AS–203 (Apollo–2)
| AS–203 (Apollo–2) | |||||
 |
|||||
| Repülésadatok | |||||
| Hívójel | AS–203 | ||||
| Személyzet | személyzet nélküli repülés | ||||
| Hordozórakéta | Saturn IB | ||||
| NSSDC ID | [http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/spacecraftDisplay.do?id=APST202 APST202 APST202] | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1966. július 5. 14:53:13 UTC |
||||
| Starthely | Cape Canaveral 37B |
||||
| Keringések száma | 4 | ||||
| Becsapódás | |||||
| ideje | 1966. július 5. ~20:53:00 UTC |
||||
| Időtartam | ~6 óra | ||||
| Űrhajó tömege | 26 552 kg | ||||
| Megtett távolság | ~161 872 km (~100 583 mi) |
||||
| Pálya | |||||
| Perigeum | 183 km (113.7 mi) | ||||
| Apogeum | 212 km (131.7 mi) | ||||
| Pályahajlás | |||||
| Föld körül | 31.94° | ||||
| Periódus | |||||
| Föld körül | 88.5 perc | ||||
|
|||||
Az AS–203 (Apollo–Saturn–203) az amerikai Apollo-program második személyzet nélküli repülése. A Saturn IB hordozórakéta próbája.
Tartalomjegyzék |
Célok [szerkesztés]
Az AS–203 repülés fő célja a súlytalanság következményeinek a vizsgálata volt az S-IVB tartályában lévő hajtóanyagra. Ennek oka az volt, hogy az S-IVB-t az Apollo űrhajósok használják majd a Földtől való eltávolodásra a Hold felé vezető pályán. A mérnökök meg akarták nézni, hogyan viselkedik a folyékony hidrogén a tartályban: egy helyben marad-e vagy erősen rázkódik. Az S-IVB tartályt 83 szenzorral és két TV kamerával látták el a folyadék viselkedésének regisztrálására.
A küldetésen nem vett részt az Apollo egység (CSM), mert ez egy mérnöki repülés volt. Ez volt az első repülése egy új típusú műszeres egységnek, amely a Saturn rakétát irányítja az indításkor és az első indítása egy Saturn IB rakétának a 37B indítópadról.
Felkészülés [szerkesztés]
1966 tavaszán úgy döntöttek, hogy az AS–203-at az AS-202 előtt indítják, mert az AS-202 parancsnoki és műszaki egységét (CSM) nem sikerült időre legyártani. A Saturn IB rakéta S-IVB jelű, hidrogén-oxigén meghajtású fokozata 1966. április 6-án érkezett meg Cape Canaveral-be, az S-IB első fokozat hat nappal később, míg a szobányi navigációs komputert magában foglaló Műszeregység újabb két nappal később. Április 19. után a technikusok elkezdték a rakéta felállítását a 37B indítóállványra.
További információk [szerkesztés]
Magyar oldalak [szerkesztés]
Külföldi oldalak [szerkesztés]
|
|||||||||||||
