Harrison Schmitt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harrison Schmitt
Harrison H. Schmitt.jpg
Született
1935. július 3. (79 éves)
Foglalkozása geológus
politikus
űrhajós
Iskolái California Institute of Technology
Harvard Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harrison Schmitt témájú médiaállományokat.

Harrison Schmitt dr. (Santa Rita, Új-Mexikó, 1935. július 3. –) amerikai geológus, űrhajós, szenátor. Teljes neve Harrison Hagan (Jack) Schmitt.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A California Institute of Technology keretében szerzett geológiai diplomát. 1957-1958 között az University of Oslo (Norvégia) keretében végzett geológiai tanulmányokat. 1961-ben a Harvard Egyetem tanára. Geológusként dolgozott Új-Mexikóban és Montanában, valamint Délkelet-Alaszkában. 1964-ben a Harvard Egyetemen geológi tudományból tett doktori vizsgát (Ph.D.). 1977-1983 között a Republikánus Párt (USA) színeiben az amerikai szenátus tagja. Több mint 2100 órát töltött a levegőben, ebből 1600 órát repülőgéppel.

1965. június 28-tól részesült űrhajóskiképzésben. Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült kiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Arizonában részt vett egy 53 hetes repülési kiképzésen. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. A Hold kutatás geológiai program vezetője. Az Apollo-program végrehajtása előtt segített kiválasztani a leszállási területeket, meghatározva a geológiai mintaanyag gyűjtésének módozatait. 1974. májusától a NASA megbízásából koordinálta más szövetségi ügynökségek kutatási, fejlesztési programját. Egy űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 13 órát és 52 percet (301 órát és 52 percet) töltött a világűrben, ebből 22 óra és 4 percet közvetlenül a Hold felszínén. 1975. augusztus 30-án köszönt el az űrhajósoktól. Az University of Wisconsin Madison mérnök professzora, tanácsadója.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apollo–17 holdkomp (LM) pilótája. Az utolsó emberes küldetés a Holdra, a 12. ember aki a Holdon járhatott. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, geológiai programot hajtottak végre. Egy űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 13 órát és 52 percet (301 órát és 52 percet) töltött a világűrben. Közvetlenül a Hold felszínén 22 órát, 3 percet és 57 másodpercet töltött. 110,53 kilogramm holdkőzetet gyűjtöttek össze és hoztak a Földre. Több mint 2 alkalommal kerülte meg a Földet (kettőször induláskor, és majdnem egyszer visszaérkezéskor), 75 alkalommal a Holdat.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apollo–15 Holdkomp (LM) pilótája

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006Return to the Moon: Exploration, Enterprise, and Energy in the Human Settlement of Space"

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • iselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]