Apollo–1
| Apollo–1 | |
 |
|
 |
|
| Személyzet | |
| Repülésadatok | |
| Személyzet | Virgil Grissom Edward White Roger Chaffee |
| Tartalék személyzet | Walter Cunningham Donn Eisele Walter Schirra |
| A repülés paraméterei | |
| Start | baleset miatt nem szállt föl |
Az Apollo–1 lett volna az Apollo-program első repülése a világűrben emberekkel a fedélzeten, de egy végzetes baleset következtében a repülésre kijelölt űrhajósok gyakorlatozás közben meghaltak.
Tartalomjegyzék |
Személyzet [szerkesztés]
Tartalék személyzet [szerkesztés]
A baleset [szerkesztés]
1966 végére az amerikaiak készen álltak az új űrhajó első, személyzettel végrehajtandó próbarepülésére. A legénység (Gus Grissom, Edward White és Roger Chaffee) feladata az Apollo anyaűrhajó (a CSM) kipróbálása lett volna Föld körüli pályán. Sajnos, 1967. január 27-én, a 34-es indítópadon álló Apollo-űrhajóban próba közben halálos baleset történt. Az Apollo-kabinban az egyszerűség és a súlymegtakarítás kedvéért 35 kilopascal nyomású tiszta oxigén légkört alkalmaztak. Grissom parancsnok széke közelében rövidzárlat keletkezett, majd gyorsan terjedő tűz ütött ki. Mint az utólagos vizsgálat kiderítette, a sok gyúlékony anyagot is tartalmazó kabinban a tűz miatt keletkező szén-monoxid okozta az űrhajósok halálát. Az égési sérüléseket az űrhajósok talán túlélhették volna. Az összeégett kabinban egyedül a papírból készült repülési dokumentáció maradt épen, csak a széle pörkölődött meg kissé…
A balesetet követő vizsgálat után számos javítást és átalakítást végeztek az anyaűrhajón. A későbbiekben a kabinban a startig rendes nitrogén-oxigén légkört tartottak fenn, kiiktatták a gyúlékony anyagokat, s míg a régi ajtót csak percek alatt lehetett kinyitni, az újat már 5 másodperc alatt. Az első, emberrel végrehajtott Apollo-űrrepülés mindezek miatt másfél évet késett.
Forrás [szerkesztés]
- Élet és Tudomány, 1999., 8. szám – Dr. Mészáros István: Kozmikus történelem: Kis lépés egy embernek… ;
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||
