Apollo–10
| Apollo-10 | |||||
| Személyzet | |||||
| Repülésadatok | |||||
| Hívójel | parancsnoki modul - Charlie Brown holdkomp - Snoopy |
||||
| Személyzet | Thomas Stafford, parancsnok John Young, a parancsnoki modul pilótája Eugene Cernan, a holdkomp pilótája |
||||
| Tartalék személyzet | Gordon Cooper, parancsnok Donn Eisele, a parancsnoki modul pilótája Edgar Mitchell, a holdkomp pilótája |
||||
| NSSDC ID | 1969-043A | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1969. május 18. 16:49:00 UTC |
||||
| Starthely | Kennedy Űrközpont, 39-B | ||||
| Keringések száma | Hold körül 31 | ||||
| Földet érés | |||||
| ideje | 1969. május 26. 16:52:23 UTC |
||||
| helye | 15° 2' D, 164° 39' Ny | ||||
| Időtartam | 8 nap 0 óra 3 perc 23 mp | ||||
| Űrhajó tömege | 28 834 kg | ||||
| Holdkomp tömege | 13 941 kg | ||||
| Pálya | |||||
| Pályamagasság | |||||
| Föld körül | 184,5 / 190 km | ||||
| Hold körül | 111,1 / 316,7 km | ||||
| Pályahajlás | |||||
| Föld körül | 32,5° | ||||
| Hold körül | 1,2° | ||||
| Periódus | |||||
| Föld körül | 88,1 perc | ||||
| Hold körül | 2,15 óra | ||||
|
|||||
Az Apollo–10 az Apollo-program negyedik emberes repülése és a második, amely a Holdig repült.
Tartalomjegyzék |
Személyzet [szerkesztés]
- Thomas Stafford (3), parancsnok
- John Young (3), parancsnoki modul pilótája
- Eugene Cernan (2), holdkomp pilótája
Tartalék személyzet [szerkesztés]
- Gordon Cooper, parancsnok
- Donn Eisele, parancsnoki modul pilótája
- Edgar Mitchell, holdkomp pilótája
Kapcsolattartó személyzet [szerkesztés]
Küldetés [szerkesztés]
Az Apollo–10 (AS-505), a Holdra történő leszállás főpróbája a Kennedy Űrközpont új kilövőállásáról, a 39B-ről indult. Induláskor az Apollo-egység három főrészből állt: a parancsnoki, a műszaki, a holdkomp és a mentőtorony. A mentőtorony a sikeres indítás után automatikusan levált és visszatért a Földre.
Parancsnoki egység [szerkesztés]
Méretei (méterben): átmérője 3,9; legnagyobb magassága 3,66; induló súlya 5,63 tonna; alakja csonkakúp. Tartalmazza a Földre szállító rendszert, a hővédőpajzsot, valamint az ejtőernyők és a tartalékernyők tartályait. A berendezések ellenőrzését egy 300 000 1/sec műveleti sebességű számítógép dolgozta fel. Az űrhajósoknak 24 alapműszert, 566 kapcsolót és 40 indikátort kellett figyelemmel kísérni. A kabin külső felén volt felszerelve 47 db, nagynyomású gázzal működő rakétafúvóka, a helyzetbeállítás és stabilitás céljából.
Műszaki egység [szerkesztés]
A parancsnoki kabin mögött helyezkedett el. Alakja henger, méretei (méterben): átmérője 3,9; hossza 6,7; induló tömege 23,27 tonna, amelyből 18,9 tonna üzemanyag. A manőverező hajtómű automatikával, illetve kézi vezérléssel működtethető. A kialakított hat rekeszben helyezték el az üzemanyagtartályt, az energiaellátó rendszert, az ezüstoxid-horgany akkumulátort, a pirotechnikai tartalék áramforrásokat és az ivóvízkészletet.
Holdkomp [szerkesztés]
Két főrészből, a leszálló fokozatból és a felszálló fokozatból állt. Méretei (méterben): teljes magassága 6,23; legnagyobb átmérője 4,3; a teleszkópos lábak kinyithatósága 8,3. A komp induló tömege: 14,39 tonna. A leszálló fokozat kezdő tömege: 9,69 tonna, a felszálló fokozaté: 4,7 tonna. A felszálló fokozat tartalmazta a kétszemélyes, hermetikusan zárt, panoráma ablakokkal ellátott, 2,34 méter átmérőjű hengeres utasfülkét, amelyben az utasok állva tartózkodtak. A fokozat tartalmazta a műszertartályt, a vezérművet, a navigációs rendszert és a telemetrikus berendezéseket.
Ezen a küldetésen próbálták ki először az Apollo holdkompot a Holdnál. Még a Föld közelében, azután, hogy az űrhajó levált az S-IVB fokozatról (a Saturn V hordozórakéta utolsó fokozata), megfordult és rákapcsolódott a rakéta csúcsán elhelyezkedő holdkompra. A harmadik fokozat újraindításával így folytatták az utazást a Hold felé, ami az indulástól számítva 3 napig tartott.
Tudományos munka [szerkesztés]
A Holdhoz érve kipróbálták az összes műszert, kommunikációs lehetőségeket, dokkolásokat, színes TV közvetítést. Folytatták az optikai fényképezés programját, a Hold felszínének szerkezeti ellenőrzését. Nagy pontosságú pályakoordináta-méréseket végeztek a gravitációs tér tulajdonságainak megismerésére. Stafford és Cernan átszállt a holdkompba és gyakorolták a holdraszállási manővert. 15,6 km-re közelítették meg a holdfelszínt, 8 órás önálló repülést hajtottak végre, majd leválasztva a visszatérő kabint visszatértek az anyaűrhajóhoz.
31 keringés elteltével elindultak vissza a Földre. A visszafele vezető úton elért legnagyobb sebesség 39 897 km/h (11,08 km/s), amelyet a mai napig nem szárnyalt túl egyetlen embert szállító űrhajó sem. Még egy érdekesség, hogy a misszió kabalafigurája, Charlie Brown (Snoopy gazdája), a Peanuts Gang („Mogyoró csapat”) tagja volt, ezért az űrutazás hivatalos logóján lévő lángcsóva egy amerikai mogyorót szimbolizál.
Események [szerkesztés]
- A holdkomp leválása a parancsnoki modulról: 1969. május 22. 19:00 UTC
- A holdkomp visszakapcsolódása a parancsnoki modulra: 1969. május 23. 3:11 (UTC)
- A holdkomp legnagyobb közelsége a felszínhez: 1969. május 22. 21:29 (UTC)
Képek [szerkesztés]
-
Egy híressé vált fotó: Földkelte
Források [szerkesztés]
- (1969.) „újságcikk”. Repülés XXII (7). [forrás?]
- Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963-05-2348-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||

