Apollo–1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apollo–1
Apollo 1 patch.png
Apollo1-Crew 01.jpg
Személyzet
Repülésadatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA
Személyzet Virgil Grissom
Edward White
Roger Chaffee
Tartalék személyzet Walter Cunningham
Donn Eisele
Walter Schirra
A repülés paraméterei
Start baleset miatt nem szállt föl

Az Apollo–1 lett volna az Apollo-program első repülése a világűrben emberekkel a fedélzeten, de egy végzetes baleset következtében a repülésre kijelölt űrhajósok gyakorlatozás közben meghaltak.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Apollo-1 (másik jelöléssel AS-204) lett volna az Apollo parancsnoki és szerviz modul első tesztrepülése alacsony Föld körüli pályán.[1]

1966 március 21-én a NASA bejelentette, hogy a küldetés személyzete:

  • Virgil "Gus" Grissom
  • Edward H. White
  • Roger B. Chaffee

A tartalék személyzet:

  • James A. McDivitt
  • David R. Scott
  • Russell L. "Rusty" Schweickart

Az Apollo modul messze nagyobb és komplikáltabb volt a korábbi űreszközöknél. Amikor a gyártó 1963 októberében leszállította a CM-012 jelzéssel az Apollo-1 parancsnoki modulját még 112 műszaki változtatást terveztek elvégezni rajta, valamint további 623 változtatást kértek a leszállítás után.[2]

A baleset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966 végére az amerikaiak készen álltak az új űrhajó első, személyzettel végrehajtandó próbarepülésére. A legénység (Gus Grissom, Edward White és Roger Chaffee) feladata az Apollo anyaűrhajó (a CSM) kipróbálása lett volna Föld körüli pályán. Sajnos, 1967. január 27-én, a 34-es indítópadon álló Apollo-űrhajóban próba közben halálos baleset történt. Az Apollo-kabinban az egyszerűség és a súlymegtakarítás kedvéért 35 kilopascal nyomású tiszta oxigén légkört alkalmaztak. Grissom parancsnok széke közelében rövidzárlat keletkezett, majd gyorsan terjedő tűz ütött ki. Mint az utólagos vizsgálat kiderítette, a sok gyúlékony anyagot is tartalmazó kabinban a tűz miatt keletkező szén-monoxid okozta az űrhajósok halálát. Az égési sérüléseket az űrhajósok talán túlélhették volna. Az összeégett kabinban egyedül a papírból készült repülési dokumentáció maradt épen, csak a széle pörkölődött meg kissé…

Az Apollo–1 kabinja a baleset után

A balesetet követő vizsgálat után számos javítást és átalakítást végeztek az anyaűrhajón. A későbbiekben a kabinban a startig rendes nitrogén-oxigén légkört tartottak fenn, kiiktatták a gyúlékony anyagokat, s míg a régi ajtót csak percek alatt lehetett kinyitni, az újat már 5 másodperc alatt. Az első, emberrel végrehajtott Apollo-űrrepülés mindezek miatt másfél évet késett.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Élet és Tudomány, 1999., 8. szám – Dr. Mészáros István: Kozmikus történelem: Kis lépés egy embernek… ;
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo–1 témájú médiaállományokat.
  1. Benson 1978: Chapter 18-1 – The Fire That Seared The Spaceport, "Introduction"(angolul)
  2. Seamans, Robert C., Jr.. Findings, Determinations And Recommendations, Report of Apollo 204 Review Board. NASA History Office (1967. április 5.). Hozzáférés ideje: 2007. október 7. (angolul)