC)
  • A holdkomp legnagyobb közelsége a felszínhez: 1969. május 22. 21:29 (UTC)

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo–10 témájú médiaállományokat.